Az európai kisebbségek döntő többségénél a közösségi önigazgatás különböző formái sikeresen működnek, és politikai stabilitást eredményeztek, erről is nyilatkozott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Pásztor István.
„A Magyar Koalíció Pártja célja, hogy Szlovákia ezen a téren is közeledjen Nyugat-Európához. A megoldás programjával indul a Magyar Koalíció Pártja a március 10-i előrehozott parlamenti választásokon. A gazdasági és szociális ügyekre kíván fókuszálni, hiszen a szlovákiai magyarság nem tartozik az elmúlt húsz év nyertesei közé – mondta Berényi József MKP-elnök a február 24-i programismertetőn. – Szlovákia déli részét nem fejlesztették úgy, mint más területeket. Az MKP hosszú távon a kollektív kisebbségi jogok megadása mellett áll ki. Céljuk, hogy Szlovákiában olyan politikai légkör és jogrend legyen, amely nem korlátozza a magyar-magyar nemzeti kapcsolatok ápolását.” E szavakkal indította Perjés Klára, a Kossuth Rádió szerkesztő riportere a beszélgetést Pásztor István királyhelmeci politikussal a rádióban, aki kifejtette:
– Mindent meg kell tennünk azért, hogy az MKP ismét parlamenti párt legyen, és ha mód van rá, részt vállaljon a kormányzás felelősségében is. Az MKP korábban parlamenti pártként nyolc éven át tevékenykedett a kormányban. Mi is követtünk el hibákat, és ezekből tanulnunk kellett. A tanulságot már 2007-ben levontuk, a párt megtisztult, új emberekkel próbálunk eredményesek lenni. A 2010-es választásokon ugyan nem voltunk sikeresek, de most reális esély van arra, hogy ismét parlamenti párt legyünk.
Másfél évvel ezelőtt miért maradt el a siker, és miért van most erre lehetőség?
– 2009-ben létrejött egy szlovák-magyar párt, és a választók egy része úgy gondolkodott, hogy annak be kellene kerülnie a parlamentbe. Mások azon a véleményen lehettek, hogy az elmúlt húsz esztendő, tehát a rendszerváltozás utáni két évtized nem hozta meg azokat a változásokat, amelyeket mi, felvidéki magyarok is látni szerettünk volna. Ezért voltak, akik úgy vélték, egy olyan összetételű párt, melyben szlovákok és magyarok együttműködnek, talán sikeresebb lehet és teljesíti az elvárásokat. Ha azok, akik akkor így gondolkodtak, most átértékelik az elmúlt másfél év eseményeit, láthatják, hogy az új párt nem tudott komoly eredményeket elérni a felvidéki magyarság képviseletében. Nem lehet sikeresen úgy politizálni, ahogy azt a Most-Híd tette. A magyar közösségen belüli célok, elvárások mások, mint a szlovák társadalomban, mert magyar közösség az ország határain belüli önrendelkezést szeretne, teljes körű jogokkal a nyelvhasználatban és az oktatásban is. Ezt egy vegyes pártban nem lehet elérni. A Magyar Koalíció Pártja a teljes jogú állampolgárságot képviseli, nem kötik korlátok, hanem kizárólag a magyar közösség érdekképviselete a feladata. Az MKP üzenete, hogy merjünk magyarok lenni, és vállaljuk magyarságunkat…
… és mernek magyarok lenni a felvidékiek? Most, amikor talán még nagyobb a megfélemlítés. Hiszen odáig fajult a dolog, hogy egy 99 éves asszonyt is megfosztottak állampolgárságától, pedig mindig is a mai Szlovákia területén élt. Nem fél a többi magyar?
– Valószínű, hogy az emberek egy részében ott van a félelem. De tudatosítani kell, hogy a félelem csak félelmet szül, és így egyre inkább nagyobbak lesznek a korlátok és az akadályok. Ha kell, fel kell vállalni a küzdelmet. Például azért, hogy Szlovákiában senki se veszítse el az állampolgárságát, beszélhessünk szülőföldünkön anyanyelvünkön, az általunk lakott területeken a közigazgatásban magyarul beszélhessünk, és végre az a térség, ahol élünk, gazdaságilag felemelkedjen. Félelemben élve ezt nem tudjuk elérni.
A szlovákiai magyarok tisztában vannak azzal, hogy mi áll a hátterében annak az össztűznek, melyet most a világ Magyarországra zúdított? A tévinformációk nem hátráltatják őket a szavazásban?
– Tájékoztatnunk és bátorítanunk kell a Szlovákiában élő magyarokat. Királyhelmecen, a Bodrogközben is próbálunk eredményt elérni ezen a téren. A Lórántffy Zsuzsanna Polgári Társulásunkban a választások előtt több olyan találkozót szervezünk, melyekre szlovákiai és magyarországi politikusokat is meghívunk. Szeretnénk, ha az emberek tájékozottak lennének, hogy mi történik a világban. Azért nem büntethetnek, ha egy közösség nemzetként akar élni és nemzetként akarja gazdagítani az európai kultúrát. A magyarok a múltban is az európai kultúra védelmezői voltak, vállaljuk a demokrácia értékeit. A szlovákiai magyarságnak, ha a szülőföldjén boldogulni akar, kell, hogy legyen politikai képviselete a szlovák törvényhozásban is. Az elmúlt másfél évben az emberek tapasztalhatták, hogy a folyamatos kompromisszumkötés politikája hová vezet: nem léptünk előre a nyelvtörvény ügyében, nem lett jobb a gazdasági helyzetünk, autópályák sem épültek. Az elmúlt másfél év is megmutatta, hogy nincs más út, mint felvállalni az egyenes politizálást, tehát azt, aminek születtünk. Nincs idő a „kis lépések politikájára”, keményen és határozottan ki kell mondanunk, mit akarunk. Egyetlen megoldásunk az önrendelkezés, azaz, hogy az élet minden területén magunk irányíthassuk a sorsunkat. Önálló közösségként, Szlovákián belül – egyenrangú partnerként a szlovák többségi nemzettel. Hangsúlyozom, nem csak egyenjogúan, hanem egyenrangú partnerként, társnemzetként – ahogy azt már 1994-ben, a komáromi nagygyűlésen is megfogalmaztuk.
Felvidék.ma, mr1.hu, O.N.
