Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának március 26-i ülésének kiemelt témája volt a közmédia reformjának egyik meghatározó eleme, a külhoni médiaműhelyek és a tudósítói hálózatok egyeségesítése.
Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a bizottság ülésén tájékoztatást nyújtott az MTVA 2012 nyarán létrehozott Kós Károly Kollégiumáról. A Kollégium egy olyan autonóm testület, melyben minden elszakított országrész képviselteti magát és így folyamatos kapcsolatot tart a külhoni partnerekkel, fórumot teremt a határon túli magyar sajtó véleményének meghallgatására.
Ennek megfelelően a Nemzeti összetartozás bizottság ülésén rövid beszámolókat tartottak a kollégium határon túli tagjai, akik az országukban szerzett tapasztalataikat osztották meg a bizottság tagjaival. Felvidéket Bartók Csaba képviseli a kollégiumban, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai közmédiában mindössze napi öt perc jut a felvidéki magyarság számára egy rövid hírműsor keretében. A többi elszakított területen sem jobb a helyzet: Szerbiában a most készülő médiatörvénynek a délvidéki magyar tájékoztatásra vonatkozó negatív hatásairól beszélt a kollégium újvidéki tagja, Klemm József. Ukrajnában még kritikusabb a magyar nemzetiségi média helyzete, hiszen – mint azt az ungvári Kulin Zoltán elmondta – ott 75 százalékban államnyelven kell a műsorokat készíteni, így nemzetiségi alapon szerveződő médiáról aligha lehet szó.
Böröcz István vezérigazgató a beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-re a magyar közmédiában marginalizálódott helyzetbe került külhoni hálózatok egyre kevesebb tartalmat állítottak elő Magyarország számára, így az egyre csökkenő forrásból műszaki fejlesztésük is elmaradt. Hozzátette: a szerződések folyamatos átalakításával mára kiszámítható gazdasági környezetben működhetnek a határon túli magyar médiaműhelyek, amelyek az értékes tartalmakért megfelelő díjban részesülnek. Emellett a közmédiával szerződésben álló műhelyek száma is emelkedett, a korábbi 48-ról csaknem hetvenre.
Elmondta azt is: az MTVA vizsgálja, milyen műszaki fejlesztésre van szüksége a külhoni médiaműhelyeknek, ebből kiderül, mekkora forrás kell ahhoz, hogy megfelelő minőségben dolgozhassanak. A vezérigazgató a tervekről szólva elmondta azt is: nyitni kívánnak a Kárpát-medencei nyomtatott sajtó irányába is.
A korábbi négy közmédium tudósítói hálózatáról szólva Böröcz István azt mondta: az MTVA leromlott teljesítőképességű, párhuzamosságokkal teli hálózatokat örökölt a televízióktól, a rádiótól és a hírügynökségtől, ezért sok lépést tett annak érdekében, hogy ezek egy kézbe kerülése után fokozni tudja teljesítményüket.
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese elmondta: a határon túli partnerek – tíz rádió, negyvenhat televízió és tíz hírügynökségi partner – idén mintegy 14 ezer anyagot készítenek a magyarországi közmédia számára.
A televíziós partnerek a kolozsvári és a székelyudvarhelyi stúdiókból már most képesek az élő bejelentkezésre, de az MTVA törekvése, hogy egyre több partnerét tegye erre alkalmassá, emellett képzéseket is nyújtsanak az ott dolgozóknak – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is: az M1-en az Átjáró című heti külpolitikai magazin, a Duna TV-n pedig a Kárpát Expressz című határon túli hírmagazin és a Térkép című magazin számára készítenek anyagokat a külhoni média képviselői, míg a Kossuth Rádióban a Határok nélkül című külhoni magazin számára. Emellett a közmédia törekvése, hogy számos más műsorba is becsempéssze ezeket a tartalmakat.
Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke elmondta, hogy a grémium felelevenítette a tudósítói találkozók hagyományát, konferenciákat szervez, és képzést is biztosít a partnereknek. Februárban például a felvidéki és a kárpátaljai újságíróknak tartottak képzést, míg májusban Temerinbe szerveznek egy rádiós találkozót. Emellett tervezik egy határon túli képző központ létrehozását.
Havasi János, a kollégium titkára azt hangsúlyozta: a külhoni magyar újságírók szervezetei mellett a Bethlen Gábor Alappal, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával is felvették a kapcsolatot.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a közmédia minden csatornája nyitott a külhoni tartalmak befogadására. „Nem kívánjuk karanténba zárni a külhoni eseményeket” – tette hozzá.
Szili Katalin független képviselő mérföldkőnek nevezte az MTVA által megtett lépéseket, és azt szorgalmazta, hogy a szórványban és diaszpórában élő magyarokat is vonják be a munkába. Szávay István (Jobbik) régióspecifikus műsorokat javasolt, erre azonban a határon túliak képviselői azt felelték: maguk kérték, hogy a többségi programokban kapjanak helyet a róluk szóló hírek, így ugyanis több emberhez jut el a híradás.
Kovács Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke az internetes tartalom-előállítókkal való kapcsolatfelvételt szorgalmazta, míg a kereszténydemokrata Gaál Gergely annak felmérését, hogy hány emberhez jut el a határon túliaknak szánt program. Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke azt vetette fel, vajon a határon túli magyar műhelyek milyen kapcsolatban állnak az ottani többségi médiával, tudják-e egymást segíteni.
Böröcz István válaszában elmondta: a szórványmagyarság bevonása folyamatban van, mint ahogy törekednek arra is, hogy bekapcsolódjanak a határon túli újságíróképzésbe. Megfontolandónak tartotta, hogy a hírműsoroknak legalább 5 százaléka a külhoniakról szóljon, a kollégium finanszírozásáról szólva pedig közölte: eddig az MTVA biztosított számára forrásokat.
mti, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38152,37025,34992,34952,35359″}
