Hudec László építészre már Párizsban is felfigyeltek. Az egyik leghíresebb építészünk népszerűsítésére ugyanis a nevéről elnevezett kulturális alapítvány az elmúlt hónapban több rendezvényt is szervezett a francia főváros Balassi Intézetében. A magyar építészet történetében azonban máig nem foglalhatta el méltó helyét. Hugyecz László Ede 1893-ban született Besztercebányán elmagyarosodott szlovák apa és magyar anya első fiaként. Édesapja, Hugyecz György építőmester, építési vállalkozó volt, aki a budapesti milleniumi földalatti építésében is részt vett. Az ifjú Hugyecz szintén építészként végzett 1914-ben a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen – többek között Pecz Samu, Schulek Frigyes, Walder Gyula tanítványaként. Először Ybl Lajos építészirodájában kapott állást, az egyetemen pedig tanársegédi kinevezést.
Karrierjét azonban a háború félbeszakította: 1914-ben bevonult, és két év frontszolgálat után Oroszországban hadifogságba esett. A szlovák után könnyen megtanult oroszul, és így hadifogolyként kiemelt státust kaphatott hidak, víztornyok, mozdonyszínek építőjeként.
A fiatal Hugyecz persze nem érte be ennyivel: máig sem tisztázott körülmények között Kínába szökött. 1918-ban érkezett meg Sanghajba, ahol – az egyszerűbb, visszaszlovákosított – L. E. Hudec néven vált nemzetközileg elismert építésszé.
Egy amerikai építészirodában rajzoló-tervezőként kezdte munkásságát, azonban már 1924-ben önálló vállalkozást indított, és hamarosan az egyik legkeresettebb építész lett. Olyan épületek fűződnek a nevéhez, mint a Country Hospital, a kínai Joint Savings Society pénzintézet, a térség első felhőkarcolója: a Park Szálló, valamint a Grand Theatre szórakoztatóközpontja. Hudec az 1930-as években, a világ ötödik legnagyobb városának számító Sanghajnak közel hatvan épületet tervezett.
A kínai kommunista hatalomátvétel azonban ellehetetlenítette a magyar építész munkásságát, aki családjával együtt Amerikába menekült. Az „új hazában” Hudec felhagyott a tervezéssel, csupán a Berkeley Egyetemen oktatott, egészen 1958-ban bekövetkezett haláláig.
A szlovákok – felismerve a felvidéki építész tehetségét – Ladislav Hudec néven, mint szlovák építészt népszerűsítették. Bár Hudec soha nem tagadta gyökereit, – a Sanghaji Magyar Egyesület elnökeként és Magyarország tiszteletbeli konzuljaként – mindvégig magyar kötődésűnek vallotta magát: „tót is vagyok, magyar is, a Szent István-i Magyarország szülötte”.
Januárban a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Prőhle Gergely, az építész születésének 120. évfordulójának alkalmából Hudec László sanghaji lakóházában emlékszobát avatott.
forrás: Magyar Nemzet/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”18242,37371,32215,18241″}
