Hétfőtől háromnapos külképviselet-vezetői értekezletet tartanak Budapesten. A 2014. évi értekezlet hétfői megnyitóján Navracsics Tibor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tárcavezetője kifejtette, a magyar külpolitika céljai nem változtak meg, a nemzetpolitika terén továbbra is elkötelezettek a külhoniak jogainak biztosítása mellett.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre”, amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium – közölte.
A nemzetpolitikáról beszélve pedig azt mondta a miniszter, hogy továbbra is „ugyanolyan elkötelezettek vagyunk” a határon túli magyarok létfeltételeinek, jogainak biztosítása mellett. A helyzet azonban ma rosszabb, mint korábban, mert a térségben, egy szomszédos országban háború dúl, és az ukrán helyzet nem a konszolidálódás felé halad – közölte.
A szomszédságpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) jelentős és sikeres együttműködés. Időnként vannak vitáik, és nem mindig tud a négy ország közös álláspontot kialakítani, hiszen vannak különbségek közöttük, de a V4 az egyik legsikeresebb európai regionális együttműködés – vélekedett. Hozzátette: érdemes azzal foglalkozni, hogy Horvátországot és Szlovéniát felvegyék a csoportba.
A tárcavezető hangsúlyozta: a KKM olyan diplomáciai szolgálatot lát el, amely a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletét teszi lehetővé. Ezért bővült a minisztérium portfóliója a kulturális diplomáciával, mert a kultúrán keresztül Magyarország sok helyen meg tud jelenni a világban. „Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni” – jelentette ki.
Navracsics Tibor szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők „Magyarország külföldön”, tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó, ugyanis ők ismerik a legjobban az adott országot – mondta.
A miniszter ismertette a külképviseleti rendszer változásait is, és azt emelte ki, hogy „az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren”.
A nyitónapon megjelent Orbán Viktor is. Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra – így határozta meg a nagykövetek feladatát a miniszterelnök. Beszéde végén a miniszterelnök összegezte, milyen hozzáállást vár el Magyarország nagyköveteitől: „ha valamit elértünk (…), és mások azt problémaként akarják bemutatni, akkor ki kell állnunk az álláspontunk mellett”. „Sunnyogással semmilyen eredményt nem fogunk elérni” – mondta, kijelentve, hogy a nagyköveteknek a józan észt és a bátorságot kell kombinálniuk munkájuk során.
Az előadást követően kérdések irányultak a miniszterelnökhöz. Elsőként Balogh Csaba pozsonyi nagykövet faggatta a kormányfőt az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében. Válaszában Orbán Viktor kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek – történelmileg legitimált álláspontként – biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte, Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság, mert kormánya épp olyan külpolitikai doktrínát hirdetett meg, amely szerint az ideológiavezérelt külpolitika helyett a kiindulópont az, hogy minden világgazdasági szereplőt érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében.
Az értekezlet második napján, kedden felszólalt többek között Szijjártó Péter, a KKM parlamenti államtitkára. Előadásában hangsúlyozta, a gazdasági érdekek érvényesítése áll az új magyar külpolitika középpontjában.
Az államtitkár hangsúlyozta: politikai, gazdasági és katonai szempontból is gyors és alapvető változások zajlanak a világban, és ezek nyomán új világrend van születőben. Ennek vannak győztesei és vesztesei, és Magyarország a győztesek közé akar tartozni – mutatott rá. Mint mondta, ehhez meg kellett újítani országot, át kellett szervezni a nagy rendszereket, és gyökeresen meg kell újítani Magyarország külpolitikáját is. A magyar külpolitika feladata a gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben – közölte. Szijjártó Péter elmondta: nagyon sok országban ez már régóta így van, a KKM-ben testet öltött szervezeti integráció nem Magyarországon alakult ki először, hanem például Svédországban, Franciaországban és Szlovákiában is a külügyminisztérium feladatai közé tartozik a külgazdasági érdekérvényesítés.
Az évenként megtartott nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett háromnapos, hétfőn kezdődött misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat.
mti nyomán, PP, Felvidék.ma
Fotó: mti
{iarelatednews articleid=”48163,42939,46947,46082″}
