Az Európai Unióba való belépéssel a mezőgazdászok és az élelmiszeriparban tevékenykedők azt remélték, végre egységes jogszabályzatok, jogharmonizáció kidolgozására kerül sor az összes gazdálkodó számára az EU teljes területén.
„Tíz év elteltével konstatálhatjuk, hogy ez nem történt meg, az ún. Közös Agrárpolitika nem egységes, és ez aggodalomra ad okot“, értékelte az EU-ban töltött tíz esztendőt Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke.
Véleménye szerint ahhoz, hogy ez megváltozzon, a 2014-2020-as programozási időszak és a készülő Közös Agrárpolitikai Reform (The Common Agricultural Policy, CAP) sem ad elegendő biztosítékot.
„Az előző tíz éves időszak úgymond átmeneti volt, de a 2014-es évtől viszont azt vártuk, hogy a gazdasági feltételeink egyenlőek lesznek az EU területén“ – figyelmeztetett Semančík, hozzátéve, a reformtervezet bevezető része elfogadhatóbb, de nem jelenti azt, hogy a Közös Agrárpolitika az EU-n belül igazságos lenne az összes mezőgazdász és élelmiszeripari szereplő számára.
„Több különbözőségről beszélhetünk, már csak a teljes csomag szétosztásánál is a földterülethez/gazdasághoz kapcsolt történelmi jogosultság alapján fizetett átalány jellegű támogatást és a 1995 és 1999 időszakon belüli referenciaéveket vették alapul. Természetesen a referenciahozam, akár a gabonánál, nálunk feltűnően alacsony volt, s ehhez köthetően kapjuk a támogatást, tehát ezeknél a támogatásoknál is elmaradunk a tőlünk nyugatabbra fekvő országokétól“ fejtette ki véleményét Semančík.
Hozzátette, ez az egyenlőtlenség a támogatás mechanizmusán belül tovább fogja kísérni a hazai mezőgazdászokat az aktuális programozási időszakon belül is. A vállalkozáson belüli kiegyenlítődés a hazai agronómusok számára 2028 környékén várható.
Semančík szerint pozitvum is fellelhető az EU csatlakozásból adódóan. „Azok a jogszabályok, amelyek ezidáig le voltak fektetve, több mezőgazdász számára pozitív hozamot hozott, mivel a megítélt támogatások évről-évre kifizetésre kerültek. Ezek a támogatások nem voltak termelési elvárásokhoz kötve, hanem az adott mezőgazdasági földterület nagyságához illeszkedtek. Ez számunkra probléma, viszont akinek ez a vállalkozási forma megfelelt, nem volt forgalomkimutatáshoz, termelési mutatókhoz kötve, azok bizonyára értékelik ezt a támogatási formát.
Az SPPK elnöke szerint nehéz egy mondattal válaszolni, az EU-ba való belépés inkább pozitívum vagy negatívum mezőgazdászok szemszögéből. „Ha összegeznénk, a csatlakozásnak több a pozitív hozadéka, s a maga módján garantálva voltak a Közös Agrárpolitika pénzügyi eszközei. Bizonyos hozzáfizetések viszont nem voltak biztosítva, melyeket az állami költségvetésen keresztül ehhez a csomaghoz tudtunk volna csatolni.
Az általa elhangzottak rámutatnak arra, hogy 2004-től nem sikerült a mezőgazdasági termelést és az élelmiszeripart megfelelően fellendíteni. „A növénytermesztésen, s főleg az állattenyésztésen belül nagy zuhanás tapasztalható, munkahelyek szűntek meg, tehát az értékelés eléggé kiábrándító“, fűzte hozzá Semančík.
A szlovákiai gazdák egyenlő feltételeket várnak a Közös Agrárpolitikától, amely jelenleg két úton halad. „Az egyik úton az „öreg tizenötös“, tagállamai haladnak, a másikon pedig a később csatlakozott államok. Jó lenne a jogszabályokat egyenlővé tenni mindenki számára“ fejezte be mondanivalóját Semančík.
Aktuálne.sk/Felvidék.ma
