„1885-ik évben merült fel a fővárosban alapítandó gyermeklap terve, de csak 1889-ik év december havában öltött az ige testet. December 15-én megjelent Az Én Ujságom első száma Pósa Lajos szerkesztésében a Singer és Wolfner kiadócégnél. A mutatványszám elküldése után csak úgy dőltek be az előfizetési pénzek, még jóval újév előtt 3500 előfizetője volt. Haláláig lankadatlan szorgalommal, aggódó, érzékeny és páratlan lelkiismeretességgel szerkesztette; szerető gondossága, arany kedélye, szíve-lelke ott ragyogott minden lapon.
Isten, haza, szülőszeretet, a magyar föld történetének ismertetése, amely a honszeretetnek olyan nagy erőssége, mindez gyökeret vert Az Én Ujságomban. Árpád, Rákóczi, Kossuth, a bujdosók, a kurucok, a 48-as honvédek voltak állandó mintaképei. Példája egész írói nemzedékeket nevelt. Régi nagy írók: Jókai, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza írtak lapjába. Egy sereg új írót vezetett be az irodalomba“ – írta a gyermeklapról Gyöngyösy László.
Szegeden, 1882. június 15-én jelenik Pósa Lajos első gyermeklapja, a Jó Barát, melyből mindösszesen 17 számot adnak ki, s ahogy Rubinyi Mózes Pósa Lajos életrajzában írja, már ezeken meglátszott, hogy a szerkesztő többre hivatott, mint egy vidéki gyermeklap irányítására.
A kis lap tartalma szinte szétfeszítette a vidéki újság szerény kereteit, s ezt meglátták Budapesten is. Wolfner József, aki szintén Szegeden működött egy ideig a könyvkiadás pályáján felkerült a fővárosba s sógorával a szintén Wolfner Józseffel és Singer Sándorral megalapították a Singer és Wolfner-féle könyvkereskedést és könyvkiadó vállalatot, s elhatározták, hogy a magyar ifjúság számára jó gyermek-újságot fognak kiadni.
„Az ő eszméjük volt, hogy ezt a Pósa Lajost fel kell hozni Budapestre, csinálja ő meg azt a gyermeklapot. Az eszme 1889. december havában valóra vált. December 15-én jelent meg Az Én Ujságom első száma. Az első, az első hang oly üdve volt, oly friss, mint egy hajnali dal. (…) Le se vette erről a lapról áldó kezét mindhalálig. Ez a lap a magyar ifjúsági irodalom megalkotását jelenti. A gyermekvilág megérezte hasábjain, versein, cikkein, rajzain, hogy ez az ő lelkéből lelkedzett. (…) Micsoda virágkora volt ez a magyar ifjúsági irodalomnak! Volt idő, hogy egyszerre három nagy kertész dolgozott a magyar gyermekirodalom virágoskertjében: Pósa Lajos, Benedek Elek, Gaál Mózes” – írja többek között Rubinyi 1930-ban.
Az első leghosszabb életű, s legnagyobb példányszámban megjelenő gyermeklappal, Az Én Ujságom-mal s első szerkesztőjével több írás foglalkozik, szakdolgozatok témájául is többen választották. (Labancz Mónika: Pósa Lajos és Az Én Újságom – Szakdolgozat, Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Esztergom, 1994; Danyi Márta: Pósa Lajos gyermekirodalmi munkássága – Szakdolgozat, Comenius Tanítóképző Főiskola Sárospatak, 1997; Balogh Lídia: „A szerkesztő bácsi postája” A „jó gyermek” képe Az Én Ujságom című gyermeklapban a századfordulón. Szakdolgozat; JATE Bttk., Szeged, 1998; Szabó Katalin: Radnót szülötte, Pósa Lajos – Szakdolgozat; Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főisk. Kar Győr, 2001; Dávid Márta: Pósa Lajos, „Az Én Ujságom” szerkesztője. Szakdolgozat – Konstantin Egyetem Nyitra, 2009).
Dávid Márta a szintén nemesradnóti gyökerekkel rendelkező pedagógus szakdolgozatában alaposan ismerteti a képes irodalmi gyermeklap történetét, utóéletét. Így utólag beigazoltnak mondhatjuk az első számban közölt szerkesztői felhívást, mi szerint az újságban egy oktatva mulattató, szívet-lelket nemesítő játszótársat szereznek a gyermekek. „Az újság legnagyobb pozitívuma a műfaji változatosság. A lap tele van mesékkel, versekkel, verses mesékkel, színdarabokkal, elbeszélésekkel. Tehát a szépirodalom dominál, de ugyanúgy jelen vannak a szórakoztatva tanító olvasmányok is, az ismeretterjesztő közlemények, játékok, fejtörők, aranykalászok (melyben írók vagy költők mondásait közlik /Az Én Ujságom főbb aforizmáinak témakörei: hazaszeretet, szülők iránti tiszteletet, vallás, munka, az emberi értékek/) és dalok is, melyek kottával együtt jelennek meg. Az újság sok fejtörőt közöl képekkel, vagy azok nélkül: találós kérdések tömkelege jelenik meg több év leforgása alatt. Kimondottan Pósa Lajos ötlete volt bemutatni a lapban a magyar művelődéstörténet legnagyobb alakjait“ – fejti ki Dávid Márta.
1914-1936 között Gaál Mózes szerkesztette a lapot. Gaál Mózes 1936. július 12-én bekövetkezett halála után a Singer és Wolfner Tutsek Anna lapját (Magyar Lányok) megszüntette; Az Én Ujságomat egyesítette az Altay Margit kiadásban megjelent Tündérvásár c. lappal. 1956. október 31-én a lap újjáéledt, de csak egy számot adott ki az Ifjúsági Könyvkiadó Forradalmi Tanácsa. Majd 1989 őszétől évente ötször Az én újságom címmel újra megjelent Pósa Zoltán szerkesztésében a Móra Könyvklub lapjaként, de csak három évig, aztán megszűnt. 2000-től pár évfolyamon keresztül az Ifjú Vesebetegek, Transzplantáltak és Barátaik Egyesülete Új Én Újságom címen elkezdte újra megjelentetni a képes gyermekújságot havilapként, közlésük szerint a bevételből rászoruló gyermekek részére szerveztek/nek kulturális-, szabadidő- és sportprogramokat. Szerkesztője Geregely deák, azaz Poós Gergely.
he, Felvidék.ma
Forrás: Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című kiadvány {iarelatednews articleid=”50553″}
