A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) elnökségi ülést tartott, majd kerekasztal beszélgetést folytatott a helyi magyar szervezetek vezetőivel, ill. képviselőivel február 19-én. Hanesz Zoltán elnök beszámolt a tavalyi év pályázatairól. A Kassai Kaleidoszkóp kiadását a szlovák kormányhivatalnál pályztuk meg sikeresen, a másikat a Bethlen Gábor Alapítvánnyal a KMF honlapjának bővítése céljából. Mivel a pályázati rendszer feltételei változtak, a Kassai Figyelő fenntartására szükséges összeget a KMF pályázta meg.
Majd a következő kerekasztal nyilatkozatának sarkalatos pontjait ismertette. Két fontos szepontot kell figyelembe venni. Ebbe bele kell venni az egyes szervezetek kiemelt eseményeit, hogy nem kerüljön sor egymásra szervezésre. Tudjuk, a Thália Színház rendszerint csütörtökön tartja előadásait. Tehát ezt figyelembe kell venni.
A továbbiakban a tagság kérdésére kerített sor. Legyenek egyéni tagok és jogi személyek is. Szerinte elsősorban a szervezeteken legyen a súlypont. Marsovszky Miklós, aki nem tudott jelen lenni, elküldte javaslatait. Az ő felfogása szerint, a KMF-nek egyfajta kassai magyar parlamentnek kellene lennie, mely 20-30 főt foglal magába. Minden szervezet 2 embert delegálna, főleg fiatalokat. Persze a nyugdíjasklub részéről ez aligha valósítható meg.
Ősszel tisztújításra kerül sor. Kéthavi rendszerességgel kellene találkozni, hogy mindent meg lehessen beszélni és egyeztetni. Folyamatosan olyan döntéseket hozni, melyeknek súlya van. A kerekasztalt a KMF negyedévente hívja össze, melynek egy laza egyeztető fórumként kell működnie. Mindenki kapjon annyi teret, amennyire vágyik.
Ezt követően került sor a kerekasztalra, melyen vagy húszan vettek részt szervezeteik képviseletében. Hanesz Zoltán ismertette a két fenti alapelvet. Az egyes szervezetek képviselői ismertették legfontosabb programjaikat, melyek majd megjelennek a honlapokon.
Máté László arra hívta föl a figyelmet, hogy meg kell teremteni a koordináltság mellett az informáltság lehetőségeit. Sok a feladat. Családi piknik szervezése jól ötlet, mert ott több generáció van jelen. Foglalkozni kell azzal a feladattal is, hogy miképpen lehet erősíteni az iskolát, az egyházakat, a kultúrát, a színházat. Ezeknek kell az alapvető célkitűzéseknek lenniük. Az eszmei cél a közösség építése. A tájékozottság ennek egyik fontos eleme.
Hanesz arra figyelmeztetett, önmérsékletre van szükség. Figyelembe kell venni, hogy az helyi magyarok milyen kereteket tudnak megtölteni. A kassai magyarok 30-40%-a nem jut hozzá számítógéphez. Ezért nem elegendő elektronikus formában feltüntetni a programokat.
Németh Péter Krisztína a Thália Színház adminisztrátora arra hívta föl a figyelmet, van mód, hogy megfelelő helyen ki legyenek függesztve a szórólapok, műsorok és plakátok a színház épületében. Így a színházlátogatók tájékozódni tudnak. Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke elmondta, 3000 cím birtokában vannak, de ezek közül 1000 rossz.
Az iskolák programjai központi időpontokhoz vannak kötve. Rengeteg programjuk volt. Az iskolák honlapjai eseménynaptárral rendelkeznek, ahol tájékozódni lehet.
Majd a jelenlévőknek bemutatták az Ami Kassa és a Kassa HolMi oldalakat, ahol tájékozódni lehet és bármelyik szervezet fölteheti músorait és közérdekű információit. Ezekere fel fognak kerülni a magyar nyelvű misék és istentiszteletek időpontja is. Érdekes, hogy ezeket az oldalakat nem csupán a kassai magyarok nézik.
Göőz László felszólalásában elégedetlenségének adott hangot. Szerinte, ami itt elhangzott az „szórakoztató ipar”. Hazaváró programra van szükség. Egy negyed milliós városban mindig akad munkahely van, de erről nem esik szó. Ez a fiatalok szempontjából fontos. Az egyetemeken sok magyar nevű tanár működik, de ezekkel szinte semmilyen kapcsolatunk sincs. Vannak numizmatikai, bélyeggyűjtő és turisztikai szervezetek. Nem tartjuk velük a kapcsolatot. Munkahelyek keresése helyett, munkahelyek kialakítására lenne inkább szükség. Több magyar kisóvodát lehetett volna megnyitni a város különböző részein. Figyelnünk kellene az EU innovációs programjaira. Ezen a téren lenne szükség kezdeményezésre. Ebben Tóth Attila vállalkozó is segítségünkre lehet.
Göőz utólag kifejtette, igény van a közéleti együttgondolkodásra, a civil kezdeményezések felkarolására. Együttműködésre van szükség pl. a muzeumokkal. Törődnünk kellene menedékházaink megmentésével.
A szűlők is hajtják a gyermekeiket külföldre. Pedig néha csak utána kellenne járni, vagy kivárni egy hónapot, fél évet és lenne munkahely. A Csemadok és a Rovás Akadémia, valamint más szervezetek magas szinten művelik a kultúrát. Ezért a Fórumnak más közéleti szerepvállalást kellene fölvállalnia. Foglalkozni kellene az asszimilációval, a kétnyelvü táblákkal. Az emberek ezt várják el a KMF-től.
Mindenképpen megfontolandó gondolatok.
Áprilisban egy újabb kerekasztalra kerítenek sort, melyen ezek a kérdések is napirendre kerülhetnének.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43854″}
