A Kassa Megyei Önkormányzat általános érvényű rendeletet fogadott el a kerületi középiskolák osztályainak számáról, melyről módosító javaslat okán újra szavaznak. Számháború folyik Kassán és Rozsnyón a magyar osztályokért.
Kassa megyében idén csökkent a legdrasztikusabban a kilencedikes száma. A korábbi évekhez képest összesen 1400-al vannak kevesebben. A statisztikák azt mutatják, hogy 2016-ra megváltoznak a demográfiai mutatók, melyek a középiskolák első osztályait érintik, de most a mélyponton vannak.
A Kassa Megyei Önkormányzat általános érvényű rendeletet fogadott el a kerületi középiskolák osztályainak számáról. Az augusztus 26-án elfogadott rendelet két magyar középiskolai osztályt is érint: a rozsnyói P. J. Šafárik Gimnázium és a kassai Márai Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium első évfolyamát. Előbbiben ezzel kétségessé válna a magyar oktatás folytonossága, utóbbiban kettőről egyre csökkenne a gimnáziumi első osztály száma.
A megyei önkormányzatban 57 képviselő van. Ahhoz, hogy rendeletet tudjanak elfogadni a képviselők 3/5-ének igennel kell szavazni, azaz 35 igen szavazat szükséges. A szóban forgó szavazásnál 38 igen, 2 nem és 7 tartózkodás volt a szavazás végeredménye.
A közvélemény felháborodását az váltotta ki, hogy a megyei képviselőtestületben négy magyar anyanyelvű képviselő is a magyar osztályok megszüntetése mellett szavazott. Ha a három MKP-és (Szöllös János, Furik Csaba és Kopasz József ) és az egy MKP-ból kivált, a Most-Híd által támogatott (Sačko Géza) független megyei képviselő nemmel vagy tartózkodással szavazott volna, akkor 4 szavazat híján nem megy át a javaslat.
Tudni kell, hogy a szavazás több középiskolát is érintett. Azon oktatási intézmények osztályairól szavaztak, ahol a tanulók alacsony létszáma indokolja ezt a döntést.
A javaslatot a kassai megyei iskolaügy főosztálya segítségével a Nagymihályi Számítástechnikai Központ júniusi adatok szerint készítette elő. Kassa esetében első terminusra 25, második terminussal 31 gyereket, Rozsnyó esetében 5 gyereket jeleztek előre. A rendelet szeptember 17-én lépett életbe. Egy osztályba minimum 16 és maximum 32 tanulót fogadhatnak. Nem hivatalos adatok szerint Rozsnyó esetében 16 alatt, Kassán viszont alig 32 fölött lenne a jelentkezők száma. Ezek nem végleges adatok, de így nem nyithatnának osztályt.
A rozsnyói iskolaigazgató, Jozef Matis október 1-jén egyeztetett a Kassa Megyei Önkormányzat Iskolaügyi Osztályával. Jozef Matis szerint csupán a döntési folyamatban bekövetkezett hibáról van szó, amelyet minél előbb szeretnének korrigálni. A kassai igazgatónő, Csurkó Éva október 7-én tárgyalta újra a két magyar osztálynak a sorsát.
Az illetékes önkormányzati szerv azt ígérte, hogy megteszi a megfelelő lépéseket, hogy az osztályok megnyílhassanak, ha meglesz a megfelelő létszám. A kerületi iskolaügyi osztály vezetője, Štefan Kandráč is meglátogatta az iskolákat.
A kassai gimnáziumban idén is csupán egy osztályt tudtak nyitni 21 tanulóval, de az iskola számítási adatai jövőre 40-45 tanulót mutatnak. Ezt október elején mérte fel a kassai iskola vezetése. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy legyen elegendő gyerek.
