A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és Területi Választmánya felhívással fordult a szlovákiai magyar alap- és középiskolák vezetői és pedagógusai felé. A felhívás lényege, hogy magyar iskoláinknak adjunk magyar lelkiséget. Nem elég magyarul tanítani, magyarul is kell élni és gondolkodni, iskoláinkban jelen kell lenni a magyarságot meghatározó kultúrának is azáltal, hogy megteremtjük közös hagyományainkat a nagy történelmi évfordulók megünneplésével együtt, így erősítve az egy nemzethez tartozás érzését.
Spiró György egy interjú alkalmával megfogalmazta, hogy Európa szívében és az Európai Unió tagországai között Lengyelországra kell figyelni. A lengyelek úgy hazafiak, hogy pozitív nacionalisták, ami abban merül ki, hogy a lengyel kultúra és a lengyelek által létrehozott szellemi javak, épített örökség az értékek megítélésében a legelső helyen áll. A magunk értékeinek tudomásul vétele, megbecsülése nem jelenti a másik kultúra és nép által létrehozott értékeknek a lebecsülését. De a miénk az első! Ezt a gondolatot kellene újra előtérbe helyezni a szlovákiai magyar iskolákban, mint szellemi kincseink számbavételének legfontosabbikát. Teremtsük meg közösen a magyar iskolák közös hagyományát!
Ezért az SZMPSZ Rimaszombati RPK a 2015-ös évben felhívja a szlovákiai magyar alap- és középiskolák vezetőinek és pedagógusainak figyelmét, Magyar hagyományok – magyar iskola – közös ünnepek címmel nemzeti kultúránk alappilléreit költöztessük be minden iskola falai közé, hogy kultúránk, hagyományaink gazdagságának megmutatásával, az értékek tudatosításával önbecsülésünk is növekedjen.
Ajánljuk, szervezzük közösen, azonos időben az alábbi, nemzeti kultúránkat meghatározó napokat, aminek koordinálását felvállaljuk:
1. A magyar népdal mindennapja: a tanítási nap kezdete és vége magyar népdallal
2. A magyar kultúra napjának közös, országos megünneplése
3. A költészet napjának közös, országos megünneplése.
4. A magyar nyelv napja (a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv
és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át
a magyar nyelv napjává nyilvánítja)
5. A magyar tudomány napja (1825. nov. 3., Széchenyi István felajánlása, MTA)
Az egyes események egyszerű vázlatát adjuk közre, amihez bárki bármit hozzátehet, bővítheti azt. A lényeg az emlékezés és az emlék, amely elraktározódik. A nemzeti ünnepeinket nem soroltuk ide, az azokról való megemlékezés már hagyománnyá vált minden magyar iskolában.
A magyar népdal mindennapja annyiból áll, hogy minden tanítási nap kezdődjék és végződjék egy, a nevelőtestület által meghatározott népdallal. A feladatért felelős egy-egy hónapra kidolgozhatja, melyik héten melyik népdal van soron. Esetlen a népdal szövegét, kottáját is ki lehet rakni az osztályok faliújságjára, a nevelőtestületi szoba információs táblájára. Az eredmény: havonként négy-négy népdal megtanulása. Így válik élővé népdalkincsünk.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Ajánljuk, hogy ezen a napon minden osztályfőnök reggel 7,30 órakor az osztályában elmondja, mi a nap lényege. Az alsó tagozatos tanulók mindegyike kap emlékbe egy erre a célra előkészített „könyvjelzőt”, amire a Himnusz első versszaka van leírva. A tanító soronként felolvassa a Himnuszt, a tanulók soronként utánamondják. Végül CD-ről meghallgatják a Himnuszt, vagy a tanító elénekli, bemutatja azt.
A felső tagozaton és a középiskolában az osztályfőnök egy A5-ös lapra készítse el minden tanuló részére a Himnusz teljes változatát emlékül. Mondja el a nap történetét, vagy előre kérjen meg egy tanulót, aki ezt megteszi. Közösen, kórusban olvassák fel a Himnuszt, aztán énekeljék el közösen.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik a Kárpát-medencében élő magyarok. Irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tiszteleghetünk a magyar líra előtt. A történelem eseményeinek sorában több olyan eseményt is találunk, amely kapcsolatban áll április 11. napjával. E napon vette kezdetét 1241-ben a muhi csata; 1896-ban Hajós Alfréd megszerezte Magyarország első olimpiai aranyérmét; 1900-ban Márai Sándor, majd 5 évvel később – 1905-ben – megszületett József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, eme nap igazi központi szereplője.
A 2014-es felhívás alapján javasoljuk, hogy költészet napját versmondással ünnepelje meg minden iskola.
A versmondásba, felolvasásba lehetőleg az iskola minden tanulóját vonja be a szervező pedagógus.
