(Fényképgalériával és videóval frissítve) Esterházy János születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett emlékülést a magyar Országgyűlés az Országház felsőházi termében. Az ünnepségen számos felvidéki közéleti személy is részt vett. A Magyar Koalíció Pártja képviseletében Berényi József elnök mondott beszédet.
A rendezvény a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar kórusát Józsa Mónika felvidéki karnagy vezényelte. A nyitóbeszédet Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tartotta, aki kijelentette, hogy Esterházy János szlovákiai mártír, magyar parlamenti képviselő rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye. A házelnök rámutatott: Esterházy János rehabilitációját támogatják szlovákok, lengyelek és csehek is, ennek jegyében nyáron Varsóban együtt avatják fel a szobrát.
Jan Stanisław Ciechanowski államtitkár, a lengyel Veterán és Meghurcolt Személyek Hivatala vezetője is megemlékezett Esterházyról. Beszédét magyar nyelven mondta, a hallgatóság vastapssal jutalmazta. Őt követte felszólalásában Orit Zuaretz képviselő asszony, a Knesszet Izraeli–Magyar Baráti Tagozata elnöke, aki elsősorban Esterházynak a zsidók melletti kiállását méltatta.
A magyar kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt államtitkár mondtak ünnepi beszédet Esterházy János érdemeiről. „A múlttal szembe kell nézni!” – mondta Németh Zsolt Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter szavait idézve. De elvárható, hogy a demokratikus Szlovákia Esterházyval szemben is eszerint cselekedjen – tette hozzá a magyar külügyi államtitkár.
A pozsonyi Magyar Diákhálózat Esterházy János-emlékérmet kapott, laudációt mondott Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára.
Az ünnepségen Kövér László házelnök, Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke és Martényi Árpád, az Esterházy Bizottság vezetője leleplezték azt az Esterházy-emléktáblát, melyet a magyar Országgyűlés falai között helyeznek el. Az emléktáblán a következő szöveg olvasható: „Gr. Esterházy János (1901-1957) felvidéki mártír politikus, Kassa országgyűlési képviselője, a Felsőház tagja. „Mi… magyarok a Duna medencéjében kettős hivatást teljesítünk: a keresztény magyart és az általános európait.” (Pozsony, 1939)”
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=5952|detail=0|float=left}Az ünnepi ülésen jelen volt és felszólalt Esterházy János lánya, Esterházy-Malfatti Alice is. Őt követően mondta el ünnepi beszédét Berényi József, az MKP elnöke. „Esterházy János nem hagyta el Csehszlovákiát a trianoni döntés után, megmutatta, hogy nem szabad elfutni a felelősség elől. Amikor 1936-ban kormánytaggá nevezték volna ki, azt mondta: Nem. Először a csehszlovák kormány tegyen gesztust a magyarok felé, valósítsa meg azt, amit Trianonban felvállalt, és utána beléphetünk a kormányzatba. Mit üzen számunkra Esterházy János? Azt üzeni: kormányzati tagság igen, de nem mindenáron és nem ingyen, hanem feltételekkel! (…) Az Országgyűlés Felsőházi termében mi mást tehetne egy felvidéki magyar politikus mint mond néhány fohászt, hogy Esterházy János politikai rehabilitációja megtörténhessen. Ma talán országa sincs Esterházy Jánosnak, hiszen hamvai nem ott nyugszanak, ahol kellene. Ahol született, élt és tevékenykedett, ott nem ismeriik őt eléggé. Pedig Esterházy az összetartozás, az erkölcs, a bátorság és a kitartás világát jelenti. Attól függetlenül, hogy valaki magyar, szlovák vagy más nemzetiségű. A felvidéki magyarság térjen vissza Esterházy útjára, és közéletét szervezze úgy, hogy önerejére támaszkodva ültesse át érdekeit. Alakuljon ki köztünk egy párbeszéd is. Egy felvidéki politikus, mielőtt cselekszik, gondolja át, vajon Esterházy most hogyan cselekedne…” – mondta Berényi József.
Ezt követően került sor Ján Janku, Esterházy János cseh fogolytársának magyar állami kitüntetésére, a laudációt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondta, a kitüntetést Schmitt Pál köztársasági elnök adta át. Jan Janku könnyes szemmel mondott köszönetet, mint mondta, ez élete legnagyobb elismerése.
Berényi József MKP-elnök felszólalása a magyar Országgyűlésben. (További képek a képgalériánkban, a képre vagy IDE kattintva is elérhető)
Kulturális programként Szvorák Katalin énekes-művésznő előadása következett, az emlékülés a Szózat eléneklésével végződött.
