A 2011. október 6-án és 7-én Veszprémben és Cseszneken megrendezett nemzetközi tudományos konferenciára az Esterházy-család cseszneki ága történetének legújabb kutatási eredményeit tárta az érdeklődők elé, hiányt pótolva, s a figyelmet felhívva az eddig kevésbé hasznosított forrás-együttes jelentőségére.
A Esterházy-család cseszneki ágának levéltára a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárba került, amely a rendszerváltásig csak korlátozottan volt kutatható. A Veszprém Megyei levéltár munkatársai négy évig jártak Pozsonyba, hogy feltárják, jegyzékeljék és mikrofilmeztessék az iratokat, így téve kutathatóvá a Pozsonyban lévő családi levéltárat. Az Észak-Dunántúl, a Felvidék és különösen Veszprém megye török hódoltság utáni birtoklás- és társadalomtörténetét nem lehet az Esterházy-család levéltára/levéltárai nélkül kutatni. A XVII. század közepétől az említett terület legnagyobb birtokosai lettek az Esterházyak. A család cseszneki ágának jelentős birtokai voltak a Felvidéken Trencsén, Bars, Nyitra és Pozsony megyékben, valamint Fejér, Vas, Sopron és Veszprém megyékben (Ácsteszér, Csesznek, Lókút, Gyirót, Magyarszentkirály, Németszentkirály, Magyarszombathely, Németszombathely, Szentlászló, Réde és Sikátor). Az Esterházy-család ifjabb, fraknói grófi ágának levéltára a háború alatt, majd az 1956-os pusztulás következtében legnagyobbrészt megsemmisült. Az Esterházy-uradalmak közül a pápai és cseszneki uradalmak Magyarországon őrzött iratai jórészt elhamvadtak, a megmaradt részeket a kisebb családi levéltárak fondjai közé helyezték el. A cseszneki ág Magyarországon elpusztult levéltárának feltárására és pótlására a Veszprém Megyei Levéltár 2007–2008-ban kapott lehetőséget az NKA Levéltári Kollégiumától. A pályázat segítségével három levéltáros (Boross István, Jakab Réka és Márkusné Vörös Hajnalka) dolgozott két hétig Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Levéltárban. A darabszinten átnézett közel 5000 oldalnyi iratról számítógépen Excel-formátumban lajstromot készítettek és a legértékesebb dokumentumokról mikrofilmmásolatot kértek. A Esterházy-család cseszneki ága Szlovák Nemzeti Levéltárban őrzött iratainak feltárása és közkinccsé tétele nem csupán a Veszprém megyei történetírásnak, hanem az országos agrár- és uradalomtörténeti kutatásoknak is fontos forrásává válhat.
2011. október 6-án csütörtökön a Veszprém Megyei Levéltár dísztermében Az Esterházy-család cseszneki ága történetének kutatási eredményei témakörben hangzottak el előadások. A levezető elnök Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár munkatársa volt. Az Esterházy-család cseszneki ága levéltárának fondtörténetét Radoslav Ragač, Szlovák Nemzeti Levéltárből ismertette. Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítéséről Jakab Réka a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa, míg a Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerüléséről Zágorhidi Czigány Balázs és Benczik Gyula a Vasvári Helytörténeti Múzeum – Vas Megyei Levéltár munkatársai szóltak. Dominkovits Péter a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárából Esterházy Miklós egyik öröksége: Esterházy László és Esterházy Pál, Sopron vármegye főispánjáról tartott előadást. Az Esterházy-család felvidéki birtokairól Strešňák Gábor a Szenci Városi Múzeum munkatársa, a cseszneki Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. században témáról Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa beszéltek. Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században volt a címe Boross István a Veszprém Megyei Levéltári munkatárs előadásának. Az Esterházy-család sárosdi uradalmának történetét Bödő István a Fejér Megyei Levéltárból ismertette. Szabó Imre a grazi Meran Vadászati és Muzeológiai Alapítványtól a sárosdi Esterházyak a magyar vadászéletben témakörben tartott előadást, míg Novák Veronika a Vágsellyei Állami Levéltár munkatársa a 20. századi Esterházy-család tallósi és galántai ingatlanainak és gyűjteményeinek sorsáról szólt.
2011. október 7-én pénteken a Cseszneki Faluházban tartották a konferencia másnapját, melynek fő témája az Esterházy-család építkezései voltak. Bevezetőt tartott Hudi József a Pápai Református Gyűjtemények, Levéltár elnöke. A cseszneki vár az Esterházy-család birtoklásának idején témakörben László Csaba és Rácz Miklós a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalból ill. a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központtól tartottak előadást. Az Esterházy-család művészeti mecenatúrájról Felhősi István és Král Éva veszprémi festő-restaurátorok beszéltek. Szlovákia területén az Esterházy-család mai építészetéről Juraj Pekarovič és Rastislav Petrovič a Nagyszombati Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai, a sárosdi Esterházy-kastélyról Bányai Balázs a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa szólt. A család 20. századi történetét, különös tekintettel Esterházy László életútját, Esterházy László unokája Batthyány Bálint, a Batthyány Kultur-Press Kft. képviselője ismertette. Kuti Klára a Pécsi Tudományegyetem BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék nevében Tárgy – Élet – Rajz: a történeti idők szemantikája egy tárgy történetén keresztül címmel tartott előadást, míg Farkas Jenő gödöllői mezőgazdasági mérnök a rédei Esterházy-uradalomról idézte fel emlékeit. Majd a konferencia résztvevői megtekintették a cseszneki várat, majd a gézaházai vadászkastélyt.
Felvidék.ma
