FRISSÍTVE – A Minszkben elfogadott intézkedéscsomag volt a fő téma a visegrádi országok miniszterelnökeinek szokásos, az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésén csütörtökön, február 12-én délután Brüsszelben – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák, Ewa Kopacz lengyel és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő megbeszélése optimista légkörben zajlott – mondta a sajtófőnök. Hozzátette: a V4-miniszterelnökök szerint Közép-Európa szempontjából mindenképpen jó hír a megállapodás, és abban bíznak, hogy az abban leírtak a gyakorlatban is megvalósulnak.
Minszkben sikerült reményt keltő megállapodást kötni – jelentette ki a német kancellár az orosz és az ukrán elnökkel, valamint a francia államfővel egész éjszaka folytatott tárgyalás után. Angela Merkel hangsúlyozta azonban, hogy még nagyon sok erőfeszítésre van szükség a béke megteremtésére.
A február 12-én reggel elfogadott megállapodásban Vlagyimir Putyin orosz, valamint Petro Porosenko ukrán részről, továbbá a közvetítőként a Minszkben tárgyaló Francois Holland francia elnök és Angela Merkel német kancellár elkötelezi magát Ukrajna szuverenitásának, illetve területi sérthetetlenségének feltétel nélküli betartása mellett. Az aláírók vallják azt is, hogy a kérdést kizárólag békés eszközökkel lehet megoldani.
Alighanem a kancellár ösztönzésére a francia és a német fél felajánlotta szakértők kiküldését a válságban érintett térség pénzügyi rendszerének normalizálására, továbbá nemzetközi mechanizmus létesítésére, amelynek feladata a hitelfolyósítás megkönnyítése lesz.
A megállapodás kitér arra is, hogy javítani kell az együttműködést az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország között, mert ez is hozzájárulhat a feszültség feloldásához, egyúttal pedig trilaterális tárgyalásokat kezdenek az EU és Kijev között tervezett szabad-kereskedelmi szerződésről, amelynek megvalósítása aggodalmat kelt Moszkvában.
A szerződésben foglaltak megvalósítására ellenőrző rendszert is elfogadtak. Ezt az érintett országok külügyminisztériumainak magas rangú tisztségviselőiből alakult testület fogja magára vállalni, amely rendszeres időközönként ülésezik majd.
Szlovák sajtóvisszhang a minszki megállapodásról
Leginkább szkeptikusan értékeli a pozsonyi sajtó a minszki csúcstalálkozót, amellyel kivétel nélkül beszámolók és kommentárok formájában is foglalkoztak a nagyobb szlovák lapok. A megállapodás látszólag Porosenko egyértelmű győzelmét mutatja, de annak kivitelezéséről nem kell illúziókat táplálni – írta pénteki, „Nem hinni Putyinnak” című kommentárjában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák közéleti-gazdasági lap, amely szerint az orosz elnök „nem hülye”, s hagyott kiskapukat arra, hogy a memorandum ne teljesüljön. A HN egy másik írásában Robert Fico szlovák kormányfő kijelentését idézi: üdvözölni kell a Minszkben történteket, de azok nem oldják meg a konfliktust.
Ugyancsak visszafogottan értékeli a megállapodást a független pozsonyi Pravda, amely szerint a második minszki egyezmény tartalmában megtévesztésig hasonlít az elsőre, s az elejétől kezdve nem működött. A lap egy másik, „Ukrajna eladó” című cikkében azt írja, Ukrajna kormányfője az lett, akit az USA akart, és az sem véletlen, hogy az ukrán kormányzat kulcsposztjain olyan, „az országtól távol született emberek ülnek”, akik a világra a lehetséges hasznon át tekintenek, terveiket a neoliberalizmus hagyományai szerint készítik, s ezzel összefüggésben minden eddiginél fontosabb az a kérdés, kinek az érdekeit képviseli a kijevi kormány.
Az ukrajnai válság még sokáig kínok forrása lesz, mert ha sikerülne is betartani a fegyvernyugvást, az csak a konfliktus befagyasztását jelentené – vélekedett a pozsonyi liberális Sme, amely egy másik írásában úgy vélekedett, a konfliktus genézise aligha ösztökélne bárkit is arra, hogy pénzben fogadjon a tartós nyugalomra.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy a törékeny béke is jobb, mint a háború. Robert Fico pedig arról beszélt, hogy ellenzi a fegyverszállítást Ukrajnába.
Még a törékeny béke is jobb, mint a háború – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban az ukrán válság ügyében az előző nap született minszki megállapodásról.
Mint fogalmazott, remény van a kelet-ukrajnai tűzszünetre, ám a helyzet továbbra is törékeny, „egy igazi háborúval állunk szemben”.
Hangsúlyozta, ő a béke pártján áll, és ez az összes magyar érdeke is.
A csütörtöki, február 12-i brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői egységesen örültek a minszki megállapodásnak, de a vezetők történelmi tapasztalatoktól függően eltérően látják a helyzetet – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ő személyesen is megköszönte Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia államfőnek a tűzszünet és a béke érdekében tett erőfeszítéseiket.
A miniszterelnök kérdésre azt is mondta, hogy „ma nem a szankciókon van a hangsúly, hanem a tűzszüneten”.
A pénteki, február 13-i kijevi látogatásáról szólva a kormányfő kijelentette: Magyarországnak ésszerű érdekei fűződnek ahhoz, hogy jó kapcsolatban álljon az ukránokkal.
Álláspontját úgy összegezte: „Ukrajnában háború van (…), a létéért, a fennmaradásáért, a területeiért harcol”. Ezt tudomásul véve kell szerinte foglalkozni a kárpátaljai magyarok helyzetével, akik mellett mindig ki fog állni a magyar kormány.
Az orosz-magyar kapcsolatról úgy fogalmazott: Magyarországnak ésszerű és rendezett kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal is. Ez nem könnyű, mert az együttműködés Oroszországgal sok magyarnak érzelmi kérdés – folytatta -, de szerinte ezen úrrá kell lenni, Magyarország nyilvánvaló biztonsági, gazdasági, energiaellátási érdekeit kell szem előtt tartani.
Vlagyimir Putyin jövő heti budapesti látogatásáról Orbán Viktor elmondta, ő hívta meg az orosz elnököt, örül neki, hogy jön, és a jövőben is szívesen látják majd. Putyint úgy jellemezte mint aki „vitatott, de elismert szereplője az európai politikának”.
A lejáró hosszú távú gázszerződéssel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt: egy új szerződés megkötését nehezíti az a körülmény, hogy a gáz ára az olajár változása miatt nem alakult kiszámíthatóan az elmúlt időszakban, ma senki nem tudja megmondani, a következő két-három évben mi lesz az ésszerű ár. „Ezért hosszú távú elköteleződést sem kellene vállalnunk, a régi szerződés meg lejárt, és holnap reggel is fűteni kell a háztartásokban” – szavai szerint ezt a „nehéz dolgot” kell megoldani, ami nem lehetetlen, de részleteket csak a Putyin-tárgyalás után árul el.
Csáky Pál véleménye a háború fejleményeiről ITT és ITT olvasható el.
mti, inforadio nyomán Felvidék.ma
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda {iarelatednews articleid=”51757,51723,51675,49374″}
