Sánta Kamilla és Sánta Cyntia a komáromi Ipari Szakközépiskola diákjai a Palóc Társaság pályázati felhívására egy tudós ember, Katona Mihály munkásságát mutatták be, aki közel húsz évig volt a búcsi eklézsia lelkipásztora. Alább az esszét olvashatják:
„A legszínvonalasabb és legtartalmasabb magyar természeti földrajz szerzője saját korában”- írja Katona Mihályról a Magyar életrajzi lexikon. (1.) Ennek a kiváló embernek a sírja a búcsi temetőben van, a helyi alapiskola pedig a nevét viseli. Mi, akik nemrég még itt tanultunk, jó párszor látogattunk ki sírjához, hogy rendbe rakjuk, esetleg egy csokor virággal tisztelegjünk munkássága előtt. A sírnak is megvan a saját története.
1923. április 17-én Búcs községben, a régi temetőben, a református egyház elöljárósága egy százesztendős sírt bontatott ki, abban két emberi holttest maradványait keresve. A koporsók sárga porrá váltak, de a csontok között selyem ruhadarabokat, papi palást maradványait és egy aranygyűrűt találtak.
A sír megnyitása azért vált szükségessé, mert a régi temetőt eladták házhelynek. A presbitérium pedig úgy határozott, hogy Katona Mihály porait nem hagyja nyomtalanul elveszni, hanem sírját felnyittatja, és áthelyezi az új temetőbe. E szertartásnál jelen volt a község apraja-nagyja, s Katona Mihályt újból megkönnyezték. Mert úgy hallották, hogy Katona nagy tudós és kiváló lelkipásztor volt és mindenkinek jót akart a községben.
Katona Mihály Szatmár városában született 1764. november 9-én. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd a debreceni kollégiumban folytatta. Teológiai tanulmányai során előbb köztanítóvá, majd szeniorrá választották. A kor szokásaihoz híven megjárta a nyugat-európai egyetemeket is : Frankfurtban, Lipcsében és Jénában tanult. Ott ismerkedett meg közelebbről a természettudományokkal, hogy majd ezekben fejtsen ki úttörő munkásságot.
Tanulmányai bővítésére szerette volna még meglátogatni a francia és az angol egyetemeket, azonban- amint önéletrajzában írja: nyugati részekre az akkori francia háborúk miatt, melyek Németország szívéig hatoltak, nem lehetett menni. Szellemi kiválóságának híre Komáromba is eljutott, s a komáromi református eklézsia presbitériuma 1796. augusztus 5-én tartott közgyűlésén kimondotta Katona Mihály meghívását az akkor épülő főiskolájára. A felkérésre szeptember folyamán adott igenlő választ. Katona Mihály rektori hivatalát 1796. december 18-án foglalta el, melyről az eklézsia jegyzőkönyve a következőkben emlékezik meg: „Emlékezetnek okáért itt az is feljegyeztetik, hogy Professzor Tiszt. Katona Mihály Uram Bölts Salamonnak Példa-Beszéde Könyvének 22. Részében 6-dik Versében lévő Szavaival, ezen folyó… Napján, ékes és fontos Beszédet tartván, s először prédikálván, a Szokás szerint béköszöntött, s azzal Professzori Hivatalát elkezdette.”
A komáromi kollégium volt a reformátusok legősibb iskolája a Felvidéken. Kapuit 1609-ben nyitotta meg. Sok üldöztetés után – az ellenreformáció ideje alatt – II. József türelmi rendelete lehetővé tette a templomok és iskolák építését. Ennek értelmében épült fel 1796-ban a kollégium, melynek első rektora Katona Mihály lett.
S hogy milyen tanár is volt Katona Mihály? Erről a Magyar Kurír című lapból tudtunk meg közelebbit:
„…csakhamar a semmiből mintegy olyan Gimnáziumot teremtett, és az hét esztendei kormányzása alatt oly állapotba helyezte, hogy abban mind a belső, mind a külső Státusra, több alkalmas és jeles Ifjak formáltattak…” (2.)
A kiváló tanárnak, ki tudós is volt egyben, sok lehetősége lett volna. Kutatásaink alapján megtudtuk, hogy hívták őt Pápára és Losoncra is, de ő mégis a búcsi eklézsia felkérésének tett eleget. Elhatározásában szerintünk az is szerepet játszott, hogy 1817-ben feleségül vette a komáromi eklézsia gondnokának lányát, Szarka Évát, s így nem akart messzire kerülni a családtól.
