A szlovák nemzetpolitika Benešsék óta nem változott, csak a módszerek különböznek, az a cél, hogy az ottani magyar közösség beolvadjon – hangsúlyozta november 17-én este Sepsiszentgyörgyön a felvidéki Gubík László, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által szervezett Közéleti Kávéház első meghívottja.
A fiatal politikus a szlovákiai magyarságról beszélt, az etnikai politizálás és a Kárpát-medencei magyar összefogás fontosságát hangsúlyozta, és elismerően szólt a székelyek nemzeti öntudatáról. A huszonöt esztendős Gubík László közismertsége onnan származik, hogy nyilvánosságra hozta, július 19-én letette a magyar állampolgársági esküt, ami számára „a világ legtermészetesebb dolga”, viszont azt kockáztatja, hogy elveszítheti szlovák állampolgárságát (mi több, aki nem jelenti be, hogy megkapta a magyar állampolgárságot, arra 3319 eurós pénzbírságot róhatnak). Úgy ítéli meg, az erről rendelkező szlovák törvény hátrányosan megkülönbözteti a felvidéki magyarságot, és a jogszabályt alkotmányellenesnek és ellentmondásosnak tartja, mert akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától, ezért a törvényt nem módosítani, hanem eltörölni kellene.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) színeiben felvidéki „ifipolitikával” foglalkozó fiatalember Léváról származik, a budapesti ELTE végzős joghallgatója, és az MKP képviselőjelöltjeként indulni kíván a jövő évi előrehozott szlovákiai választásokon. Mint mondta, Felvidéken nagyon erős a magyarok asszimilációja, szerinte nemzeti öntudat tekintetében a Kárpát-medencében ott a legrosszabb a helyzet, minden harmadik szülő szlovák iskolába íratja gyermekét. Szülővárosát, Lévát említette példaként, a 38 000–40 000-es városban most tíz-tizenkét százalékos a magyarság aránya, ellentétben az 1920-as helyzettel, amikor kilencvenszázalékos többségük volt. Az eddigi felvidéki politika hatalmas hiányossága, hogy nem helyeztek hangsúlyt a fiatalokra, a népszámlálás kapcsán pedig azt mondta, a korábban félmilliós magyar közösség lélekszáma valószínűleg csak 460 000–480 000-re tehető.
Véleménye szerint a szlovák politikusok nagy része ugyanazt a magyar- és kisebbségellenességet vallja, mint Slotáék, csak ők nem mondják ki; a nyelvtörvénnyel, zászlótörvénnyel, dunaszerdahelyi szurkolóveréssel, a Malina Hedvig-üggyel, illetve újabban az állampolgársági ellentörvénnyel is sújtott felvidéki magyarságot egy új párt, a Most – Híd „szlovák–magyar vegyes felvágott” nemzetpolitikai szempontból „egy hatalmas zsákutcába” terelte. Ezzel szemben az MKP etnikai párt, bízik benne, hogy képes lesz megújulni, fiatalosabb, önállóbb arculatot, nemzetibb választási kampányt szeretnének. Kérdésre válaszolva Gubík László azt mondta, a felvidéki magyarok nagyon szeretik a székelyeket, felnéznek rájuk, és egy kicsit irigylik is őket nemzeti öntudatuk miatt, hozzátéve: „egy ilyen makacs nyakasság kellene nekünk is, akkor nem lennének Híd-szerű formációk”. A Háromszéknek úgy fogalmazott, szerinte fontos, hogy a Kárpát-medencében megmaradjon az etnikai politizálás, és ne szaporodjanak a Híd-féle politikai alakulatok, illetve a felvidéki pártosodás következményeire érdemes figyelni Erdélyben is.
Mózes László, Háromszék/Erdély.ma nyomán Felvidék.ma
