Augusztus 20-án Felvidékről posztumusz Szénássy Zoltán helytörténész, tanár kapta a Kisebbségekért Díjat, melyet fia vett át. Komáromban az ő által is kezdeményezett Szent István szobornál ünnepeltek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar Országgyűlés Delegációs termében Kisebbségekért Díjakat adott át augusztus 20-án 13 órakor. Két tagozatban, a Hazai Kisebbségekért Tagozat és a Külhoni Magyarságért Tagozat a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, illetőleg a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyek és szervezetek kaptak kitüntetést.
Felvidékről 2012-ben ifj. Szénássy Zoltán vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat, mellyel édesapját, a nagyra becsült Szénássy Zoltánt posztumusz tüntették ki a magyar nemzet szolgálatáért, az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett példaértékű tevékenységének elismeréseként. Szénássy Zoltán nyugalmazott komáromi pedagógus, helytörténész 2011 telén, 86 éves korában elhunyt el. Még életében ki szeretették volna tüntetni Magyarországon, de ő ezt az akkor a baloldali Gyurcsány-kormánytól, attól a Gyurcsány Ferenctől, aki a december 5-i népszavazás kapcsán a külhoni magyarokról negatívan nyilatkozott, 2007-ben visszautasította. Pedagógusi, közművelődés terén betöltött szerepe méltó hozzá, hogy a kitüntetést most a nemzeti Orbán-kormány idején, ha posztumusz is, de megkaphatta.
Az ünnepségen részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A határon túli magyar politikusok közül Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke vett részt a díjátadón.
„Szénássy Zoltán mindnyájunk számára példa lehet a szülővárosához és a magyarsághoz való rajongó szeretetével. Ő még tudta, milyen fontos személy volt és maradt mindnyájunk számára Jókai Mór, és átérezte, hogy a térséget, melyben élnünk adatik, eleink felelősségtudata és áldozatkézsége őrizte meg nekünk; a tanár úr hasonló ragaszkodásra és helytállásra szólít fel bennünket könyveiben és előadásaiban” – fogalmazott id. Batta György író, aki a Külhoni Magyarságért Díj kitüntetése kapcsán a Felvidék.ma-nak elmondta, a tanár úr felbecsülhetetlen munkát végzett. „Életművével az egyik legjelentősebb felvidéki magyarrá vált, aki átmentette az egyetemes magyarság számára is az értékeket. Több száz tanítványa volt, akik hasonló szellemben nevelkedtek. Ifjú korától cserkész, értékes ember volt, példás életet élt, nagyon jelentős közművelődési munkát végzett, mint pedagógus a legnehezebb időkben is meg tudta diákjaival értetni a lényeget. Március 15-ére ők akkor is kimentek, amikor nyilvánosan nem volt szabad ünnepelni” – idézte vissza Batta György.
Körtvélyesi Rózsa Piroska, a Komáromi Pedagógiai Iskola volt tanítványa, a Révkomáromi Protestáns Nőegylet vezetőségi tagja így emlékszik vissza Szénássy tanár úrra: „Személyében szerény, halk szavú, de szilárd hitű embert ismertem meg, aki Komárom élő legendája volt. Arra tanított bennünket, hogy a választott hivatásunk kiváló művelői legyünk, Isten kegyelme által minden időben. Tanítványai jelentős része a tanítói pálya közelében maradt. Óvónők, tanárok, egyetemi oktatók, lelkészek, írók, orvosok, mérnökök, művészek, közszereplők stb. nemzedékei emlékeznek rá nagy elismeréssel.”
