2011 márciusában „Áldást adj minden magyar szóra” jelszó alatt tüntetés zajlott Dunaszerdahelyen a magyarellenes törvények eltörléséért. A tavalyi év a civilek éve lett. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – válogatást adunk 2011. nyelvi jogainkat érintő eseményeiből.
„Sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem…” A felvidéki magyarságnak van mit meggyónnia – elsősorban saját magának. Az asszimiláció mértéke az összes elszakított terület közül itt a legnagyobb. Lélekszámunk apad, sok magyar gyermek idegen nyelven tanul a „boldogulás” miatt, a boltok feliratai egyre kevésbé szólítják meg anyanyelvükön saját vásárlóikat, az önkormányzatok a már (még?) meglévő nyelvi jogok betartására is fittyet hánynak. Az üzletekben egyre gyakrabban halljuk a kiszolgáló személyzet tagjaitól fennhangon, gőgösen: „nyerozumiem” – miközben saját pénzünket akarjuk épp náluk elkölteni.
Vétkezünk gondolattal, mikor kishitűségünkben arra gondolunk: talán más nyelven jobban boldogulnánk. Vétkezünk szóval, mikor olyankor bizonygatjuk nyelvtudásunkat, amikor az a mi kárunkra van, mert jogainkat sérti és nemzeti létünket veszélyezteti. Vétkezünk cselekedettel, mikor különféle élethelyzetekben „szállást adunk” azoknak, akik bizony kitúrnak a házunkból / hazánkból. S vétkezünk mulasztással, mikor nem szólalunk fel jogainkért, nem teszünk semmit a felvidéki magyarság egyre gyorsuló felhígulása, beolvadása ellen. „Hisz´ itt íllünk!” – halljuk sokszor mintegy mentségként. Szerencsére az elmúlt év megmutatta, hogy egyre többen vannak azok, akiknek az „itt élünk” nem mentségként szolgál saját gyengeségük megmagyarázására, hanem erőt ad, hogy kiálljanak azokért a teljesen természetes jogokért, amik megilletnek minket. 2011-es év a civilek éve volt. Mintha tavaly tavasszal a változás szele érintette volna meg sokak szívét. Alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – válogatást adunk 2011. nyelvi jogainkat érintő eseményeiből:
március 12. – Áldást adj minden magyar szóra
E jelszó alatt tüntetés zajlott Dunaszerdahelyen a magyarellenes törvények eltörléséért, a megfélemlítés és a kirekesztő politika beszüntetéséért. A Magyar Polgári Kör Polgári Társulás és a felhívást támogató civil szervezetek szónokai felszólalásaikban a magyar nyelv használatának, a magyar feliratok meglétének fontosságát hangsúlyozták, magyarságunk „láthatóvá tételére” buzdítottak egyéneket, civil szervezeteket, vállalkozásokat, önkormányzatokat egyaránt. Az év további történései megmutatták: talán nem hiába…
május 4. – Eltüntetni mindent, ami magyar?
Lehetséges, hogy 2011 áprilisában eljutottunk a rendszerváltás utáni folyamatos magyarellenesség legkifejezőbb bizonyítékához: a komáromi kórház bejáratánál elhelyezett új tábla csak szlovák nyelven jelzi, hogy az intézmény a gyógyítás szolgálatában áll. A kórház tulajdonosa, a Forlife cég képviseletében Andrea Beňová szóvivő így nyilatkozott: „A Forlife nonprofit szervezet, nem állami intézmény és nem önkormányzati szerv, így nem kell kétnyelvű feliratokat használnia. Megfontolhatjuk, hogy kétnyelvű táblát helyezzünk ki, de ez nem kötelességünk.”
június 13. – Somorja: Hol marad a magyar felirat?
