Jóváhagyták a Smer-SD képviselői a jövedelemadó módosítását ma a parlamentben. A 135 jelenlévő képviselő közül 79 kormánypárti képviselő szavazta meg a jogszabálymódosítást, ötvenen ellene szavaztak, 6 képviselő pedig tartókodott.
„Szörnyűséges a Smer-SD műhelyében készült jövedelemadó-módosítás, amelyről ma tárgyal a parlament” – jelentette ki Richard Sulík, az SaS elnöke október 30-ai sajtótájékoztatóján.Sulík szerint a terjedelmes, több mint kilencven pontot tartalmazó módosító indítvánnyal az a legnagyobb gond, hogy rendszerszerűen rontja a vállalkozói közeget az országban, ellehetetleníti a vállalkozókat, legfőképpen a kis-és közép vállalkozókat. „Megértjük, hogy a szocialista párt számára a vállalkozó, a kisiparos ideológiai ellenség, sajnos azonban úgy látjuk, hogy a szocialista kormány nem érti, hogy a gazdaságot éppen ezek a csoportok: a vállalkozók, a kisiparosok, a munkaadók tartják fent a víz felszínén” – jelentett ki Sulík.
Jozef Mihál, az SaS alenöke elsősorban azt kifogásolta, hogy növekszik a jövedelemadó. Nem olyan transzparens formában ugyan, hogy 1 vagy 2 százalékkal növekszik az adókulcs, hanem az adóalap kibővítésével, az értékcsökkenési leírások terén tervezett módosításokkal. A módosító indítvány pénzügyi hatását a jövő évben maga a pénzügyminiszter is 250 millió euróra taksálta, az azt követő években pedig 300 millió euró körülire. „Hatalmas beavatkozás ez a vállalkozói közegbe Szlovákiában” – jelentette ki Mihál hozzáfűzve, nem csupán az anyagiak tekintetében, hanem a felesleges adminisztratív terhekkel is, amelyeket a kormány a vállalkozókra rak.
A módosítással bevezetik a kettős adózás fogalmát is, ecsetelte a liberális párt alelnöke, elsősorban a hiányok és károk esetében. Ha például a vállalkozónak, mondjuk, egy kiskereskedőnek mankója keletkezik, akkor ezt nem teheti be a kiadások közé, ha viszont sikerül a kárt okozott alkalmazottjától behajtania azt, akkor viszont már ezt az összeget be kell tennie az adózás alá eső haszon tételbe. „Nem más ez, mint kettős adózás” – jelentette ki Mihál.
Az értékcsökkenési leírások módosítása az épületek esetében például Mihál szerint elsősorban a nem termelési épületek számára lesz kedvezőtlen. „Nemcsak adminisztratív épületekről van szó, ide tartoznak például az oktatási vagy kulturális intézetek is, vagy akár a kórházak” – fogalmazott Mihál. De megszünteti a módosító indítvány például a lízing alapján való értékcsökkenési leírás lehetőségét is, ami a szlovákiai vállalkozók körében rendkívül közkedvelt. „Az SaS úgy véli, hogy a vállalkozóknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy az értékcsökkenési leírásaikat úgy állítsák be, ahogyan ők szeretnék, azaz mi a liberális értékcsökkenési leírás mellett vagyunk” – jelentette ki az alelnök hozzáfűzve, mindennek a levét végeredményben az alkalmazottak isszák majd meg, mert a vállalkozó esetleg újabb könyvelőt vesz fel, vagy a nagyobb adó az alkalmazottak bérének rovására mehet.
A javaslat szerint leghamarabb 2016 elején változik csak az adókedvezmény is, amely legutoljára 2013 júliusban változott, akkor is csak szimbolikusan, és nem változik jövőre az adómentes tétel sem.
„Rendkívül veszélyesnek tartjuk ebben a törvénymódosító javaslatban azt, hogy visszamenőleges hatású” – jelentette ki Jana Kiššová alelnök, hozzáfűzve elsősorban a már említett épület-értékcsökkenési leírásokról van szó. A jelenlegi kormány ugyanis nemcsak kétszeresére hosszabbítja az épület értékcsökkenési leírásának idejét, ezt a szabály visszamenőleg azokra az épületre is bevezeti, amelyek már a cégek tulajdonát képezik, s amelyek leírása már folyamatban van. „Lényeges az is, hogy többen hitelekből vásárolták ezeket az épületeket, s így a hiteleiket is át kell ütemezniük, amely újabb nem kis kiadásokkal járhat a számukra” – fogalmazott az alelnök asszony, aki szerint a visszamenőlegesség mellett a módosító indítvány jogi bizonytalanságot is magával hoz, ami szintén formálja a vállalkozói közeget.
Kiššová arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem egyforma mércét vezet be az állam- vagy a közigazgatás és a cégek számára. Példaként az alelnök azt említett, hogy az orvosoknak például az új jogszabály szerint adót kell fizetniük a nem pénzalapú kedvezmények után is. „Ha például egy orvosi konferencián vesznek részt, ahol ebédet vagy valamilyen ajándékot kapnak, s ha ennek összege meghaladja a 10 eurót negyedévente, akkor ezeket a kedvezményeket is meg kell adózniuk. Ugyanez azonban nem érvényes például az állami hivatalnokokra, akikre ha valamilyen konferencián vesznek részt, mondjuk egy négycsillagos szállodában, ez az adózási kötelezettség nem érvényes” – fűzte hozzá Kiššová.
Sulík szerint amíg a környező országokban, de az unió más tagországaiban is azt látjuk, hogy a kormányok igyekeznek javítani a vállalkozói közeget, hogy a vállalkozók némi levegőhöz juthassanak, s azzal foglalkozhassanak, amivel tulajdonképpen értéket termelnek, ami a vállalkozásuk tárgyát képezi, Szlovákiában a vállalkozói közeg állandóan romlik, és egyre több felesleges adminisztratív és anyagi terhet raknak a vállalkozókra és a kisiparosokra. „Így aztán nem csodálkozhatunk, hogy a munkanélküliség nem csökken, a gazdaságunk pedig nem növekszik” – fogalmazott a liberális párt elnöke, hozzáfűzve, az SaS ezért nem szavazza meg a szóban forgó törvényt, ellenkezőleg arra szólítja fel Peter Kažimír pénzügyminisztert, hogy vonja vissza ezt a rossz jogszabály-módosítást, és dolgozza át azt.
A legtöbb ellenzéki módosító javaslat nem ment keresztül a törvényhozáson, nem szavazták meg például Jozef Kollár javaslatát sem, aki azt szerette volna elérni, hogy az értékcsökkenési leírás új rendszere ne legyen visszamenőleges hatású.
A ma megszavazott módosított törvény 2015 január 1-jétől lép hatályba, néhány rendelkezése azonban már ez év decemberétől, mások pedig 2015 április 1-jétől érvényesek.
dé, felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49399,46129″}
