Megoszlottak a magyar szavazatok a március 15-i szombati államfőválasztáson, egyes vélemények szerint a Most-Híd választói ugyanis Andrej Kiskát preferálták, mások el sem mentek szavazni. Az átlagosnál alacsonyabb volt a részvétel a jelentősebb magyar lakossággal rendelkező járásokban.
A felvidéki magyarság kétharmadának otthont adó Nagyszombat és Nyitra megye déli járásaiban mindössze 39,5 százalékos volt a választási részvétel, szemben az országos 43,4 százalékkal. De Beszercebánya és Kassa megye „magyar” járásaiban is csak egy esetben (Kassa-környék) haladta meg a részvétel a 39 százalékot.
Tokár Géza politológus kritériumrendszere alapján, ha Bárdos Gyula öt százalék alatt teljesített volna, az nem lett volna optimális eredmény. Öt százaléknál többet szerzett, amit a politológus mindenféleképpen örvendetes dolognak tart. Bárdos szereplése a politikai elemző szerint megmutatta, szükség és igény van arra, hogy valaki pozitívan kampányoljon és egyesítő üzeneteket fogalmazzon meg.
Ugyanakkor a választási eredmény arra is rámutatott, hogy kezd rendszerszintűvé válni az a probléma, ami a szlovákiai magyarok választási hajlandóságát, egyáltalán a közügyekben való részvételi hajlandóságot illeti. „Ez olyan jelenség, ami ellen feltétlenül lépni kell a közeljövőben. Társadalmi szinten, de akár a pártoknak is. Ez a fajta kiábrándultság a politikából hosszú távon ellentétes a közösségi érdekekkel” – szögezte le a Felvidék.ma-nak Tokár.
Öllös László szerint is az apátia és a politikából való kiábrándultság az oka annak, hogy a magyar választók részvétele elmarad az országos átlagtól. Úgy véli, az ilyen embereket megnyugvással tölti el, ha nem vesznek részt a politikai történésekben. „Ez azonban alapvető tévedés, a közéletből való kimaradás nem oldja meg a régiója gondjait. Egy jó jelölt a régióból, ha megválasztják, viszont annál többet tehet” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a politológus.
Bárdos Gyula a vasárnap hajnali sajtótájékoztatóján megjegyezte: „Sokkal nagyobb a baj, mint gondoltuk. A mi jelenlegi szellemi 
kondíciónk nagyon rossz.” Hozzátette, azon, hogy a részvétel nagyon alacsony volt azokban a régiókban, ahol még viszonylag tömbben él a magyarság, szerinte nagyon el kell gondolkodni. Változtatni rajta pedig közösségi érdek. „A pártérdeket mindig felül kellene írnia a közösségi érdeknek. Nagyon fel van adva a lecke, ám látok lehetőséget egy új kezdetre” – jelentette ki az MKP volt államfőjelöltje.
Bárdos úgy véli, jelenleg még rosszabb a felvidéki magyar közösség helyzete, mint ahogyan azt a szociológusok vagy más szakemberek ecsetelték. „Az, hogy nem tudjuk kellőképpen mozgósítani a választókat, arra utal, hogy a hiba valószínűleg bennünk, a politikumban, a pártokban és azokban a jelöltekben van, akik nem tudnak kellő bizalmat szerezni az embereknél.
Megpróbálok azon az úton továbbmenni, amelyen nem a személyes és pártérdek, hanem a közösségi érdek dominál. Meg kell találni a párbeszéd lehetőségét a többséggel, de előbb ahhoz saját sorainkban kell rendet teremteni. Ha mi nem tisztázzuk, mit kell tennünk, nem várhatjuk el a többségtől, hogy pozitívan viszonyuljon hozzánk” – fejtette ki a Felvidék.ma-nak a politikus.
Berényi József szerint Bárdos nagyon jól megoldotta azt a nem egyszerű feladatot, hogy elsőként állt ki a szlovák politikai színterre úgy, hogy magyar nemzetiségű jelöltként indult az államfőválasztáson. És közben a jelöltség üzenete is eljutott a választókhoz. „Ha azt vesszük, hogy 8-9 százalék körüli a magyar lakosság aránya Szlovákiában, több mint a fele Bárdos Gyulára szavazott” – mondta az MKP elnöke. A kitűzött célt is elérték, a magyar témák ismét megjelentek a szlovák politikai közéletben.
Szigeti László az alacsony részvétel egyik okát szintén a kiábrándultságban látja. „Az 1989 óta eltelt 25 évben talán az emberek már reményüket vesztették, hogy jobbra fordul a helyzetük” – mondta a Felvidék.ma-nak az MKP Országos Tanácsának elnöke. Megjegyezte, elengedhetetlennek tartja a választók bizalmának megszerzését, hogy helyzetbe kerülhessen a párt, s megvalósulhasson a polgárok érdekképviselete.
Hrubík Béla számára gyakran tűnik úgy, mintha valami Csipkerózsika-álomban élne a felvidéki magyarság. Nagyon sokan mástól várják a problémák megoldását, de saját maguk szinte alig tesznek érte valamit.
„Ebben benne van már a megtört, megfáradt, ellehetetlenített kisebbségi lét életérzése is. Ez a türelmes, elcsendesedő, önmagába forduló tömeg, az elmúlt húsz év politikai, gazdasági, emberi és morális hazugságait, kudarcait és önfeladását megunva, így üzen kifelé” – véli a Csemadok országos elnökségének tagja, Ipolynyék polgármestere.
BA, Felvidék.ma
Fotó: Facebook, statisztikai hivatal
{iarelatednews articleid=”44626,44608,44621″}