Szénássy Zoltán 1925-ben született Komáromban. Ősi komáromi családból származott, református istenfélő szülők gyermekeként született és nevelkedett. A Komáromi Református Tanárképző Intézetben kezdte meg tanulmányait, a háború kitörése miatt itt csak három évet végzett el, majd Pápán fejezte be a tanítóképzőt. 1949-ben alapiskolán kezdett tanítani, 1956-ban levelező tagozaton fejezte be tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1956 szeptemberétől 1960-ig a komáromi Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskolában (óvónőképző), majd 1960-tól 1991-ig a mai Selye János Gimnáziumban tanított. Negyvenkét éven át oktatott, 1991-ben a komáromi gimnáziumból vonult nyugdíjba. Helytörténészként, íróként továbbra is aktív szerepet töltött be a felvidéki magyar közéletben. Nevéhez fűződnek többek között a Komárom, a Duna Gibraltárja, Új komáromi Olympos és a Komáromi krónikás könyvek megjelenése. Az ő kezdeményezésére 6 emléktáblával, Szent István szobrával és az aradi vértanúk emlékoszlopával gazdagodott Komárom.
Pro Urbe-díjat kapott Révkomáromtól, Dél-Komáromtól és Neszmélytől. 2010-ben Szülőföld-díjat kapott. Az azt megelőző évben 2009-ben Búcson vehette át az MKP képviselői által alapított Pro Probitate – A Helytállásért Díjat, akkor a kitüntetett érdemeit Berényi József így méltatta: „Szénássy tanár úr a lámpás szerepét töltötte be Komáromban több generáció számára. Szíve, lelke, patriuzmusa, szakmai tudása és magyarsága ott dobog kitörölhetetlenül tanítványai és olvasói szívében. Helytörténészeti munkájának köszönhetően a világ magyarsága többet tudhat Klapkáról, Jókairól, Lehárról, Egressy Béniről, Révkomáromról. A Csemadokban egyik kezdeményezője volt a Klapka-szobor eredeti helyére történő visszaállításának. Munkájának köszönhető az is, hogy 1994-ben, 47 év után újra megjelent a Komáromi Lapok” – mondta Berényi József.
Betöltötte a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnökének tisztségét is, mely szervezet megalakulásának 100. évfordulóját 2011. március 5-én ünnepelte, ahol ünnepi beszédében úgy fogalmazott „Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog köztetek lenni mindig….” ezt az üzenetet eszményképünk Jókai Mór üzente nekünk, mindnyájunknak, a ma és holnap olvasóinak, késő korok krónikásainak. Ez az üzenet vagyon felírva Jókai síremlékére, s ez vált Szénássy tanár úr üzenetévé is. „Tollamat mindig Jókai vezette, mert hiszen az ő lelke él bennünk tovább” – fogalmazott Szénássy tanár úr.
Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a Tanár úr kimagaslóan sokat tett Komárom városáért, s azon keresztül egész Felvidékért. Idős korában is nagyon sok előadást tartott szerte a Kárpát-medencében. „Rengeteg terve volt még, sok-sok elképzeléssel, amely ránk, utódokra vár, hogy azt mind megvalósítsuk, hogy Komárom olyan város legyen, amelyre büszkék az emberek” – nyilatkozta Keszegh Margit. Hozzátette, éppen Szénássy tanár úr kezdeményezésére a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület Komáromban 2007-ben emlékoszlopot állított Szent István Király tiszteletére azzal a szándékkal, hogy a helyére a későbbiekben egy szobor kerüljön és hirdesse honalapító királyunk nagyságát. „Szénássy Zoltán, akkor azt mondta, hogy itt nemsokára szobor lesz, s ez az álom a nagy számú adakozó közreműködése, támogatása révén 2009-ben valóra is vált és leleplezésre került Győrfi Lajos Szent Istvánt ábrázoló lovas szobra.” – emlékezett vissza Keszegh Margit.
Komárom közössége így immár 6. alkalommal emlékezett Szent István szobránál, ahol 2012. augusztus 20-án 17.00 órai kezdettel kezdődő ünnepségen az ünnepi beszédet Dr. Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele, elöljárója mondta.
Fotó: Botár Gergely
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”25074,15369,31718,31411,33718,27386,35250″}
