A nő az ítélet szerint leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra.
Hat év fogházra ítélte négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt Eva Rezešová szlovák állampolgárt első fokon, nem jogerősen a Gödöllői Járásbíróság pénteken, november 22-én. A közúti veszélyeztetés vádja alól ugyanakkor felmentették a vádlottat.
A vádlott előzetes letartóztatásban van, bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.
Eva Rezešova 2012. augusztus 21-én hajnalban ittasan, az M3-as autópályán X5-ös BMW-jével mintegy 170 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy Fiat Puntóba. A vétlen jármű az ütközés után azonnal kigyulladt, és a benne ülő két házaspár meghalt.
A bíróság szóbeli indoklása szerint nem kizárható, hogy a sértettek járműve szabálytalan sávváltást hajtott végre közvetlenül a baleset előtt. Ugyanakkor a bíróság azt is kifejtette, hogy ha a vádlott az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és nem ütköznek össze, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben a másik jármű utasai nem szenvednek halálos sérüléseket. Ezzel szemben a vádlott mintegy 165 kilométeres sebességgel haladt a négy halálos áldozatot követelő ütközéskor.
A bíróság a vádlottat öt évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.
A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy azt nem a vádlott követte el.
Hantos Ádám ügyvéd, a sértettek jogi képviselője a szóbeli indoklás szünetében elmondta, hogy a több ember halálát okozó ittas járművezetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát ebben az ügyben az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés lehetne súlyosabb is.
Az ügyvéd hozzátette: ha a vádlott szabályosan közlekedett volna, akkor nem lettek volna halálos áldozatai a balesetnek. Hantos Ádám hozzátette azt is, az eddig megismert tényállás alapján már biztosra vehető, hogy a polgári jogi, kártérítési felelősség egy másik eljárásban megállapítható.
A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, azt, hogy börtönelviselő képességére kiható betegségben szenved, azt, hogy alkoholos befolyásoltsága nem kizárhatóan igen enyhe mértékű volt, továbbá, hogy a baleset bekövetkezésében a sértett nem kizárható szabályszegése nagy mértékben közrehathatott.
Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a vádlott többszörös és hosszan megvalósuló közlekedési szabályszegését.
Miután az enyhítő körülmények voltak túlsúlyban, a bíróság az 5-től 10 évig terjedő büntetési tétel 7,5 éves középmértékénél enyhébbet, hat évet szabott ki. Továbbá a vádlottat öt évre eltiltotta a járművezetéstől.
A büntetést börtönben kellene a vádlottnak letölteni, ám a bíróság arról is rendelkezett, hogy betegsége miatt enyhébb, fogházfokozatba kerülhet.
A vádlott a baleset előtti időszakban folyamatosan mintegy 175 kilométeres átlagsebességgel haladt a baloldali, előző sávban. A vérében legkevesebb 0,51-0,80 ezrelék volt az alkoholkoncentráció, ami enyhe fokú befolyásoltságot jelent. Az ittas vezetés bűncselekményét 0,5 ezrelék felett lehet megállapítani. Az indoklásban az is elhangzott, hogy a vérvétel késve történt meg.
Az indoklás szerint a baleset előtt közvetlenül „nem kizárható”, hogy az áldozatok járműve szabálytalan sávváltásba, előzésbe kezdett és így került a vádlott autója elé. (A közlekedési szabályok szerint az irányváltoztató járműnek kell elsőbbséget adnia az egyenesen haladónak.)
„Az irányváltoztatás módja, súlyosan sértette a vádlott elsőbbségi jogát” – fogalmazott a bíróság a sértettek autójával kapcsolatban, és hozzáfűzte: „A vádlott számára a sértett nem kizárható módon végrehajtott sávváltása esetén a járművek összeütközése nem volt elhárítható”.
Az ütközéskor a sértettek nagyjából óránkénti 100 kilométeres sebességgel haladtak. Ennek hatására a Fiat Puntó bal hátsó része súlyosan megrongálódott, továbbá a hátsó ülés közelében lévő üzemanyagtartály sérülése miatt a jármű nyomban lángba is borult. A Puntóban hárman a helyszínen elhunytak, a negyedik áldozat két nappal később a kórházban. A vádlott – jól felszerelt járművében – csak egészen enyhe sérüléseket szenvedett.
A bíróság szerint a jármű bal oldalán ülő férfiak ilyen ütközésnél a tűz elmaradása esetén is elhunytak volna, ugyanakkor, ha a vádlott szabályosan, az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és elkerülhető az ütközés, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben sincsenek halálos áldozatok.
A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt mondta, hogy van tanúvallomás a cselekmény megtörténtére, ám a térfigyelő kamerák tanúsága szerint azt nem a vádlott követte el.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész viszont a közúti veszélyeztetés vádja alóli felmentés ellen, illetve a büntetés súlyosításáért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.
Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb büntetést indítványozott. A vádlott az eljárásban ártatlanságát hangoztatta, többek között azt vallotta, hogy a baleset előtt nem fogyasztott alkoholt, a Puntó pedig hirtelen kivágott elé és ő ezért nem tudta elkerülni az ütközést. A bíró a vádlotti vallomásokat indoklásában konstruáltnak minősítette.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése után az ügyész a tavaly augusztus óta tartó előzetes letartóztatás meghosszabbítására tett indítványt, az ügyvéd viszont azzal érvelt, hogy jelenleg csupán 2 év 9 hónap van hátra az első fokon kiszabott hat évből, figyelembe véve a 15 hónapja tartó fogva tartás kötelező beszámítását, illetve azt az elsőfokú ítéletben is jelzett lehetőséget, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra helyezhetik Rezešovát. Így szökésétől nem kell tartani.
A bíróság szerint az elsőfokú döntés után elegendő a vádlott házi őrizete, amit nyomkövető alkalmazásával kell végrehajtani egy fővárosi ingatlanban. Az ügyészség fellebbezett az előzetes letartóztatás megszüntetése ellen is, ám ez utóbbi nem jogerősen is végrehajtható, így a vádlottról nyomban levették a bilincset.
Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai „Rezeš klán” egyik tagja, Eva Varholíková Rezešová. Apja Alexander Rezeš a 1990-es években Vladimír Mečiar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt. A büntetőpert a szlovák média a helyszínen is nagy érdeklődéssel kísérte.
MTI nyomán Felvidék.ma
