Nemzetközi tudományos konferenciát tartanak Budapesten az Európai Roma Stratégiáról október 7-8-án. A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság által szervezett konferencia pénteki nyitóelőadásában Duray Miklós felvidéki politikus-közíró a roma autonómiát szorgalmazta.
„Ha visszatekintünk a Nyugat-európai hagyományokra is, akkor megkülönböztethetünk egymástól néhány olyan szemléleti áramlatot, amik nem csak a cigányokkal, hanem a más, számbeli kisebbségekkel szemben is érvényesültek. Három fokozata van.
Legkeményebb változata a homogenizálás, az elvegyülés. Ezt nevezik a társadalomtudósok asszimilációnak. A növénytanban ez fotoszintézis és növekedést eredményez. A társadalomban megsemmisülést.
Enyhébb változata az előbbinek az integrálódás, a betagozódás, ami töredékegységek szerinti megmaradást eredményez. Ez magyarul ugyan nem a megsemmisülést jelenti, de szétszóródásra utal. Az integrálódás tehát szórványosodás.
Elfogadhatóbb, vagy talán egyetlen elfogadható lehetőség a standardizálódás: az illeszkedés. Ez az egységenkénti – közösségenkénti – megmaradást jelenti. Ehhez azonban ki kell alakítani a csatlakozási felületeket. Az autonóm egységek összekapcsolásának rendszerét.
Nem kívánok sem javaslatokat tenni, sem recepteket írni egy közösségi lét lehetséges megoldására. Még ha tehetnék is, lévén magam is, és a közösségem is, amelyben élek úgymond „cigány sorsban” él annak az államnak a határai között, ahová nem elvándorlás révén került. Ennek okán, vagy emiatt azt kell megfogalmaznom, hogy minden társadalmi és gazdasági gond mellett a cigánysorsot vagy hivatalos szóhasználat szerint a cigánykérdést alapvetően csak a cigány autonómia oldhatja meg. Ezt korábban vajdarendszernek nevezték, amit hatvan évvel ezelőtt sikeresen szétvertek.
Én konzervatív vagyok a szó eredeti értelmében, tehát értékpártoló. Liberális is vagyok, ennek eredeti értelmében, azaz szabadelvű. Nem vagyok állampárti, hiszen minden elődöm elutasította az abszolutizmust. De egyet javasolhatok: értéket menteni csak akkor lehet, ha a saját intézményem és az állam intézménye összefog és ezt az összefogást törvény szabályozza.
Ez annyit jelent, hogy az egész Kárpát-medencében minden számbeli kisebbségben élő közösség belső rendje, megmaradása és fejlődése számára és a számbeli többségben élőkkel való harmonikus együttélése szempontjából csakis az adottságaiknak megfelelő autonómia jelenthet megoldást” – mondta Duray Miklós (Az előadása teljes terjedelemben olvasható Duray Miklós honlapján).
Másik felvidéki előadója a konferenciának a dunaszerdahelyi Dr. Ravasz József romológus, egyetemi oktató, újságíró, aki szombati előadásában a csallóközi romák identitástudata és szociális helyzetét ismerteti.
A konferencia résztvevőit Rostás-Farkas György (író, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke) és Forrai Tamás házigazdaként nyitotta meg. Duray előadása után következtek a szakmai előadások. Ezeket öt témakörbe csoportosították. A résztvevők meghallgatták Habsburg Mihály főherceg üdvözletét is.
Az Egyházak és a cigányság blokk előadói: Dr. Székely János, római katolikus püspök (előadása: Boldog Ceferino a romák védőszentje és példaképe), Dr. Kocsis Fülöp, görög katolikus püspök (A szertartások szerepe a cigányság életében), Dr. Hadházy Antal, ref. lelkész, főiskolai tanár (Európai Roma Stratégia, különös tekintettel az egyházak lehetőségeire), fr. OFM. Conv. Bogdan Adamczyk (Cigányok és hajléktalanok ellátása Lengyelországban).
A Felzárkóztatás és oktatás blokk előadói: Bicskei Edit, NEFMI Oktatási államtitkárság, vezető főtanácsos, cigány oktatási szakértő (A cigányság oktatásának kulcskérdései), Dr. habil Orsós Anna romológiai tanszék, Pécs (Romológiai képzés Magyarországon), Márki Zay Lajos, iskolaigazgató (A cigányság felzárkóztatásának lehetőségei a szakképzés terén)
A Tehetséggondozás és kultúra témakörben felszólalnak: Prof. Dr. Csermely Péter, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke (Tehetséggondozás a cigányok között), Raduly József képviselő, elnök MOKKA (A cigányság kulturális autonómiájáról), Balogh István Szilveszter, önk. képviselő, Budapest Józsefváros ( Felzárkózási programok a Józsefvárosban), K. Udvari Katalin, Psalmus Humanus egyesület elnöke (Komplex művészeti nevelés, mint a felzárkóztatás eszköze), Dr. Bencsik Gábor, író, történész, könyvkiadó (A megértés útja – mit adhat a történetírás a felzárkózáshoz?)
A szombati nap Balázs József rk. plébános evangéliumi gondolataival kezdődik, majd indul a 4. tematikus blokk: A határon túli cigány közösségek. Előadói: Dr. Ravasz József PhD, romológus, egyetemi oktató, újságíró (A csallóközi romák identitástudata és szociális helyzete), Varjú Katalin, tanár (Tanítási tapasztalatok felvidéki cigány közösségekben), Obsasnikova Daniela, Romano Nevo Lil, főszerkesztő-helyettes (A média szerepe a felzárkóztatásban), Daróczi Ágnes, újságíró, tudományos főmunkatárs,
a Phralipe elnöke: Összefogás – határokon átívelve, Zárug Péter Farkas, politológus, újságíró (Integrációs kényszerek Közép-Kelet Európában), Magyar Judit, pszichológus (A cigányság sorskönyve)
Az ötödik blokk a Felzárkózás – társadalom – gazdaság. Ennek előadói: Dr. Tőkés László EP alelnök, Ruva Farkas Pál, nyelvész, szociológus (Etűdök és románcok cigány integrációra, és a Roma Évtized Programra),
Simon János, politológus (A cigányság társadalmi beilleszkedéséről), Dr. Lentner Csaba, közgazdász professzor (A roma stratégia esélyei az átalakuló hazai és európai környezetben), Farkas Csaba László programszervező, gazdasági szakértő (Programok a cigányság foglalkoztatási helyzetének javítására), Dr. Aáry Tamás Lajos (Esélyegyenlőség az ombudsman tapasztalatainak tükrében), Dr. Várnagy Elemér, ny. egyetemi tanár (Egy fordított pedagógia nyomában), Kocsis András, elnök-vezérigazgató, Kossuth Kiadó
(Kisebbségi kultúra és könyvkiadás), Harangozó Imre, néprajzkutató (Hagyományőrzés szerepe a cigányság integrációjában), Miklóssy Endre főiskolai tanár (Az örök magyar jelen).
A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság konferenciája idén az európai romastratégia megvalósítási lehetőségeiről szól. A tanácskozáson részt vevők ajánlásokat fogalmaznak meg. A konferencián érintik az egyházak és a cigányság témakörét, a felzárkóztatást és az oktatást, a tehetséggondozás, illetve a kultúra kérdéseit.
Felvidék.ma, on
{iarelatednews articleid=”30521″}
