A szlovák közigazgatás tervezett karcsúsítása ugyan elkezdődött, de képletesen szólva, jócskán van rajta felesleges súly és bőven van mit még lefaragni róla. A bejelentett nagy fogyókúra valahol – a sok ízletes „falat” láttán – megrekedt és a „hájtömeg” a legláthatóbb helyen visszarakódott rá .
Komolyra fordítva a szót, az egész karcsúsítási folyamat ellentmondásossága, hogy az állami alkalmazottak száma 2009-ben a legnagyobb válság idején gyarapodott leginkább; és még elképesztőbb az a tény, hogy a bérük jelentősen éppen ebben az időben emelkedett.
A szlovák Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) fellelhető adatai szerint 2001-ben 413 ezer ember dolgozott a közszférában, és 2010-re a számuk 358 ezerre csökkent. „A legkevesebb állami alkalmazott 2005 és 2006-ban, az államigazgatás decentralizációja idején dolgozott”, írják elemzésükben a kutatók. Ők is ellentmondásosnak tartják azt a tényt, hogy amikor a közpénzekkel leginkább takarékoskodni kellett volna – 2009-ben a legnagyobb recesszió idején – akkor kezdett el újra a közalkalmazottak száma duzzadni, és a számukra kifizetett pénzek túllépték a magánszférában dolgozók átlagbérét.
„Mindez azt bizonyítja, hogy az akkor működő kormány a közpénzek kifizetését nem redukálta a nemzetgazdaság teljesítményének arányában. Nemzetközi összehasonlításban, százalékban mérve Szlovákiában volt a legnagyobb eltérés a nemzeti jövedelemgyarapodás és az állami alkalmazottak bérnövekedése között”, mondta Vladimír Zlacký az UniCredit Bank vezető pénzügyi elemzője. A közigazgatásban dolgozók számát tekintve 2009-ben (A Fico-kormány idején) nemcsak fizikai növekedés következett be, de a bérük átlag 9, 4 százalékkal emelkedett, miközben a nemzetgazdaságban máshol dolgozók csak három százalékos bérnövekedést értek el. Soha addig ilyen különbség nem volt az állami és a magánszférában dolgozó alkalmazottak bérnövekedése között. Igaz viszont, hogy 2001-ben az állami alkalmazottak 6 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a szlovák nemzetgazdaságban dolgozók általában. 2003-ban a helyzet megváltozott, már valamivel jobban kerestek az állami szférában dolgozók, mint a magánszektorban keresők. A Fico-kormány bőkezűségének köszönhetően 2009-ben már 8 százalékkal kerestek jobban, mint a szlovákiai átlagbérek voltak. A tavaly mért különbség is még négy százalékkal volt magasabb, mint a magánszektor átlaga. Az adatokból kiolvasható, hogy bár csökkent az állami alkalmazottak létszáma, a bérük a szlovák gazdaság teljesítőképességéhez mérten még túlzottan magas , és ez további „diétát” igényelne.
A közgazdaságban jártas szakemberek szerint, más országok közalkalmazottainak számához mérten Szlovákiában az alkalmazotti létszám is sok . „Az állami közigazgatásban dolgozók száma sokkal több a szükségesnél. A karcsúsításra főleg a hivatalnoki tisztségekben látok lehetőséget, mert egyre több a specializált tevékenység, ami azt jelenti, hogy egy-egy hivatalnok csak részfeladatokat végez, például adatokkal tölti fel a mások által készített táblázatokat. Itt látok lehetőséget a számuk csökkentésére”, nyilatkozta František Palko a Gazdaságpolitikai Intézet igazgatója. Az igazgató munkatársa, Ľubomír Nebeský el tudná képzelni azt is, hogy a közszférában a perszonális ügyeket egy központból irányítanák, és megszűnne a sok minisztériumi és intézményi személyi osztály. „Ez ellenőrizné és irányítaná az állami alkalmazottak foglalkoztatását; és nem csak egy adott minisztérium hatáskörében tartozna, ahol mindenki igyekszik megtartani, vagy bővíteni az alkalmazotti állományt”, mondta Nebeský.
Az elbocsátásokra, a közszféra alkalmazotti létszámának csökkentésére tehát még bőven van lehetőség. Nem beszélve egy további tényről: „A költségvetési és kiadási szervezetek létszáma is túl sok Szlovákiában. Valamennyit elemzés alá kellene vonni, megvitatni feltétlen szükség van-e a működtetésére és eldönteni mennyire fontos, hogy a közszféra része maradjon”, mondta Radovan Ďurana a nemzetközi Gazdasági és Szociális Kutatások Intézetének (INESS) dolgozója.
Felvidek.ma, dg
