Lángokba borult a krasznahorkai vár, az egyik legszebb felvidéki építmény, a felvidéki magyarság egyik jelképe. A vár gyűjteménye és a műkincsek nem semmisültek meg!
Berényi József, az MKP elnöke és a Via Nova ICs közös összefogást hirdetett.
+ Képgaléria
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke ma kapcsolatba lépett Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettessel, s arra kérte, hogy a magyar kormány is vállaljon részt a tűzvész sújtotta krasznahorkai várat érintő kárelhárítási és felújítási munkák kiadásaiban. Semjén Zsolt azonnal felvette a kapcsolatot a szlovák kormány képviselőivel, s bejelentette, hogy hivatalosan is megteszik a felajánlást. Ez a tűzkár egy rendkívüli jelentőségű, szlovák-magyar és európai kulturális emléket tett tönkre. Indokolt tehát, hogy mindkét kormány felvállalja a felújítás terheit, illetve közösen pályázzanak az európiai uniós forrásoknál – tájékoztatta a Felvidék.ma-t az MKP sajtóosztálya. Az MKP kijelentette, hogy összefogásra van szükség, és ezúton is felkérte a civil szervezeteket, hogy közösen szervezzenek gyűjtést a károk enyhítésére.
A Via Nova ICS rozsnyói tagjai is Cziprusz Zoltán és Iván Tamás vezetésével a helyszínre utaztak, hogy segítsék a mentési munkálatokat. „Mikor meghallottuk, el se akartuk hinni. Aztán mikor már a Szoroskői hegyről láttuk, tudatosult bennünk. Ég Krasznahorka. Szinte nyílvesszőként hatolt a fájdalom a szívünkbe. Rákóczi dicső vára lángokban áll. Átélt már több csatát, többek között a tatárjárást, török hódítást és a két világháborút, tartozott már több országhoz és most mégis emberi gondatlanság miatt vesznie kellett. Borzalmasan vettük tudomásul és még most se akarjuk elhinni, hogy Felvidék egyik legszebb és legcsodálatosabb végvárát felemészti a tűz. Több mint 700 esztendőn keresztül óvott minket ellenségeinktől. Most mi jövünk. Nekünk kell tenni Krasznahorkáért.” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Iván Tamás, a Via Nova ICS országos alelnöke. Országos gyűjtésbe kezdenek Krasznahorka váráért. „Alapszervezeteink jelen lesznek a legtöbb március 15-i megemlékezésen, ahol gyűjtést szerveznek szeretett végvárunkért. Megkérünk minden kultúráját szerető és valódi értéket tisztelő embert, hogy segítsen és mentsük meg együtt a Krasznahorkai várat.” – közölte a Via Nova Ics.
A Magyarok Szövetsége, a Magyar Polgári Kör, a Somorja Hangja Kárpát-medencei összefogást szorgalmaz az ügyben.
Meg nem erősített információink szerint három kisgyerek gyufával játszott, begyulladt a vár alatti füves terület, a tűz fokozatosan terjedni kezdett. Az észak-nyugati résznél, a kőbástya zsindelyteteje lángot kapott, s ezen a felső szintekre elterjedt a tűz, s így a vár tetőszerkezete teljesen leégett. „Ma, március 10-én 13.40-kor jött a hír, hogy ég a vár, s a tető félórán belül le is égett. Óriási tűz volt, amit fél ötre sikerült megfékezni. Az elbeszélések szerint több mint ötven tűzoltó, tizenöt tűzoltókocsi dolgozott a helyszínen. A mentő is kinn volt. A lakosok a falut is mentették a tűztől, ami lefelé is terjedt. Lapáttal oltották a tüzet. A hírre rengeteg katasztrófaturista jelent meg, s látta a vár tetejét porrá égni” – tudósított Beke Beáta.
A belső berendezés kárának felmérése még megállapíthatatlan. Nagy valószínűséggel sikerül a benti értékeket megmenteni. Nagy füst van a helyiségekben. A kápolna viszont teljesen leégett. A vár kápolnában Serédy Zsófia természetes úton mumifikálódott holtteste volt elhelyezve. A kápolna északi és déli falát két hatalmas, gazdagon díszített és színezett, az Andrássy és Pálffy család halotti címere ékesítette.
„Krasznahorkaváralján az emberek csoportosan álltak házaik előtt. Tanácstalanul nézték a pusztulást. Egy asszony távcsövet szorongatott kezében. Szokatlan a tetőzetétől megfosztott épületegyüttes. Egy hetven éves asszony szomorú hangon mondta, ez élete legszomorúbb napja. Az emberek elmondása szerint, a tűz délután egy óra után ütött ki a várban. Fiatalok égették a füvet és gazt a vár körül. Ez hirtelen fölkúszott a falak alá és pillanatok alatt tűzbe borította az egész tetőzetet. Az emberek azt hallották, hogy „csak” a tetőzet égett le, de a pótolhatatlan értékeket nem érte súlyos kár. Ezt ebben a pillanatban nehéz lenne megerősíteni, vagy cáfolni. A várhoz természetesen nem engedtek föl minket, de még 5 óra tájt is érkeztek a tűzoltóautók.” – tudósította a Felvidék.ma-t Balassa Zoltán a helyszínről.
A helyszínre látogatott Daniel Lipšic belügyminiszter és Daniel Krajcer kulturális miniszter. Óriási tűzkárról számoltak be, s biztosítottak arról, hogy rekonstruálják a várat. Az esti órákban sajtótájékoztatót tartottak, mi szerint a vár be volt biztosítva és a leégett tető felújítását még nyárra meg akarják valósítani. A válságstáb vasárnap, március 11-én dönt a vár ideiglenes befedésének módjáról, a műkincseket a kassai Műszaki Múzeumba kerülnek, míg a felújítás tart.
A belügyminiszter tájékoztatása szerint a tűzvész okozóinak kilétét kiderítették. Kiskorúakról van szó, így büntetőjogi felelősségrevonásuk kétséges.
* * *
A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, 1352-ben Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be. 1575-től Andrássy birtok lett, akik 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.
1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egy éves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig Krasznahorka várában tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot, a felkelés utolsó éveiben pedig kisebb létszámú helyőrség is szolgált a várban, melyet Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak.
1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek, de többi részei ma is teljes épségben állnak. Fényes Elek szerint a vár „egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.” 1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott. (Wikipédia nyomán)
{iarelatednews articleid=”32865,32867″}
Képgyűjteményünk a képgalériában:
{phocagallery view=category|categoryid=449|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
