Egy szemeti oldalon akadtam a következő majdnem százéves képeslapra. Habár a levél száz évvel ezelőtt íródott, a mondanivalója még mindig megható és szívbemarkoló. A levél írójának ez volt az utolsó üzenete, többé nem tért haza.A képeslapon ez áll:
Burián Antalné
asszonyságnak
Szemet
u.p. Misérd
Pozsony
915.V.31
Kedves néném ezen soraimban jó egésséget kívánok
én hála Istennek egésséges vagyok. kedves néném tudatom hogy
Junius 1 seje azaz keden 10órakkor indulunk Pozsonybol de
azt nemtudom hogy hova megyünk biztossann az anya
volt itt vasárnap de azért üzentem haza hogy ha valaki
akar még eljöni továbá köszönöm a boravalot ha a jo Isten még haza segit majd
visza szolgálom tiszteletemet küldöm mindnyájatoknak
majd ha lesz idöm meg irom a hollétemet. Isten veletek
és velem a viszont látásig tisztelem az öreganyát lehet
hogy már nem is látom töbé.
Maradok tiszteletel szeretetel
Jóska.
Méry János, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49468,49097,47725,47578,47489,46501″}