Hol marad a magyar felirat? – Mi is itt élünk! Törvény adta jogunk van az anyanyelvünkhöz! – feliratú matricákkal ragasztották le Somorja egynyelvű (kizárólag szlovák) köztéri tájékoztató tábláit. A matricák megjelentek az üzletek kirakatain, az utcák névtábláin, állami intézmények épületein – szinte mindenütt, ahol kizárólag a szlovák nyelvet használják tájékoztatásra a 2001-es népszámlálás szerint többségében magyarok által lakott, Pozsonyhoz közeli városban.
június 17. – Somorja önkormányzata felhívásban foglal állást a kétnyelvűség mellett
Pogány Tibor alpolgármester javaslatára az önkormányzat először határozatba foglalta, hogy felhívást intéznek a város területén működő szervezetek, intézmények, vállalkozók felé a kétnyelvűség elvének betartása érdekében, hivatkozva a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó törvényre és a város statútumára is, amely rögzíti a kétnyelvűség kötelező betartását a város területén. Elsősorban azokra a szervezetekre szeretnének hatni, akik a várostól valamilyen formában támogatást nyernek, de feladatul kapta a városi hivatal is, hogy hangsúlyt helyezzen a kétnyelvűség betartására.
június 27. – Hol a magyar felirat? Dunaszerdahelyen és Komáromban is
Somorja után Dunaszerdahelyen és Komáromban is megjelentek a magyar feliratok hiányára utaló matricák. A matricák (eddig ismeretlen) alkotói új sorozattal és némileg megváltoztatott szöveggel jelentkeztek. A somorjai matricákon a „Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvény adta jogunk van az anyanyelvünkhöz!” mondatok voltak olvashatók, a komáromi és dunaszerdahelyi változaton ez áll: „Hol a magyar felirat? Tiszteld a város nyelvi többségét!”. Szlovákul pedig ennyi: „Feliratokat magyarul is!”.
július 4. – Magyar felirat is legyen! A Somorja Hangja – Vox Samariae felmérése
A felmérés azt kutatta, mekkora az igény a dél-szlovákiai magyarok körében a minden területre kiterjedő kétnyelvűségre. A végeredmény olyannyira egyértelmű, hogy nem igényel semmiféle kommentárt. 1008 válaszadóból 27% szerint a magyarlakta területeken a szlovák feliratok mellett mindent ki kellene írni az anyanyelvünkön is. 69% nyomatékosabban fogalmaz, szerintük a magyar nyelv vizuális használatának magától értetődőnek kell lennie. A kétnyelvűsítés támogatói együttesen 96%-ot tesznek ki. „Mindez azt bizonyítja, hogy ha a mindennapokban nem is harcolunk anyanyelvünkért, döntő többségünk igényli a magyar nyelv használatát” – olvasható a Somorja Hangja Facebook-oldalán.
július 13. – Óriásplakátok a kétnyelvűségért
Az utóbbi napokban új erőre kapott azon követelés, hogy a szlovák nyelvű feliratok mellett helyet kapjanak a magyar nyelvűek is. Szlovákiai magyar állampolgárokként az anyanyelvhasználat alkotmány adta jogunk, mellyel azonban élnünk is kell! A Magyar Koalíció Pártja rámutatva a magyar nyelv használatának fontosságára, a hétvégén országos óriásplakát-kampányt indít. Emellett támogatásáról biztosít minden kétnyelvűséggel kapcsolatos civil kezdeményezést.
július 16. – Az MKP a kétnyelvűségért
A 2011. július 1-jén hatályba lépő kisebbségi nyelvhasználati törvénymódosításnak megfelelően kibővült kötelezettségek hárulnak az állami és az önkormányzati szervek által alapított jogi személyekre a kisebbségi nyelvhasználat területén az utcaneveket, intézményeket, szolgáltatásokat, rendezvényeket, közérdekű közleményeket illetően. Ennek értelmében a Magyar Koalíció Pártja felhívta a vállalkozók, magánvállalkozások, hirdetők, egyesületek stb. figyelmét, hogy a kültéri feliratok, írásbeli anyagok esetében az államnyelvű szöveg mellett jelenítsék meg a magyar nyelvű szövegváltozatot is, ezzel megtisztelve a települések magyar ajkú lakosságát.