Csurkó Éva, a kassai gimnázium igazgatónője a Pátria rádiónak nyilatkozott. Elmondta, végigjárta Kassa Megye általános iskoláit, ahonnan kilencedikesek szoktak érkezni első osztályba. „Még túl korán van ahhoz, hogy végleges számokról beszéljünk. Tavaszig, amíg a tanulóknak le kell adni a jelentkezési lapjaikat meggondolhatják magukat pozitív és negatív irányba is. Én azt gondolom, hogy iskolánk és tanáraink nagyon sokat tesznek azért, hogy meggyőzzék érdemes hozzánk jönni, s nálunk tanulni” – nyilatkozta.
Máraifeszt néven október 28-29-én tartanak nyitott napot az iskolában. Különböző tantárgyakon keresztül egy-egy korszakot fognak bemutatni a diákok munkái által – árulta el az igazgatónő.
Hozzátette: mindenkinek, de főleg a magyar szülőknek tudatosítani kellene, azért van ma egyre kevesebb középiskolás magyar diák, mert már az alapiskolás első osztályban is kevesebben vannak. Ha lesz kiselsős, akkor lesz nagyelsős is – szögezte le Csurkó Éva.
A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége október 4-én szólította fel a négy érintett magyar képviselőt, hogy nyújtsanak be a gimnáziumok magyar osztályára vonatkozó határozatmódosítási javaslatot.
Az MKP Kassai Kerületi Tanácsa október 6-án szintén felszólította a képviselőket, terjesszenek be a 19/2013-as általános érvényű rendelethez egy kiegészítő javaslatot, amely lehetővé teszi a rozsnyói gimnázium magyar osztályának és a Márai gimnázium második magyar osztályának a megnyitását.
Ezt október 10-én a négy képviselő meg is tette. A módosító javaslatban az áll, hogy az iskolaügyi osztály vizsgálja meg újra az érintett iskolák helyzetét, ugyanis úgy alakult, hogy mindkét osztályban lesz elegendő jelentkező.
Szöllös János (MKP), Kassa megye alelnöke úgy véli, hogy a megyei önkormányzat augusztus 26-i döntése megváltoztatható. Szavazását így indokolja: „bizonyos koalícióban működünk (a SMER-rel kormányoznak a megyében – szerk. megj.), amelynek megvannak bizonyos szabályai”. Elmondta: A Kassai Megyei Önkormányzat október közepén ülésezik. Akkor újraszavaznak a módosító javaslatról, mely lehetővé tenné a rozsnyói és kassai gimnáziumok magyar osztályainak a megnyitását.
Sačkó Géza független megyei képviselő is megerősítette, hogy a négy képviselő megtárgyalta az ügyet, s beadták a módosító javaslatot. Az érintettek a Pátria rádiónak nyilatkoztak a Hétről-hétre műsorban.
* * *
Zachariáš István, az MKP Kassai Kerületi Tanácsának elnöke az üggyel kapcsolatban a Felvidék.ma portálnak nyilatkozott.
Hogy látja a rozsnyói gimnázium magyar osztályával kapcsolatos történteket?
– Nem szeretem, ha kiragadnak bizonyos dolgokat, az események teljes kontextusát kell figyelni. A megyei önkormányzat által elfogadott rendelet arról szól, hogy elemezve az egyes iskolákat, azoknak milyen perspektívájuk van a jövőre nézve, hogyan tudják biztosítani a tanulók számát, és hogy tudják elosztani azt a pénzt, amely rendelkezésre áll. Nyilvánvaló, hogy ez érint magyar és szlovák iskolákat is.
A magyar iskolákat tekintve a rozsnyói gimnáziumnál és a kassai Márai gimnáziumnál történt meg, hogy az osztályok számát leredukálták egy-egy osztállyal. A rendelet előkészítése még a tavasz folyamán történt, abból indultak ki, hogy annak idején mennyi gyerek járt az iskolába.
