Magyarfóbiája van a szlovák belügy- minisztériumnak. Utóbbi időkben nem akar bejegyezni magyar polgári társulásokat. Angolul, franciául, latinul, németül, egyszóval bármilyen nyelven lehet, csak magyarul nem. Angolul, franciául, latinul, németül, egyszóval bármilyen nyelven lehet, csak magyarul nem. A fondorlatos válasz az, hogy a civil szervezet neve része az alapszabálynak, az alapszabály pedig csak szlovákul adható be. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogsegélyszolgálata diszkrimináció miatt pert fontolgat. Az ügyről a Kossuth rádió Határok nélkül című műsora készített összeállítás, riporter Haják Szabó Mária.
Az első ilyen eset, ami nagy nyilvánosságot kapott annakidején, a Somorja Hangja elnevezésű polgári társuláshoz fűződik.
Lancz Attila, a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának munkatársa elmondta: Két nyelven szerepelt az elnevezés. Első helyen a magyar megnevezés volt: Somorja Hangja – Hlas Šamorína, tehát szlovákul utána. A minisztériumtól olyan válaszlevelet kaptak, hogy ez a megnevezés ebben a formában nem bejegyezhető, mivel első helyen a magyar áll.
Erre a bejegyzést kezdeményező fiatalok áttanulmányozták a vonatkozó jogszabályokat, és sehol sem találtak olyan kitételt, hogy egy szervezet nevében a magyar rész csak a szlovák után következhet. Ekkor elhatározták, hogy se első, se második helyen nem akarnak szlovák megnevezést.
És a belügyminisztériumhoz küldött válaszlevelükben már a Somorja Hangja – Vox Samariae szerepelt, vagyis magyarul és latinul.
A pozsonyi belügyminisztérium 2011. november 16-án ezen a néven jegyezte be az azóta is működő polgári társulást. Az utóbbi hónapokban azonban ismét gond lett a nem szlovák név bejegyeztetése a belügyi tárcánál. A jogsegélyszolgálat több ilyen esetet regisztrált – mondta Szekeres Klaudia jogász, a Kerekasztal mellett működő jogsegélyszolgálat munkatársa.
Jelenleg amiről tudnak, hogy öt társulás esetében a regisztráció folyamata valamilyen stádiumban elakadt. Hat társulás esetében a múltban is voltak problémák. Amennyiben vannak olyan polgári társulások, amelyeknek a múltban voltak vagy jelenleg vannak problémái, várják továbbra is a jelentkezésüket ebben az ügyben, mert még nem indították el az antidiszkriminációs pert.
Visszatérve a 2011-es somorjai esethez és az imént említett több mint tíz szervezet magyar megnevezésének bejegyzése körüli problémákhoz, nem lehet nem észrevenni, hogy két év alatt teljesen megváltozott a belügyminisztérium érvrendszere – mondta Lancz Attila jogász.
Nagyon furcsa, hogy akkor a minisztériumnak még egyáltalán nem az volt a gondja, hogy egyáltalán magyar megnevezés van benne, hanem hogy az az első helyen volt.
Ebből is az látszik, hogy a minisztériumban először volt meg az akarat, hogy valamiféleképpen ezeket a magyar érdekeltségű polgári társulásokat egy kicsit kellemetlen helyzetbe hozzák, illetve rosszabb esetben megtámadják és másodsorban volt az, hogy ehhez valamilyen jogszabályokat kerestek.
2011-ben a minisztérium meghátrált, pontosan a törvényeknek megfelelően járt el. Most viszont két törvényre hivatkozva utasítja el a magyar érdekeltségű polgári társulások magyar nevének bejegyzését.
Akkor még maga a minisztériumi alkalmazott se gondolta volna, hogy a 8. § (3) bekezdésével, tehát az államnyelvi törvénynek ezzel a rendelkezésével lehet ilyen meredeken és ilyen természetellenesen érvelni. Akkor még maga sem vette a bátorságot, hogy ezzel érveljen.
Ez a paragrafus arról szól, hogy a politikai pártoknak, a gazdasági társaságoknak, illetve a polgári társulásoknak az alapszabályát szlovákul kell elkészíteni. Ugyanakkor ezek az alapszabályok elkészíthetőek magyar nyelven is, ha azok tartalmilag megegyeznek az államnyelvű változattal.
Ennyi és nem több az, amit az államnyelvtörvény rögzít ebben az esetben, és ezt a minisztériumi alkalmazott újabban úgy értelmezi, hogy az alapszabályban föl van tüntetve nyilvánvalóan magának a polgári társulásnak a megnevezése is, és ha az alapszabályt szlovákul kell elkészíteni, akkor ez azt is jelenti szerinte, hogy a megnevezést is szlovákul kell föltüntetni, ami teljes jogi képtelenség, hiszen a polgári társulásokról szóló törvényben nincs semmifajta utalás arra, hogy volna ilyen megkötés. Az alapszabály és polgári társulásnak a neve két különböző dolog.
Ugyanakkor a minisztérium nagyon sok polgári társulásnak bejegyezte a nevét angol nyelven. Emögött valamilyen politikai megrendelés sejthető, vagy mivel magyarázza ezt a jogász?
Az tény, hogy a jogsegély mostanában kapott információkat arról, hogy ezekkel gond van.
Nem gondolom, hogy aktuális politikai vagy nagyon konkrét céllal, választási kampány szempontjából merült föl. Arról van szó, hogy valakinek a belügyminisztériumban egyszerűen bántja a szemét az, hogy ilyen sok polgári társulásnak magyar megnevezése van.
Ennek az ügynek jogi folytatása lesz, és a minisztérium kénytelen lesz meghátrálni ebben az ügyben – véli Lancz Attila, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jogsegélyszolgálatának munkatársa.
Határok nélkül nyomán dl, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43103,43043,42587,41820″}