augusztus 1. – Országossá szélesedett a „matrica-hadjárat”
Újabb és újabb városokban jelennek meg a kétnyelvű feliratokat hiányoló matricák. Somorja, Dunaszerdahely, Galánta, Párkány után Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján is kiragasztásra kerültek. A matricákat elsősorban olyan tájékoztató táblákra teszik ki, melyek csak szlovák nyelvű feliratokat tartalmaznak. A matricákat egyébként nem mindig ugyanaz a személy vagy csoport ragasztja ki, a somorjai és a dunaszerdahelyi aktivitás mögött különböző személyek állnak.
augusztus 7. – Terjed a matricás kampány Felvidéken
A felvidéki magyarság felébredt Csipkerózsika álmából! Hiába a szlovák nacionalizmus, a Fico-féle nyelvtörvény, vagy éppenséggel a napjainkban is érvényben levő Beneš-dekrétumok, ők nem engednek a 48-ból. Bár a szlovákok azt hitték, hogy szépen lassan, de örökre elaltassák az ottani magyarságot, de a „beolvadás” álmának vége! A magyar feliratokért vívott harc már magába foglalja majdnem a teljes magyarok által lakott régiót! Csak így tovább! Múlt vasárnap folyamán egy újabb civil csoport kezdett matricázásba Dél-Szlovákiában. Hétfőre virradóra Ógyallán, Párkányban, Zselízen, Ipolyságon, Füleken, Rimaszombatban, Tornalján és Rozsnyón is megjelentek a magyar feliratokat követelő levonók.
augusztus 9. – A Magyar Koalíció Pártja teljes mellszélességgel támogatja a szlovákiai magyar civilek immár országossá bővült matricakampányát
Ennek célja a magyar nyelv vizuális megjelenítésének növelése Dél-Szlovákiában. Mint ismert, Somorja és Dunaszerdahely, két MKP-vezetésű város volt az első, ahol a képviselőtestület határozatot is elfogadott a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban.
augusztus 12. – Somorja: Nem sértettünk törvényt
Somorja városa nem sértett törvényt, a kétnyelvűséget senkinek sem adtuk parancsba – állítja Pogány Tibor alpolgármester az SNS alelnökének, Rafael Rafajnak a vádaskodásaira reagálva. „Semmilyen utasítást nem adtunk, az önkormányzat határozata csak a kétnyelvűség alkalmazására irányuló kérelem azok irányába, akiknek lehetőségük van kétnyelvű feliratokat feltüntetni, és anyagilag ez nem terheli meg őket” – magyarázta a Sita hírügynökségnek az alpolgármester.
augusztus 16. – Jönnek az ellenmatricák?
A Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské Hnutie Obrody), válaszlépésként az ország déli részén történt, kétnyelvűséget követelő matricás kampányra, ellenkampányt kezdeményezett a napokban. A lépésre a SME napilap augusztus 8-i cikke után szánták el magukat.
augusztus 19. – Szencen a kereskedők nem tervezik a kétnyelvű feliratok kihelyezését, mert mindenki tud szlovákul
Szencen és Galántán történt, a kereskedők többsége a magyar feliratozást feleslegesnek és felháborítónak tartaná. Mert szerintük: „A városban minden magyar beszél szlovákul is, és eddig senki sem kifogásolta, hogy az ajtón csak szlovákul van kihelyezve a nyitvatartás, vagy az üzlet neve”. Sőt volt olyan is a járókelők között, aki azt mondta: „Magyarországon követeljék a magyarok a magyar feliratot”.
augusztus 23. – Újabb matricák Somorján
Somorján kezdődött az a matricázás, mely a kétnyelvű feliratokat sürgette a magyarok által is lakott városok és községek intézményeinek épületein, közúti és tájékoztató tábláin, üzletek kirakatain. Hétfőn újabb matricák jelentek meg. A legújabb matricák – az előzőektől eltérően – kimondottan Somorja részére készültek. Minőségi levonókról van szó, magyar színekkel körvonalazott szívben szerény, de sokatmondó felirat: Somorja a mi városunk.
