Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről beszélve szólt a kárpát-medencei autonómiatörekvések alakulásáról, és a szlovákiai önkormányzati választások kapcsán a szlovák-magyar kapcsolatokban még meglévő problémás kérdésekről is.
A műsorban megszólaltak a határon túli magyar közösségek vezető politikusai is, köztük Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
Németh Zsolt a szlovákiai megyei választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mindenképpen előrelépésnek tartja a magyar érdekképviselet pozícióinak megerősítését a megyei önkormányzatokban. Ez azonban „nem jelenti azt, hogy ne lennének nyitott kérdések a magyar-szlovák viszonyban. Erről pedig folyamatosan párbeszédet kell folytatnunk” – nyilatkozta a külügyi államtitkár a Kossuth Rádiónak. Németh a problémás kérdések között említette az állampolgárság ügyét, a nyelvtörvény és a nyelvhasználati lehetőségeknek a kérdését, illetőleg azt a mechanizmust, amelyen keresztül a kisebbségi támogatásokra sor kerül. Az utóbbit illetően „komoly nézetkülönbségek vannak a felvidéki magyarok és a szlovák kormány között” – fogalmazott az államtitkár.
A műsorban szó volt a kárpát-medencei autonómiatörekvések kérdéséről is. Németh Zsolt ezzel kapcsolatban sikeres célkitűzésnek nevezte azt, hogy 2013-at a autonómia évének nyilvánította a Kárpát-medencei Autonómia Tanács, hiszen valamilyen formában mindegyik magyar közösség zászlajára tűzte az autonómia ügyét. (Felvidéken például az MKP önkormányzati szakemberei dolgoznak a párt autonómiamodelljén, erről beszámolónk megtekinthető itt)
Azt, hogy milyen ütemben, az autonómia mely formájáért mikor lehet fellépni, taktikai kérdés, amelyet az adott közösség legitim magyar képviseletének kell meghatározni és a magyar kormány ebben támogatni fogja őket mind kétoldalú, mind nemzetközi fórumokon.
A különbségek mindazonáltal szembe tűnőek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke például a kárpátaljai magyarok autonómiáját olyan távoli álomnak nevezte, amilyen távoli most Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozás…
Berényi József MKP-elnök sem festett sokkal vidámabb képet. Mert bár az autonómiát a felvidéki magyarság megmaradásának egyedüli esélyeként tartja számon, a vele szemben megnyilvánuló szlovák ellenállás rendkívül erős. „A szlovákok az autonómiát úgy használják, hogy az az erőszakos határmódosítás fogalmával egyenlő. Ezért beszélünk önkormányzatiságról, hogy elkerüljük ezt a tudatos félreértést. Tudatosan csúsztatnak és manipulálnak ezzel a kifejezéssel” – fogalmazott Berényi.
A megyei választásokon mutatott teljesítményt értékelve elmondta: az elért szép eredmény mindenképpen erőt ad a törekvéseinkhez. Ebbe az irányba mutat az önálló elnökjelölt indítása is és szükség lesz egy erős európai parlamenti képviseletre is az MKP elnöke szerint. „Ha Európa komolyan veszi értékeit, akkor nem nézheti tétlenül, hogy közösségek szűnnek meg Európa szívében. A felvidéki magyarság fogyása olyan mértékű – az asszimilációnak és az elvándorlásnak „köszönhetően” – hogy egy hatvan-hetven éves távlatban ez a közösség fölmorzsolódhat, amennyiben valamilyen komolyabb változás nem történik” – mondta Berényi a Kossuth Rádió műsorában.
Az autonómiaküzdelmeinket Tőkés László szerint is széllel szemben kell megvívnunk: „Olyan kőkemény az ellenállás az autonómiával szemben – ezen az oldalon pedig annyira eszköztelenek vagyunk egy ilyen főbenjáró ügyben – hogy nagyon nehéz politikai haszonra változtatni a székely menetelés elsöprő erejét. Ameddig mi Európában, az Unióban nem találunk szövetségeseket ebben az ügyben, addig sajnos sokszor üresjáratokra vagyunk kényszerülve”.
Forrás: A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorának legutóbbi kiadása
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42987″}
