Az emlékév egyik záróeseményeként Budapesten, a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatt halálának 100. évfordulója alkalmából felavatták Herman Ottó mellszobrát.
Herman Ottó, a 19. századi magyar tudományosság egyik jeles alakja 1835. június 26-án Breznóbányán látta meg a napvilágot, azaz idén emlékezünk születésének 180. évfordulójára.
Halálának 100. évfordulója alkalmából a 2014-es év Herman Ottó-emlékév volt. A magyar kormány azért döntött tavaly a Herman Ottó előtt tisztelgő emlékév megrendezése mellett, hogy országszerte több mint száz programon keresztül népszerűsítse a polihisztor, természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus gondolatait.
Felavatták Herman Ottó mellszobrát Budapesten
Az emlékévet lezáró kétnapos rendezvény csütörtökön, február 26-án délelőtt a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium előtt kezdődött. A szoboravatás a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét. A műsort Borbás Marcsi vezette. Hegedűjátékkal közreműködött Kuti Róbert, aki a XVI. kerületi Herman Ottó Általános Iskola tanulója, s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályába jár.
Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor, a Nyíregyháza-Sóstói Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep vezetője, Munkácsy-díjas, Magyar Örökség-díjas, érdemes szobrászművész alkotását Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Környezetügyi Intézet megbízott főigazgatója avatta fel.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ünnepségen elmondta: a magyar agrárium, a magyar vidék valós és képzeletbeli panteonja nem lehet teljes Herman Ottó alakja nélkül, aki ezer szállal kötődött a magyar földhöz, a magyar emberekhez, a magyarság minden kulturális és természeti értékéhez.
Hozzátette: Herman Ottó meghatározó módon alakította a természettel kapcsolatos közgondolkodást, munkásságának máig ható nyoma, eleven öröksége van a magyar gondolkodásban. Mint mondta, ez az örökség megnyilvánul abban, hogy miként viszonyulunk a természethez, az emberekhez, akik hagyományokat őriznek, akik gazdálkodnak, akik értéket teremtő munkát végeznek.
Herman Ottó kiemelkedő alakja volt a magyarságnak, hazánk történelmének egy olyan időszakban, a 19. század második felében, amely bővelkedik nagy egyéniségekben – hangsúlyozta a miniszter.
Mint mondta, Herman Ottó sokoldalú, színes egyéniség volt, talán az utolsó polihisztor, aki egészen eltérő területekkel foglalkozott. Autodidakta módon tanult természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus, újságíró, fényképész és grafikus, számos egyesület és központ alapítója volt. Írásain generációk nőttek fel, az általa kezdeményezett Madarak és fák napja máig jelentős alkalom az iskolákban – emlékeztetett Fazekas Sándor.
A miniszter kiemelte: Herman Ottó korát jóval megelőzve ismerte fel, hogy a természetre vigyázni kell, gyarapítani és harmóniában élni vele.
„A lelkesedés a természet, a haza kincsei iránt olyan példa, amelyre oda kell figyelni és meríteni belőle” – mutatott rá Fazekas Sándor, hozzátéve: máig ható munkásságának elismerése, hogy 2014-ben Herman Ottó-emlékévet szerveztek a Nemzeti Környezetügyi Intézettel közösen.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Környezetügyi Intézet megbízott főigazgatója kiemelte Herman Ottó nemzetközi jelentőségű szerepét.
Méltató beszédében említést tett Herman Ottó Kossuth Lajoshoz fűződő legeszményibb barátságáról. Megemlítette további munkatársai, barátai nevét, akikkel nagyon jó kapcsolatot ápolt, köztük a szintén felvidéki Pósa Lajost, a gyermekirodalom megteremtőjét. Mint visszaidézte, Herman Ottó Pósát nemesradnóti otthonában gyakran meglátogatta.
E barátság előtt tisztelegve az ünnepségen részt vett Homoly Erzsébet, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének az elnöke is.
Szávay István, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő is jelen volt a szoboravatáson, mint a Felvidék.ma-nak elmondta: túl azon, hogy tisztelője Herman Ottó életművének, vér szerinti rokona is a polihisztornak az anyai dédnagyanya, Herman Júlia révén. Megjegyezte, van egy könyve, amelyet Varga Domokos jegyez Herman Ottóról, s szintén Szávay István nagyapja számára így dedikálta: szeretettel, lévén, hogy ő vér szerinti rokona is a könyv hősének, kivel a szerzőt csak lelki rokonság köt össze. „Nagy becsben őrzöm ezt a kötetet” – mondta Szávay.