A tanulók kedvenc versüket, illetve kedvenc költőjük versét olvassák fel egymás után. A pedagógus legyen segítségére a tanulóknak a versválasztásban.
A versmondás (felolvasás) kezdete legyen egységes, kezdődjön 9.00 órától és addig tartson, ameddig a tanulók mindegyike fel nem olvasta választott versét.
A versmondás lebonyolításának szervezését az iskola végezze, vegye figyelembe saját lehetőségeit, adottságait.
A kezdő vers mindenhol legyen egységes, javaslatunk szerint József Attila: Mama című verse.
Ajánljuk, hogy a verseket a tanulók egymásnak olvassák fel, hogy mindenki részese legyen az eseménynek és a vers által közvetített „szép szó” élményének.
Ha lehetőség nyílik, az iskola szólítsa meg a szülőket is, vegyenek részt, kapcsolódjanak be a versmondás folyamatába.
A költészet napjának általunk javasolt megünneplése akkor ér véget, amikor az utolsó tanuló is felolvasta választott versét.
A pedagógus is olvassa fel, szavalja el legkedvesebb versét.
A versmondás megnyitása kezdődjön azzal, hogy a szervező pár gondolattal megemlékezik József Attiláról, életművéről.
Ha lehetősége van az iskolának, fényképekkel dokumentálja az eseményt. A költészet napjának megünneplését a sajtóban is közzétesszük.
Kérjük, a fejlécben található e-mailben igazolja vissza, bekapcsolódnak-e a költészet napjának általunk javasolt megünneplésébe.
A felhívás nem akarja elnyomni az egyéni kezdeményezéseket. Az ötletadó és a hozzá csatlakozók azt szeretnék, ha a régió április 11-én együtt lélegezne, együtt érezne, együtt emlékezne József Attiláról, a versről, a szép és igaz gondolatokról.
Ezzel az eseménnyel elkezdődhet a szlovákiai magyar iskolák hagyományteremtésének első lépése. Ez a közös történés összekötő híd lehet a szlovákiai magyar iskolákat összekapcsoló közös hagyományok létrehozásában.
2014-ben a felhívásra 54 alap- és középiskola 5898 tanulója kapcsolódott be.
A magyar nyelv napja (a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja) – ezen a napon felvillantva a magyar nyelv gazdagságát, össze lehet gyűjteni azokat a gondolatokat, amelyek a magyar nyelv dallamát, egyediségét, szépségét dicsérik. Nyelvi játékok szervezésével a nyelv gazdagságát, logikáját, teremtő erejét lehet felfedeztetni a tanulókkal. A Magyar Nyelv Múzeumába (Sátoraljaújhely, Széphalom) tervezett tanulmányút a nyári hónapokban mintegy bevezeti a magyar nyelv napjáról való emlékezést.
A magyar tudomány napja közös megünneplése. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira kötötte le. Berzeviczy Albert – az Akadémiát eddig a leghosszabb ideig, 31 évig irányító elnök – 1925. november 3-án, az MTA alapításának százados ünnepén, megnyitó beszédében a következőket mondta:
„…mi szokva vagyunk – éspedig helyesen – ezt a korábbi időpontot (1825. november 3-át) tekinteni az Akadémia születésnapjának, annál is inkább, mert így még szorosabban csatoljuk Akadémiánk történetét Széchenyi dicső nevéhez.”
1825. november 3-a az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találása. (a Tudomány Napja
honlapja alapján)
A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben
ünnepeltek meg.
Gazda István tudománytörténész diáit és gondolatait közreadva (igény szerint elküldjük) a pedagógusok be tudják mutatni, a magyar nemzet nem szűkölködik
feltalálókban, gondolkodókban, alkotókban, Nobel-díjasokban, akiknek alkotó munkássága révén is előrehaladt a világ. A diák mellé csatolmányként egy összefoglaló
írást is mellékelünk igény szerint.
A felhívást közreadók szeretnék, ha a hagyományteremtésbe bekapcsolódó iskolák visszajeleznének a megemlékezésekről, az emelkedett pillanatokról, a tovább bővített programokról, amelyeket közkinccsé teszünk.
Tartalmas és emlékezetes pillanatokban legyen része minden magyar iskola minden magyar tanulójának, tanítójának, tanárának, nevelőjének.
A felhívás megalkotói nevében tisztelettel: Ádám Zita
Felvidék.ma
A január közepén kelt felhívást már háromszor megkapta a 261 magyar iskolába háromszor. Azóta 7 iskola jelzett vissza: Fél, Rozsnyó REAI, Pozba, Móricz Melinda, Ipolyvisk, Pozsony, Buzita, hogy ebben a formában bekapcsolódnak a programba. {iarelatednews articleid=”51356,51333,51255,51123,43722″}
