Halványul az 1989-es események történelmi jelentősége, állapítja meg egy napokban általunk is közölt felmérés. Az emberek hajlamosak a bársonyos forradalmat okolni a társadalomban jelenleg tapasztalt negatívumok miatt is. Pedig a november 17-ével elindult folyamat hozta meg számunkra a negyven évig nélkülözött alapvető értéket, a szabadságot.
A Husák-féle normalizációs rendszer a kelet-európai kommunista államok körében a legkonzervatívabb, a változásokra legkevésbé hajlamosak közé tartozott, ellentétben Magyarországgal vagy Lengyelországgal, amelyek élen jártak a Gorbacsov-féle reformok követésében. „A Husák-rezsim elzárkózott az ellenzékkel való párbeszédtől, melynek oka az volt, hogy még mindig az a politikai garnitúra vezette az országot, amely az 1968-as szovjet intervenció nyomán került hatalomra, tehát tartottak ´68 átértékelésétől, amely felvetette volna az ő legitimitásuk kérdését is. Az 1989. november 17-ei diáktüntetés brutális szétverése nem várt felháborodást váltott ki az emberekből, tiltakozási hullámot indított el, s ez pár hét alatt elsöpörte az akkorra már egyre anakronisztikusabbá váló rendszert. November 17-e pedig a szabadság, a rendszerváltás szimbólumává lett” – magyarázza Popély Árpád történész.
A bársonyos forradalom legfőbb eredménye, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja békés úton adta át a hatalmat az emberjogi mozgalomnak, állítja Berényi József MKP-elnök, aki egyetemi hallgatóként aktív résztvevője volt a novembert követő változásoknak. „1989 novemberében társaimmal együtt egyetemistaként idealisták és kissé naivak voltunk. Másképpen forradalmat nem is lehet kezdeményezni és sikerre vinni. A múló idő a naivitást tapasztalatokra váltja, ami kétségkívül csökkentheti a tettrekészséget. Az idealizmus, az más, szerintem genetikailag kódolt. Az idealista jóra törekszik, élete végéig valahol belül forradalmár marad.” Berényi meggyőződése, hogy az elnyomás ellen minden rendszerben, minden körülmények között lázadni kell. „Aki ezt nem tudatosítja, és nem teszi, az elveszik. A lázadás nem öncél, hanem eszköz egy jobb, igazságosabb, vállalhatóbb életért, amelyben mindenki – államhatároktól függetlenül – jól érezheti magát szükségtelen lemondások és áldozatok nélkül is.” A pártelnök szerint a szabadságot az emberek alakítják és élvezik, de ugyanúgy emberek nyomhatják el azt. „A jó és a rossz ma is vívja örök harcát, a társadalmi rendszerek minősége határozza meg, a két emberi tulajdonságból inkább melyik érvényesülhet. A szabadság minősége rajtunk múlik.”
Öllös László szerint november 17-e a szabadságot hozta el számunkra. „Azt a lehetőséget, hogy saját magunk döntsünk sorsunkról, a politikai rendszerről, a politikusokról. Ma már rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e különböztetni a jót a rossztól” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a politológus, hozzátéve, hogy már nem állomásozik itt semmilyen idegen hadsereg, azok vannak hatalmon, akiket megválasztunk.
Jakab Erika egyéni vállalkozó úgy látja, a ´89-ben kezdődött változások nélkül sok mindent nem tehetnék, ami ma már természetes. „Félelmek nélkül elmondhatom a véleményen, szabadon utazhatok és vállalkozhatok. A korábbi időkhöz hasonlítva ezeknek óriási a jelentősége. Ami leginkább zavar a jelenlegi viszonyok közepette, hogy sokan munka nélkül is elég szép jövedelmekhez jutnak az állam jóvoltából, vagy úgy hogy büntetlenül visszaélnek az elosztórendszerrel a mi, az adófizetők kárára. Ezt igazságtalanságnak tartom.”
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49996,49997,49960,49975,49871,49831″}