Katona Mihály hét és fél évi szolgálat után hagyta el Komáromot, és vette gondozásba a búcsi eklézsiát. Az itt töltött közel húsz évi munkássága során alkotta meg azokat a műveket, melyekkel bevonult a magyar földrajztudomány úttörői közé. E megállapítást igazolja a Földrajzi Közlemények egyik cikkrészlete is: „A XVIII. század második felében a természettudományok virágzása igen sok analitikus megfigyelést eredményezett. A sürgető és szükséges szintézist, amely egyben a földrajz további fejlődésének utjait is megjelölte egyetlen,egységes (hologaeikus) földtudomány koncepciója szellemében, a tudománytörténet megállapítása szerint, Kosmosában Humboldt készítette el. A magyar önismeret, nemzeti értékeink megbecsülése… követeli meg tőlünk,hogy ezt a tudománytörténeti megállapítást helyesbítsük. A hologaeikus szintézist már Humboldt előtt hirdette és igyekezett megvalósítani két kitűnő magyar geográfus, Varga Márton és Katona Mihály. Ők ketten a magyar geográfia Humboldtjai. Hogy ez egyetemes geográfiában is nagy jelentőségű, magyar vonatkozásában pedig döntő fontosságú munkásságukról a külföldi nem, vagy csak alig szerzett tudomást, annak az az oka, hogy a kor szokásaitól eltérően nem latinul, hanem mint könyveink bevezetőjében hangsúlyozzák- a nemzeti művelődés szolgálatában magyarul írták meg munkáikat. Varga és Katona nemcsak a XIX. század elejének legkiválóbb magyar geográfusai, hanem minden idők nagy magyar geográfusai közé tartoznak. Munkásságukban teljesedett ki nálunk a földrajz természettudományi szemlélete. Valóban, ők a magyar természeti földrajz igazi, a szó tudományos értelmében vett alapítói. (3.) (Varga Márton a bencés rend gimnáziumában tanított Komáromban, Katona Mihállyal egy időben)
A Kazinczy által kezdeményezett nyelvújító mozgalom egyre szélesebb körben hódított, s a tudományokban is lassan a magyar nyelv vette át a vezető szerepet. A nemzeti művelődés felemelésének szükségességét hangsúlyozta Katona Mihály is „A Föld mathematicai leirása” című művének előszavában: „Volt idő, amelyben,majd úgyszólván az egész tanítás a mi iskolánkban, minden különbség nélkül… csupán csak a deák nyelv tanításában állott…a Föld leírása…csak úgy mellesleg taníttattak…”
Művének megjelenését apósa, Szarka János 1000 forinttal támogatta. Ő a komáromi református egyház gondnoka volt és szívén viselte veje munkásságát. Az egyház kerület megbízásából írt, s a csillagászati földrajzot tárgyaló műve 1814-ben így jelenhetett meg Komáromban, Weinmüller Bálint nyomdájába. Az első siker felbuzdította falunk prédikátorát. Falusi magányban egyre jobban elmerült a tudományok világában. Egész sor tudományos kérdést dolgozott fel, amelynek sajnos csak kéziratban maradtak az utókorra. A Physika, Geographia, Politika, Logika, Antropológia hiába várták megjelenésüket, nem akadt kiadásukhoz megfelelő támogató. Több szerencséje volt a „Közönséges természeti földleírás” című munkájával, amelyet a csurgói kollégium megbízásából írt meg. E könyv megírásához való felkérésben nyilván szerepe volt Csokonai Vitéz Mihálynak is, aki miután Komáromot elhagyta, a csurgói kollégiumban tanárkodott. A költő nyilván magával vitte Csurgóra Katona Mihály tudományos munkásságának a hírét.
Számunkra, középiskolás tanulók számára, szinte rejtély, hogy Búcsról, a református parókiáról hogyan tudta Katona Mihály nyomon követni a földrajz fejlődését. Olyan következtetésekre jutott, amelyek először fogalmazódtak meg magyar geográfus tolmácsolásában.