szeptember 7. – Többnyelvű utastájékoztatás a párkányi vasútállomáson
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia nevű csoport aktivistái egy évtizedek óta fennálló visszás helyzetet orvosoltak – még ha csak rövid időre is: a párkányi vasútállomáson hangerősítők segítségével magyar és angol nyelven is bejelentették a vonatok érkezését.
szeptember 14. – A Szepsi önkormányzat a kétnyelvűségért
Több hírforrásból értesültünk arról, hogy három felvidéki város után a kelet-szlovákiai Szepsi önkormányzata is felhívást adott ki a kétnyelvűség érvényesítése érdekében. A Kassához közeli település azt szorgalmazza, hogy a vállalkozók alkalmazzák és tartsák tiszteletben a magyar nyelvet. A közintézményeknek és vállalkozóknak címzett felhívás kedden este született. A tizenhárom tagú képviselőtestület (melynek nyolc MKP-s és három Most-Híd-as tagja van) egy tartózkodás mellett egyöntetűen támogatta a kezdeményezést.
október 1. – Rimaszombat sem tartja be a kétnyelvűséget
A Magyar Koalíció Pártja Rimaszombati Helyi Szervezetének elnöksége felmérte a városi tanács rendeletének betartását Rimaszombat területén.
október 3. – Dunaszerdahelyen folytatódott a kétnyelvűségért folyó küzdelem
Az utóbbi hónapokban számos kezdeményezés, aktivitás történt Dél-Szlovákia magyarok által lakott városaiban, mely a kétnyelvűség gyakorlati megvalósításának hiányára figyelmeztet. Dunaszerdahelyen vasárnapra virradó éjjel nem matricázással, hanen az óriásplakátokra írt feliratokkal figyelmeztettek a magyar nyelvű tájékoztatás elmaradására. Az éjszakai feliratozások mögött ezidáig ismeretlen aktivisták állnak.
október 16. – Kétnyelvű közúti tábla Dunaszerdahelynél
Valamikor a szombati nap folyamán egy kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul feltüntető tábla jelent meg Dunaszerdahely közelében! Szerepel rajta Pozsony, Bős és Dunaszerdahely magyar megfelelője is, miközben a tábla stílusa, betűtípusa az útkarbantartó vállalat tábláihoz hasonlít. Mivel az eredeti tábla szintén a helyén maradt (a kétnyelvű megfelelője előtt pár méterrel), feltételezhető, hogy nem hivatalos akcióról, hanem civil megmozdulásról lehet szó.
október 18. – Jogaink hűlt helye
Amint azt várni lehetett, nem volt hosszú életű a Dunaszerdahelyt elkerülő 63-as úton kihelyezett kétnyelvű útjelző tábla. Tudták ezt nyilván az akciót szervező és lebonyolító civilek is. Engedély nélküli elhelyezés – így szólt az eltávolítás hivatalos indoklása. Ez önmagában nem is lenne baj, hiszen rend a lelke mindennek. Engedély nélkül, vagy az engedélyeztetés felettébb nyakatekert módján ebben az országban csak Slota pártja és a mindenkori államhatalom helyezhet el bármit is, hogy – mint például a „komárnói” magyarságnak – megmutassa, ki az úr a háznál.
október 18. – Kétnyelvű információs táblák kerülhetnek településeinkre
A csallóközcsütörtöki székhelyű PRO CIVIS Polgári Társulás a szlovákiai őshonos kisebbségekkel szemben tizenkét éve gyakorolt törvényes mulasztás megszüntetésére tesz kísérletet. A polgári társulás szlovákiai magyar jogászok és nyelvészek bevonásával 48 olyan információs tábla lefordítását és kétnyelvű elkészítését vállalta magára, amelyek tiltó és figyelmeztető tartalmukkal a polgárok életének, egészségének és vagyonának védelmét szolgálják. A gyakrabban használtakból többet, a ritkábban igényeltekből egyet-egyet, összesen 50000 darab táblát juttatott el a polgári társulás ahhoz a 502 önkormányzathoz , amely olyan települést irányít, ahol a belügyminisztérium jegyzéke szerint ajánlott a magyar nyelv használata is.
