Az idei évben is március 15-éhez közel eső keddi napon találkoztak, összehangolva a havi rendszeres magyar egyetemisták és helyi illetve környékbeli magyarok miséjével és találkozójával, a hónap második keddjén, március 10-én, a Székely Szabadság Napján emlékeztek este hat órától az egybegyűltek a nagyszombati temetőben található csataemlékműnél 48-ról.
Röviden fölelevenítették a 167 évvel ezelőtti eseményeket, továbbá, hogy 2006-ban először gyűltek itt össze az NDK-s, vagyis akkortájt megalakult Nagyszombati Diákklub-beli egyetemista diákok, akik akkor még sokkal nagyobb számban tanultak a nagyszombati egyetemeken, száznál is többen, elsősorban is a technikain, de akadtak a jogi egyetemről is.
A rövid emlékezés után gyertyát gyújtottak az elesett és hősi halált halt elődeink emlékére, majd szintetizátor kíséretében Kossuth-nóták hangzottak el, melybe bekapcsolódott a csaknem egy tucat emlékező. Végül a Szózat dallama csendült fel, miután átvonultak a fél hetes szent Ilona-templombeli magyar misére, ahol további résztvevők várták őket, akik nem jöttek a temetőbe, csak egyenesen a templomba.
A misét ez alkalommal Kiss Róbert vikárius-kanonok távollétében főtisztelendő Németh Rezső pozsonyi nyugalmazott lelkiatya celebrálta. Prédikációjában a hat fő igazságot fejtette ki bővebben, valamint felhívta a figyelmet, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az áldozás. Egy nemrég a diákklubhoz csatlakozott diáklány elvállalta az olvasmány felolvasását, ritkán játszott és énekelt böjti énekek pedig Zilizi Kristóf szintetizátorkíséretében hangzottak el, aki a ministránsfeladatokat is ellátta. Így felcsendült az ismert Bűnbánóknak menedéke és az A keresztfához megyek kezdetűek mellett a Van egy jó hely, oda megyek című is. Nagyon eme időszakhoz illő a refrénje: „Ott fenn a hegyen, van az a hely, ahol a szív békére lel. A Golgotán áll a kereszt, ha bűnös vagy, oda mehetsz”.
A mise után a megemlékezők átvonultak a szomszédos pasztorációs központ azon helyiségébe, ahol éppen egy éve tartják az összejöveteleiket. Nagyon érdekes epizódokat hallhattak Rezső atya életéből, az egyik állandó tag pedig beszámolt a nemrégi ausztráliai útjáról fotókkal színesítve.
ZK, Felvidék.ma