Esterházy Malfatti Alice férjével és Jan Jankuval (További képek a képgalériánkban, a képre vagy IDE kattintva is elérhető)
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke: Egy mélyen európai, magyar és keresztény ember előtt tisztelgünk a parlamenti megemlékezéssel, aki ember tudott maradni az embertelenségben, és magyar az űzött magyarságban. Megélte a történelmi haza feldarabolását, a kisebbségi lét kihívásait, a szülőföldön maradás imperatívuszát, a barna és a vörös diktatúra rémségeit. Mindkét totalitariánius rendszer üldözte, mégis mindig elsősorban embertársaira gondolt, őket mentette, segítette, maga nem menekült el, bár megtehette volna. A 2. világháborút követően a szlovákiai magyarokat sújtó kollektív bűnösséget máig az ő sorsa jelképezi a leginkább. Egy valóban közép-európai kötődésű, nagyformátumú, nemeslelkű személyiség volt. Ha akkor létezett volna a visegrádi együttműködés, akkor kötődése alapján akár „homo visegradicusnak” is nevezhetnénk: magyar édesapa és lengyel édesanya gyermeke, szülőföldje szerint a Felvidékhez, Szlovenszkóhoz, Csehországhoz kötődött parlamenti képviselősége, majd mártíromságának és halálának helyszíne. Nemzetünk nagy történelmi személyiségei közé tartozik, példája, hűsége az emberséghez, európaisághoz és magyarsághoz példaként jelenik meg számunkra. A magyar politikában alapvető konszenzus uralkodik Esterházy János megítélését illetően, ez – bár kormányoktól függően, eltérő intenzitással, de – az elmúlt húsz esztendőben tükröződött a magyar külpolitikában is. Meggyőződésünk, hogy Esterházy János erkölcsi, jogi, politikai rehabilitációjára előbb vagy utóbb sor kerül. (Részlet Kövér Lászlónak a Szabad Újságnak adott – a tegnapi számban megjelent – interjújából)
Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkárának laudációja a felvidéki Diákhálózat Esterházy emlékéremmel történő kitüntetése alkalmából:
A Diákhálózat a Szlovákiában és Csehországban tanuló magyar egyetemisták kulturális és érdekvédelmi szervezete. 1991-ben alakult két korábbi mozgalom, a Felvidéki Diáktanács és a Magyar Diákszövetség egyesülésével. Tagszervezeteivé váltak ezáltal a Csehszlovákiában már évtizedek óta működő egyetemi diákklubok, így Csehországból a prágai Ady Endre Diákkör és a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub, Szlovákiából pedig a pozsonyi József Attila, a nyitrai Juhász Gyula és a kassai Fábry Zoltán (mai nevén Kikelet) diákklubok. Megalakulását követően megerősödött a Pozsonyban tanuló diákság érdekképviselete is, további 9 szakmai diákklub létrejöttével. 2005-ben a Diákhálózat kezdeményezte egy új klub létrehozását Nagyszombatban, mely Nagyszombati Diákklub néven máig működik. Jelenleg pedig a Kaszás Attila Diákklub megszervezésén fáradozik, mely a Budapesten tanuló felvidékieket lenne hivatott valamilyen formában összetartani.
Célkitűzései közé tartozik a magyar nemzeti hagyományok és kultúra ápolása, a fiatal magyar értelmiség bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi tudományos és szakmai életbe, valamint a fiatal magyar értelmiség kivándorlásának mérséklése.Mindezt évente tíz állandó programjával teszi, elősegítve ezzel a felvidéki magyar egyetemisták személyes és közösségi fejlődését.
Az utóbbi években legkiemelkedőbb rendezvényei közé tartozott a Gombaszögi Nyári Tábor és Szabadegyetem, amely a tavalyi évben például azzal jeleskedett, hogy a felvidéki közvéleményt megosztó két politikai párt itt ült először egy asztalhoz. További kiemelkedő programja a felsőoktatási rendszer megismerésében és továbbtanulásban segítő Felsőoktatási Tájékoztató Körút, a diákok részére nyári szakmai gyakorlatot biztosító Program, valamint a félévente szervezett Hallgatói Parlament, amely a képzett vezetők kineveléséhez járul hozzá. 2005 óta kerül kiadásra a kéthavonta megjelenő Alma Mater egyetemista lap, továbbá a Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencia megszervezését is a Diákhálózat aktivistái végzik.
A Diákhálózat évek óta aktívan bekapcsolódik a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának munkájába, melynek során tisztségviselői képviselték a magyar diákság véleményét különböző nemzetközi és nemzeti szintű fórumokon. 2010 nyarán aktivistái a Fórum Kisebbségkutató Intézet támogatásával megszervezték és sikeresen elvégezték a Kétnyelvűséget Felmérő Körút névre keresztelt országjáró dokumentálást. Ennek során 23 000 km-t megtéve mind az 535 magyarlakta települést bejárták és felmérték a magyar nylevhasznált állapotát. Az eredmény egy átfogó háromnyelvű adatbázis lett, mely azóta különböző jogvédő és jogérvényesítő tevékenységek hivatkozási alapjául szolgál.
Esterházy János szellemi örökségének felvállalása mellett a Diákhálózat több ízben tettekkel is bizonyította elkötelezettségét a mártír politikus emléke előtt.
1990-ben a DH tagszervezete, a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, ferde keresztet állítva, jelképes sírt emelt Nyitraújlakon, elsőként állítva emléket Esterházynak a Felvidéken. 2007-ben azután, Esterházy halálának 50. évfordulója kapcsán a Prágai Ady Endre Diákkör tagjai Nyitraújlakra látogattak, ahol eltávolították Esterházy édesapjának sírkövéről a gyalázó, szlovák nyelvű „GYILKOS” feliratot. Önerőből kijavították a kerítést, és megtisztították a sírkertet. Ezután Köteles László parlamenti képviselő segítségével, a DH és az Ady Endre Diákkör felajánlásaiból jelképes vaskeresztet helyeztek el Nyitraújlakon.
Nem sokkal ezután pedig, amikor a sajtóból kiderült, Esterházy földi maradványai Prágában nyugszanak, a prágai diákkör sietett a helyszínre először, mécsest gyújtva a mártír politikus sírja felett.
Felvidék Ma, on{iarelatednews articleid=”27514″}