A képviselő napirend utáni felszólalást is szánt február 16-án az Országgyűlésben Herman Ottó emlékének.
Emlékülés és díjátadás a Herman Ottó-emlékév alkalmából az Országházban
Herman Ottó-díjakkal tüntettek ki kutatókat, tudósokat és pedagógusokat három kategóriában a Parlamentben, a Herman Ottó-emlékév zárásaként tartott csütörtöki, február 26-i emlékülésen – adta hírül az MTI.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az díjak átadása előtti beszédében emlékeztetett arra, hogy a 2014-es Herman Ottó-emlékévben számos fórumon idézték fel a polihisztor munkásságát és állítottak emléket szakmai és emberi nagyságának. Úgy fogalmazott: az emlékévben sikerült méltó módon megemlékezni Herman Ottóról és felidézni tanításait, erkölcsi kiállását, amely iránymutatást adhat a következő generációk számára is.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: Herman Ottó világlátásával, gondolkodásával megelőzte korát „és a mi feladatunk, hogy jól sáfárkodjunk ránk hagyott örökségével”. Úgy tudott egységet látni és láttatni, hogy a természetet, az embert és a hazát egyként kezelte, megismerte és elénk tárta, ebben kell követni példáját – fogalmazott.
Herman Ottó Polihisztor-díjjal három holisztikus szemléletű tudóst tüntettek ki, akik tudományterületükön átívelő munkásságukért részesültek az elismerésben.
László Ervin tudományfilozófus, zongoraművész, a laudáció szerint az utolsó polihisztorok egyike, aki egyaránt maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén. László Ervin számos nemzetközi hírű egyetem díszdoktora, 89 könyve jelent meg, munkáit 24 nyelvre fordították le.
Díjat vehetett át Vicsek Tamás akadémikus, a biológiai fizika professzora, a komplex alakzatok természetben való kialakulásának kutatója, aki fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával értelmezte és írta le például a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, valamint az állatok és az emberek csoportos mozgását. Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el – többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy éppen a szociális hálózatok területén.
Polihisztor-díjat kapott Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus, környezetvédő, aki kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott. Ezek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak.
A Herman Ottó Mediátor-díjjal olyan írók, tudósok munkáját ismerték el, akik az új, szemléletformáló médiában képesek közérthetően bemutatni a világ komplexitását.
Elismerték Ilosvay György biológia-földrajz szakos tanár, biológus, a Tudástár létrehozója munkáját. Az ő legfőbb kutatási területe a herpetológia, a zoológia kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó ága. A szekértő eddig több mint 50 szak- és ismeretterjesztő cikket publikált.
Kitüntették Schmidt Egon írót, aki a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett munkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat is kapott, valamint Tóth Albert tájökológus is részesült az elismerésben. A tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás, valamint a klímaváltozás témaköreivel fogalakozó szakember részt vett egyebek mellett a Vahava-projektben is, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását.
A Herman Ottó Innovátor-díjjal azokat a gyakorlati megvalósítókat díjazták, akik környezetvédelmi megoldások kidolgozásával vagy ezt támogató szervezetek létrehozásával segítik a holisztikus szemléletű megoldások létrejöttét.
Elismerték Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettesének munkáját, aki alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a MOME fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely a 21. század ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, az ökodizájn és szociálisan érzékeny dizájn eszközeivel.
Herman Ottó Innovátor-díjat vehetett át Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. pr- és marketingvezetője, aki a gömörszőlősi Paraszt Wellness Program kidolgozójaként az önkéntes munkák és a természettel való találkozás élményének, a kétkezi munka örömének jótékony hatását kívánta bemutatni.
munkáját is elismerték. A szakember vallja, hogy a táj, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.
A díjátadót követően Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban szerveztek kétnapos konferenciát, amelynek témája a tudós személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, valamint mindezek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre, vitaülésre egyaránt sor került február 26-27-én.
he, Felvidék.ma
Fotó: he, és a Herman Ottó emlékév facebook oldal
Homoly Erzsó képriportját a szoboravatásról ITT>>> tekinthetik meg.
{iarelatednews articleid=”51534,50847,50820,50673,48924,46948,42525,36673″}