október 19. – A kétnyelvű táblát állító aktivisták válasza az állami önkényre
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái ma videóüzenetben reagáltak arra, hogy a közútkezelő vállalat eltávolította a Dunaszerdahely közelében felállított közlekedési táblát. Az aktivisták Pozsony, Bős és Dunaszerdahely magyar nevét is feltüntették az általuk felállított irányt mutató közlekedési táblán, melynek az állami önkény miatt ma már csak hűlt helye van.
október 20. – Fontos vagy! – civil mozgalom anyanyelvünkért
A „Fontos vagy!”© mozgalom egy civil társadalmi kezdeményezés, mely a felvidéki városok, falvak és települések teljes kétnyelvűsítését tűzte zászlajára, a pozitív diszkrimináció eszközeivel. Honlapot indítottak a www.fontosvagy.sk címen, ahol olyan vállalkozásokat, szolgáltatókat, munkaadókat, irodákat, cégeket, üzleteket, intézményeket és vendéglátókat mutatnak be, ahol a kötelező államnyelv mellet a magyar feliratoknak, tábláknak, reklámoknak, íveknek és ismertetőknek is teret biztosítanak, megtisztelve az ország őshonos nemzetközösségének nyelvét.
október 22. – Berényi: Napjaink hősei a kétnyelvűségért küzdő aktivisták
Dunaszerdahelyen a diktatúrák áldozatainak emlékművének megkoszorúzásával és ünnepi koncerttel emlékeztek 1956 hőseire. Berényi József MKP-elnök, az ünnepség egyik szónokaként párhuzamot vont 1956 hősei és a kétnyelvűségért küzdelmet vívott aktivisták között.
október 23. – Somorja Hangja – egyértelmű, bátor hang a Szabadság Napján
Számunkra nem elfogadható a magyar nyelv diszkriminációja vagy az, hogy bárki megmondja nekünk, hogy milyen ország állampolgárai lehetünk! Ha ez a rendszer, amiben élünk, demokratikus, akkor nincs más út, csak az, hogy az itt őshonos lakosság nyelve egyenlő szinten legyen a magát kizárólagos „államalkotónak” tartó többség nyelvével.
október 25. – A Kétnyelvű Dél-Szlovákia a törvénysértés gyors pótlását várja a közútkezelő vállalattól
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia civil mozgalom levélben fordult a közútkezelő vállalat pozsonyi igazgatóságához, melyben tételesen felsorolták azt a 34 települést és 77 helyszínt, ahol 2011. október 23-án a magyar helységnévtábla törvényt sértő módon hiányzott. A mozgalom két héttel ezelőtt felállította régiónk első szlovák és magyar megnevezéseket is tartalmazó útjelző tábláját, melyet a közútkezelő vállalat egy munkanap elteltével eltávolított. A múlt héten felhívást intéztek szimpatizánsaikhoz, melynek folytán csaknem tucatnyi bejelentést kaptak a hiányzó magyar helységnévtáblákról. Ezzel kiegészítve saját adatbázisukat, egy 34 települést tartalmazó jegyzék készült. A közútkezelő vállat pozsonyi igazgatóságától elvárják a múlt héten tapasztalt eljárási gyorsaságot a táblák mihamarabbi pótlására.
november 5. – Emléktábla egy táblának…
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom október közepén kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul feltüntető táblát állított fel Dunaszerdahely közelében! Az állami hatalom ezt három nap alatt eltávolította. Az önkényuralomra most egy háromnyelvű tábla figyelmeztet. „Itt állt Szlovákia első kétnyelvű útjelzőtáblája. Állították a civilek – Eltávolította az állam – Állt 3 napot” – olvasható most három nyelven, szlovákul, magyarul és angolul is. A táblát tartó oszlopon fekete szalag figyelmeztet.