A megyei iskolaügyi megbízott, illetve az osztályvezető minden iskolaigazgatóval beszélt. A javaslatra a számok ismeretében történt sor, és nem arról szól a dolog, hogy valamilyen támadás készült volna a magyar iskolák ellen. Több éven keresztül kivétellel működtek osztályok a magyar intézményekben, mert mindig kevesebb volt a tanulók száma, mint amennyire az előírások szerint egyébként szükség lett volna. Erre reagált a rendelet, melyet a megyei önkormányzati döntés előtt megtárgyalt az iskolaügyi bizottság. Ott sem történt olyan megkeresés – tehát az iskolaügyi bizottságban dolgozó MKP-s tagokat sem keresték fel -, miszerint ezek az iskolák más helyzetben lettek volna, mint amit a rendelet mond. Ha történt volna ilyen megkeresés, pl. azt mondja valamelyik iskolaigazgató, hogy nem valós gyermeklétszámra vonatkozó adat, akkor indokolatlan lett volna az osztálycsökkenés.
A megyei önkormányzat a rendeletet jóváhagyta, előtte azonban szakmailag a képviselőket sem keresték fel. Miután a kassai igazgatónő elmondta, hogy a számok nem helyesek, mert több gyerek kérte felvételét, mint amennyi a rendeletben van, akkor képviselőink – megbeszélve Sačkó Gézával, aki ugyancsak megszavazta a rendeletet – beterjesztettek egy rendelet-módosítást. Ezt úgy tudom, pénteken benyújtották a megyei önkormányzatba.
A módosítójavaslat arról szól, hogy nincs akadálya az osztályok megnyitásának, ha ki tudják mutatni, hogy elegendő gyermek áll rendelkezésére. Amennyire tudom, Rozsnyón még nem ilyen a helyzet, Kassán azonban elképzelhető, hogy igen.
Én is tárgyaltam a főosztályvezetővel, és ígéretet kaptam, hogy az objektív feltételek teljesülése esetén semmi akadálya az osztályok megnyitásának.
Tudni kell, hogy a megyei önkormányzat úgy működik, hogy van egy bizonyos tartalékja a normatíváknál, azaz a fejkvótáknál, amit arra használhat, és használ is már néhány éven keresztül, hogy kiegyenlítse az egyes iskolák közötti különbségeket.
Ami az MKP Rozsnyói Járási Elnökség nyilatkozatát illeti, miszerint Szöllös Jánost hívják vissza a megyei képviselői listáról, megkértem az alapszabály-felügyelő bizottságot, hogy nyilatkozzon ebben az ügyben. Arról, hogy a járási elnökség határozata releváns-e az alapszabályt tekintve, illetve végrehajtható-e, a képviselőjelölteket ugyanis a járási konferencia határozza meg, itt viszont egy járási elnökségi döntésről van szó. Ők az alapszabály 14-es paragrafusára hagyatkoznak, miszerint két járási konferencia között a járási elnökség a döntéshozó szerv. Ha az alapszabály-felügyelő bizottság döntése ennek megfelelő, akkor legitim a járási elnökség döntése. A kerületi tanácsnak ilyen jogköre nincs.
Mi az ön tanácsa arra vonatkozóan, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő?
– Amikor én frakcióvezető voltam, én elolvastam minden anyagot. Elvből lehet úgy szavazni, hogy magyar ügyben a szakmai döntés ellen szavazunk, vagy tartózkodunk, de akkor nem biztos, hogy megfelelünk annak a követelménynek, hogy gazdaságilag is felelősek vagyunk egy régióért.
Rendkívül fontosnak tartom a személyes példát. Mi a Kassa-vidéki járásban nagy súlyt fektetünk arra, hogy képviselőjelöltjeink olyan személyek legyenek, akik személyes példájukkal is támogatják a magyar iskolák létét. Ez elsősorban arról szól, hogy gyerekeink magyar iskolába járnak, mert ez az ami biztosítja a magyar iskolák létét.
he, on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42042,41932,41896,41884,42098″}