E művében szerepel először a magyar szakirodalomban olyan folyamat leírása, mint a karsztosodás jelensége, a folyóvíz eróziós tevékenysége, valamint a növényzetnek az időjárásra gyakorolt hatása. Nem hiába nevezték Katona Mihályt a magyar földrajztudomány megteremtőjének. Érdemes idéznünk műve előszavából egy – két gondolatot: „ A természeti dolgoknak ismerete a legfőbb gyönyörűséggel és haszonnal jutalmazhatja meg a vizsgálódó elmét. Nem lehet ugyanis a nemes léleknek méltóbb gyönyörűsége, mint tudni a mi lakhelyünknek, a Földnek formáját és nagyságát, ennek eredetét, külső és belső változásait.”
A „Közönséges természeti földleírás” című műve már csak halála után jelent meg Pesten, 1824-ben. Sajtó alá rendezte fia, ifj. Katona Mihály, későbbi debreceni orvosprofesszor. Ifj. Katona Mihály méltó fia volt édesapjának: ő vezette be a himlőoltást Magyarországon. Katona Mihály, a prédikátori szolgálat és a tudományos kutatás mellett közéleti megbízatásoknak is eleget tett: 1811-ben egyházkerületi tanácsbírónak és aljegyzőnek, 1812-től haláláig pedig oktatási szenior volt, mintegy ötven iskola felett. Családi gondja – baja szintén hozzájárulhatott egészségének romlásához, hisz nyolc gyermekéről kellett gondoskodnia kevés jövedelméből.
A tudós ükunokája Komáromban élt. Szabó Árpádné, Katona Ilus néni, nyugalmazott tanítónő elmondta, hogy Katona Mihály kétszer nősült. Első felesége Szarka Éva, negyedik gyermeke születésekor elhunyt. Az apró gyermek mellé mihamarabb anya kellett, ekkor vette feleségül Kováts Zsófiát, a későbbi tudós, bátorkeszi lelkész, Kováts József nővérét, aki még négy gyermekkel gazdagította a Katona családot.
A földrajztudós halálával egy gazdag életpálya ért véget. Katona Mihály elhunytáról a búcsi eklézsia halotti anyakönyvében a következő feljegyzés olvasható: „1822. Május 9. Nagytiszteletű Tudós Katona Mihály úr, a komáromi tiszteletes egyházmegyének 10 esztendőkig volt nagyérdemű seniora és ezen búcsi eklézsiának 19 esztendőkig volt hív lelkipásztora, minekutána 3 esztendőkig a köszvény fájdalmában sínlődött volna ágyának fenekére szegeztetvén, e folyó hó 1822. Esztendő május hónapja 9- én reggel nagy mértékben érvén a gutaütés, halálos álomba merülve, délutáni negyedfél órakor hosszas szenvedéseit elvégezve, minden jók előtt becses életének 58. esztendejében. Eltemettetett május 12-én vasárnap nagy tisztességgel.” (4.)
Mi, búcsiak a mai napig büszkék vagyunk a községünkben tevékenykedő tudósra. Bár a halála óta eltelt idő kissé elhomályosította a nevét és munkásságát. Viszont megengedhetetlen volna különösen számunkra, szlovákiai magyarok számára, hogy a magyar nemzeti közművelődés e kiválóságát nem engedjük a feledésbe merülni. Erre pozitív példa, hogy a búcsi iskola Katona Mihály nevét viseli. Sőt, minden ősszel Katona Mihály Napokat tartanak. Ilyenkor vetélkedőkkel, kiállításokkal, koszorúzással és istentisztelettel tisztelegnek a földrajztudós emléke előtt. A községben emléktábla is található Katona Mihályról.
Úgy érezzük, sikerült bemutatnunk egy gazdag életpályát. Egy olyan emberét, aki az itt élők emlékezései alapján nagyon szerény és egyszerű volt, de életműve kimagaslik. Mi, diákok sokat tehetünk emlékének megőrzéséért. Azon felül, hogy bekapcsolódunk a fentebb említett ünnepségsorozat programjába, évente újrafestjük a síremléken a betűket, a sírt kigyomláljuk, a hozzá vezető utacskát is elrendezgetjük. Ha idegen téved a községbe, elkísérjük a sírhoz és elmondjuk neki, ki is volt Katona Mihály. Ezzel a munkánkkal is az volt a célunk , hogy tisztelegjünk falunk egyik hajdani nagyja előtt.
Felhasznált források
1. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó Budapest, 1967.
2. Magyar Kurír, 1822. I 42. sz.
3. Földrajzi Közlemények, 1954. 4. o.
4. Búcsi eklézsia halotti anyakönyve
Saját készítésű képek
Sánta Kamilla és Sánta Cyntia
A pályázathoz készült fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36626,36498″}
