Felvidéki televíziós stábok és újságírók szakmai képzését rendezték meg a hétvégén a Ragyolc melletti Abroncsoson. Az MTVA külhoni műsorokért felelős részlege, a Kós Károly Kollégium és a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége (SZMTSZ) közösen szervezték meg a médiatalálkozót.
Közel hatvan ember fordult meg hétvégi képzésen. A 12 oktató mellett a résztvevők többsége a televíziós szakmában tevékenykedik, míg további tíz fő az írott sajtóban dolgozó személy.
„Sikertörténetnek számít, hogy a felvidéki televíziós csapat összejött. A 400 km hosszú országban 30-50 km-ként van egy-egy stábunk. Kevés alkalom van a találkozásra. Ez a hétvégi képzés amellett, hogy lehetőséget ad a fejlődésre, a tanulásra, egyben ismerkedési és kapcsolatépítési színtere is” – fogalmazta meg a képzés fontosságát Bartók Csaba. Az SZMTSZ alelnöke és a Kós Károly Kollégium felvidéki régió felelőse elmondta, hogy anyagi lehetőségeik is megengedte, hogy másokat is megszólítsanak. „Az írott műfaj összecseng a televíziós szakmával, hiszen a vizuális megjelenítésnél is jelentős helyet foglal el az írott rész. Az operatőr és a vágó mellett fontos a jó tollú újságíró is, hogy a munkájukból egységes anyag szülessen” – tette hozzá az SZMTSZ alelnöke, aki hangsúlyozta, hogy a résztvevők a szlovákiai médiának is dolgoznak. A magyarországi támogatásnak köszönhetően a szlovákiai nézők és a szlovák közszolgálat is sokat nyer, hiszen a képzés által minőségi anyagok születnek. „A képzést és a szakmai fejlődést, sajnos nem a szlovákiai közszolgálati televíziónak köszönhetjük. A Szlovák Rádió és Televízió évek óta nem foglalkozik a tudósítók fejlesztésével, ráadásul televíziós tudósítói társadalomnak még szerződése sincs velük, pedig naponta ellátják riportokkal, tudósításokkal” – magyarázta Bartók Csaba, aki egyben a Szepsi Városi Televízió vezetője, főszerkesztője.
Barlay Tamás szerint folyamatosan javul a Felvidékről érkező anyagok színvonala. A vallási, kisebbségi, határon túli főszerkesztő és a Kós Károly Kollégium alelnöke nem csak a témaválasztásban lát javulást, hanem a minőségben is különbséget észlel. „Ma már ott tartunk, hogy a témaválasztás nem csak helyileg érdekes, hanem az összmagyarság szempontjából is jelentős. Régebben sokkal több olyan témát kaptunk, amit el kellett utasítanunk, mert hírértéke csak helyi szinten volt. Az anyagok minősége is folyamatosan fejlődik. Bizonyára nem csak a tavalyi és azóta megrendezett képzések kizárólagos eredménye, de sokat számít, hogy minden felvidéki tudósító egy felvidéki hírportálra is dolgozik” – nyilatkozta portálunknak Barlay Tamás. Továbbá elmondta, hogy a képzések tematikáját úgy építették fel, hogy a tudósítás készítésének minden részterületét érintsék. „Megbeszéltük a szerkesztői munkát, a különböző munkafázisokat, kitértünk az interjúkészítésre, a tudósítás megírására, illetve az operatőri és vágói munkára is. A tudósítások általában 4-5 perces kisfilmek, amiknek van dramaturgiájuk, képi világuk: ezért a rendező munkája fontos”- sorolta az alelnök.
Sipos Magdolna a Montágh Testület akkreditált beszédtanára nagy örömmel jött a szakmai képzésre. „A kollégák nagyon motiváltak, tanulni akarnak és elfogadják az észrevételeimet és tanácsaimat” – kezdte a beszédtanár, majd folytatta – „Mindig felmerül bennünk, van-e értelme az évi egy-két napos, illetve a pár órás képzésnek, de látjuk, van létjogosultsága. Bízom benne, hogy mindenkinek tudunk adni útravalót, amit munkája során hasznosítani tud!”
Az előadások során elhangzott, hogy fontos a nyelvi norma, azaz az irodalmi nyelv használata. Ez viszont nem zárja ki a tájnyelvet. „A tájbeszéd nagyon izgalmas. Magyarországon belül is több tájegységre jellemzően vannak karakteres, főként a magánhangzókban megmutatkozó eltérések. Minden hangzónak megvan a szabályos képzése, hogy milyen koordinált mozgások révén jöjjön létre. Ezekben van eltérés. Ahogy a mozgáskultúra, a tartás fejleszthető, ugyanúgy a beszédszervi mozgások is változtathatók, korrigálhatók” – mondta Sipos Magdolna, aki hozzátette, hogy lehet tanítani a zártabb magánhangzó nyitását, amihez a tanuló kollégának jó hallásra van szüksége. Ettől még a tájnyelv nem szűnik meg. „A tudósító képes lesz megszólalni egy nyitottabb, köznyelvi ejtésre jellemzőbb artikulációs hangon is, de a tájnyelvet használja. Nem kiirtani akarjuk a tájbeszédet, hanem megőrizni. Van olyan eset, amikor az érhetőség rovására megy egy-egy artikulációs probléma. Ezt mindenképp javítani kell, hogy a hallgató számára befogadhatóbb legyen az információ” – magyarázta a beszédtanár.
Egy kisebb jellegű képzés szeptemberben akarnak szervezni Szepsiben. Emellett hét beszédtechnikai képzés is terveznek. Nagyon fontos, hogy televíziós tudósítók miként szólalnak meg, ezért előre egyeztetett időpontban Budapesten vagy más vidéki városban is igényelhetik az akkreditál beszédtanárokat.
Ando Krisztina
Fotó: Wirth Jenő
{iarelatednews articleid=”45181,45166,45122″}