november 19. – Hiányos a kisebbségi nyelvhasználat községeinkben
Jámbor László a Nagykürtösi járás egyedüli magyar képviselője a Besztercebánya Megyei Önkormányzatban. Több éves tapasztalata, rálátása van a közigazgatási ügyekre, s egyúttal Apátújfalu község MKP-s polgármestere is. A kisebbségi nyelvhasználati törvény közéletben való alkalmazásával kapcsolatban Hamerlik Máriával a Pátria Rádióban beszélgetett. Mint ismeretes, az eredeti elképzelés szerint az állam kötelessége lett volna a kisebbségi nyelvhasználat betartatása, az elfogadott törvény viszont újra a nemzetiségekhez tartozó állampolgárokra hárítja a feladatot, hogy harcolják ki a kisebbségi nyelvhasználati lehetőségeket, s ezzel gyakorlatilag nem élnek.
december 6. – Kétnyelvű tájékoztetó feliratok a dunaszerdahelyi kórházban?
Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója felkereste Őry Pétert, a Pro Civis Polgári Társulás elnökét, hogy megbeszélje vele, miként lehetne megoldani, hogy a kórházban a betegek és a dolgozók orientációját szolgáló, egészségét és biztonságát védelmező tájékoztató feliratok az államnyelv mellett magyarul is láthatók, olvashatók legyenek.
december 11. – Ismét látható a kétnyelvű útjelző tábla
Ismét megtekinthető az az útjelző tábla, melyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái állítottak október 15-én Dunaszerdahely közelében, ám az állami önkényuralom azt 48 órán belül eltávolította. A híres tábla azon a kiállításon tekinthető meg, melynek megnyitóját szombaton tartották Diószegen, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által szervezett „Az emberi és kisebbségi jogok hatékony érvényesítése a mindennapi életben” elnevezésű konferenciáján.
december 17. – A magyarságnak katarzisra van szüksége
Toroczkai László – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője – 5 év kitiltás után tért vissza Felvidékre. December 15-én este több mint kétórás előadást tartott a komáromi Csemadok-házban. Arra bíztatta a megjelenteket, hogy mindig büszkén álljanak ki magyarságukért, soha meg ne hunyászkodjanak senki előtt. Kiemelte a kétnyelvű feliratokért zajló harc fontosságát.
december 18. – Hantz Péter levele a nyelvi jogokért küzdő felvidékiekhez
„Nagyon sokan csodálnak Benneteket a fényes nappal, főút mentén végrehajtott, a kétnyelvűséget végre gyakorlatba ültető akciótokért, és drukkolnak, hogy tevékenységeteknek legyen folytatása. A mindenhol feltörő spontán ellenállással szemben ugyanis a legtökéletesebb elnyomó gépezet is tehetetlen” – fogalmaz a magyar nyelvhasználat jogáért küzdő felvidéki Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistáinak címzett nyílt levelében Hantz Péter fizikus, tudományos kutató és – egyáltalán nem mellesleg: a felvidéki civilekhez hasonlóan nemzete iránt elkötelezett, a magyar nemzeti közösség jogaiért (így különösen a nyelvhasználat jogáért) következetesen küzdő erdélyi magyar.
december 30. – Szepsiben fiatalok kérik a magyar nyelv használatát
Szepsi Város Önkormányzata 2011. szeptemberében jóváhagyta a kétnyelvűségről szóló felhívást, ezzel szemben a legtöbb vállalkozó nem él a lehetőséggel. A Via Nova helyi csoportja kétnyelvű levélben fordult a vállalkozókhoz. A kétnyelvűségre buzdító kezdeményezéssel a Via Nova Ifjúsági Csoport azonosul. „Erre és a legutóbbi 2001-es népszámlálási adatokra hivatkozva, mely szerint városunk 43,6%-a magyar nemzetiségű, fel szeretnénk hívni a vállalkozók figyelmét, hogy az adott vállalkozásban hiányoznak a magyar feliratok.
Néhány napja már 2012-t írunk. Új év kezdődött, amely ismét számunkra kedvező változásokat hozhat. Ne feledjük: ITT ÉLÜNK! Csak rajtunk múlik, hogy unokáink is itt éljenek – otthon, a szülőföldjükön – magyarként, magyarul.
Patassy Sándor, Felvidék.ma
