A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint „zászlóháború dúl” a Székelyföldön, miközben 2013-ban meghirdették az Autonómia évét, hogy az egész Kárpát-medencében kialakítsák az autonómia központú politikai konszenzust. Ennek egyik megjelenési formája a szolidaritásból vállalt székely zászló kitűzése.
A budapesti XXII. kerületi önkormányzat január 28-án kérte a magyarországi településeket, hogy tűzzék ki hivatalaikra a székely zászlót, szolidaritásuk jeleként. Akkor azt írták, az Európai Unió alapvető értéke az identitás szabad vállalása, nem lehet kérdés, hogy szabad-e egy régió szimbólumait a helyi közösségek falvai, városai polgármesteri hivatalának épületére kitűzni.
A Tisztességes Választásért Alapítvány hétfőn közölte az MTI-vel, hogy ötven darab székely zászlót ajánl fel az önkormányzatoknak. Ezeket kedden adták át Szabolcs Attilának (Fidesz-KDNP), Budafok-Tétény polgármesterének. A kerület ezen a napon tűzte ki a székely zászlót a Városházára, határozatlan időre.
Németh Zsolt a február 5-i fővárosi ünnepségen úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”. Az államtitkár felidézte a román honvédelmi miniszter hétvégi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román nemzeti jelképek ellen. Hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a szimbolikus agressziót.
Németh Zoltán országgyűlési képviselő a Ma reggelben kihangsúlyozta az összefogás fontosságát ebben az ügyben. „Meg kell mutatnunk Európának, hogy ki tudunk állni azon értékek mellett, amelyek ezen a kontinensek fontosak kell, hogy legyenek: az önrendelkezés, a nemzeti identitás szabad megválasztása és kifejezése, a jelképek használata” – mondta a képviselő. Hozzátette: csak az a nemzet lehet ma sikeres, amely ki tud állni értékei mellett, majd kiemelte: nem lehet, hogy kettős mércét alkalmazzon Európa.
Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.
Tőkés László még az újévi nyilatkozatában javasolta: „Legyen 2013 az autonómia éve a magyar nemzeti közösség számára!”
„Az elgondolás, hogy a Kárpát-medencei magyarság jobban megismerje a már működő közösségi önrendelkezés és föderális államberendezkedés különböző formáit, mindenképpen pozitív és egészen biztosan megfelelő érdeklődés is övezné az említett rendezvényeket” – nyilatkozta a hír kapcsán a Felvidék.ma-nak Mészáros Alajos (MKP) Ep-képviselő. Hozzátette: a javaslat megvalósítását, illetve az esetleges együttműködési lehetőséget illetően egyelőre még nem tárgyaltak.
2013. február 2-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a 2013-as esztendőt hivatalosan az autonómia évének nyilvánította. Tőkés László EMNT-elnök javaslatát kézfelemeléssel szavazta meg a Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című, Szatmárnémetiben tartott konferencia közel négyszáz fős hallgatósága. A volt püspök arra kérte az autonómia híveit, töltsék meg tartalommal az autonómia évét, szervezzenek rendezvényeket az autonómia szolgálatában. A konferencia résztvevői „Szatmári nyilatkozat” címmel dokumentumot fogadtak el, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Leszögezték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítaniuk az autonómia központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között.
Az autonómia évében a kezdeményezők a működő európai autonómiák bemutatását, a közösségi önrendelkezés és föderális államberendezkedés népszerűsítését szolgáló akciókat akarnak szervezni az egész Kárpát-medencében.
2013. március 10-ére Marosvásárhelyre nagyszabású autonómiatüntetést szerveznek, valamint ugyanezen a napon, Budapesten a Román Nagykövetség épülete előtt lesz megmozdulás a marosvásárhelyi tüntetéssel egy időben.
Felvidék.ma
