A Kurultaj, azaz a magyar törzsi gyűlés mára már akkorára nőtt, hogy a magyarok legnagyobb hagyományőrző ünnepe, s részt vesznek rajta a Kárpát-medence minden magyarlakta részéről, így Felvidékről is. 2012-ben augusztus 10-12-e között ünnepelhettek együtt a magyar, hun és türk tudatú népek Bugacpusztán. (Képriport)
A ‘kurultaj’ török eredetű szó, törzsi gyűlést jelent, jelen esetben a magyar, hun és türk tudatú népek összejöveteléről van szó. A Kurultaj egy nagyszabású, látványos programokkal tarkított szabadtéri rendezvény, amelyen húsz ország, illetve tagköztársaság rokon népei is képviseltetik magukat. Nem fesztivál, hanem élő történelem: a szteppei lovas nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlése. A Közép-Ázsia füves pusztáin kialakult kultúrát Európában egyedül a hun elődei után a Kárpát-medencében országot alapító magyar nép őrzi. A Kurultaj Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával.
„Az idén 111 hagyományőrző csoport jött be, 200 lóval, közel száz jurtával. Egy nagy honfoglalás kori tábort építettünk fel” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Bíró András Zsolt, főszervező, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke. Hozzátette: a résztvevők a saját múltjuknak egy részét látják megelevenedni, ezt szakmai programok, kiállítások, lovas-, íjász-programok és bemutatók is segítik. Az ideérkezők nemcsak passzív szemlélői az ünnepnek. Míg megismerhették a magyarországi Kárpátia zenekart, a magyar táltos zenét és regős énekeket, valamint a magyar népzenét és néptáncot, addig minden rokonnemzet saját programmal is bemutatkozott a magyar közönségnek.
A magyar hagyományőrző csapatok is többször felvonultak, megtartva ezzel a Kárpát-medencei hagyományőrző seregszemlét, ahol tisztelegtek az őseik emléke előtt. Felvidékről szervezetten a Kopecsni Gábor vezette Felföldi Baranta Szövetség barantásai vettek részt. A felvidéki barantások pénteken a helyszínre érkező keleti rokonnépeket díszőrséggel fogadták. Szombaton és vasárnap pedig a százezres közönség előtt tarthatták meg baranta-bemutatójukat. A rokonnépek közül a bulgárok Bagatur csoportja a barantához nagyon hasonló fergeteges harci bemutatót tartott.
„Az egyik legfontosabb üzenete az ünnepnek, hogy az összmagyarság együtt ünnepel, együtt emlékezik a nagy őseikre, akik részben közösek azoknak a keleti népeknek az őseivel, akiknek a küldöttei eljöttek a találkozóra. Összesen 22 nép és nemzet vesz részt rajta, 240 küldöttel – díszvendéggel, akik 17 országból vagy autonóm területről érkeztek, a Kaukázus vidékről, Közép-Ázsiából, Anatóliából, akiknél valamilyen szinten megvan a hun vagy a türk tudat” – nyilatkozta Bíró András Zsolt. A magyarok találkozhattak a kazah, török, üzbég, azeri, kirgiz, türkmén, ujgur, baskír, tatár, balkár, csecsen, gagauz, jakut, bulgár, mongol, csuvas, karakalpak, dagesztán, burját, tuva, dagesztán rokon népekkel.
A magyarság sohasem felejtette el őseit, mégha az utóbbi évtizedekben háttérbe is szorultak. A Magyar Turán Alapítvány és társszervezőik fontosnak tartják, hogy a legnagyobb ünnepeinken megemlékezzenek Attiláról, Baján kagánról, Árpád vezérről. „Ő előttük tisztelgünk, akik a történelmet írták. S mi olyan nemzeteknek a gyermekei vagyunk, akik formálták a történelmet. Legyünk erre büszkék, legyünk jó magyarok, legyünk jó turániak. Az összefogás vezessen bennünket, s a hétköznapokban szabaduljunk meg a megosztástól, a hazugságtól és a pénz bűvöletétől. S küzdjünk azért, amiért az első Kurultajt csináltuk. Azt kívánom mindenkinek, aki itt van, harcos, segítő, szervező, vendég, rokonnemzet vagy magyar, hogy ugyanez a tűz égjen a szívetekbe a következő Kurultajon is, mert addig ezt a tüzet sok ezer embernek adjátok át, s akkor mentjük meg, akkor építjük újra a hazánkat” – biztatta a 2012-es Kurultaj résztvevőit Bíró András Zsolt.
Minden ünnepet az dönt el, hogy a magyarság mennyire tekinti magáénak. Legutóbb 140 ezren vettek részt a Kurultajon, s a szervezők becslése szerint ez idén is így volt. „A Kurultajt támogatják minden régióból, érkeztek Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, ez mutatja az erejét. Támogatástól függetlenül a nemzet akaratát fejezi ki, hogy együtt ünnepeljenek ezek a régiók, de nagyon örülünk neki, hogy most először a magyar nemzeti kormány is felismerte, hogy közös az út, hogy a Kurultaj fontos a keleti nyitás politikájában és a magyar nemzet saját nemzet önbecsülésének a helyreállításában ezért támogatta is a rendezvényt. Hozzájárult erkölcsileg, szervezésben, a külügyminisztérium segítséget adott a schengeni vízum megszerzéséhez, de anyagilag is. Amit támogatásként adott a kormány az a fele a rendezvénynek, a másik felét a magyar nemzet adta össze” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Bíró András Zsolt.
Ezekben a percekben már elkezdődött a következő Kulrultaj szervezése. „Ez az ünnep azért ekkora, mert a magyar nemzet saját akaratából fakad, s a Kárpát-medencei magyarság együtt ünnepel” – tette hozzá Bíró András Zsolt. Ugyanakkor egy másik szervező munka is kezdetét vette. A nemzetieknek egyértelmű politikai céljuk, hogy egy monumentális Attila-szobor álljon Budapesten a Gellért-hegyen…
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35104,34816,33374″}
