Tizenhárom százalék feletti munkanélküliségi ráta és más hasonló, hétköznapi „apróságok” mellett az a kérdés, hogy kit illessen a szlovák Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad – NKÚ) elnöki széke, nemhogy a kutyát, de még a benne fészkelő bolhát sem érdekli. Az érintettek szűk körét leszámítva persze. A jobb helyeken – és időben – egyébként valóban fontos szerv és pozíció ugyanis a ma Szlovákiájában az ócskák közül is az egyik legócskább politikai bazári portékává silányult. Az állami vagyonnal való gazdálkodás törvényességét felügyelni hivatott szerv vezetőjét három éve képtelen kinevezni a szlovák politikai elit, a körülötte folyó alkudozások, olykor bohózatba illő jelölések láttán pedig sok minden erősödik az emberben, csak a közbizalom nem. Amiből amúgy is fogytán van az ország.
Egyvalamire talán mégis jó a politikai csepűrágók eme olcsó mutatványsorozata a számvevőszéki elnök jelölése körül. Világossá teszi ugyanis mindenki számára, hogy miért nem fog működni 2016 után sem ez az ország. Mármint ha működés alatt nem az ötletszerű, populizmusba hajló, rövidtávfutó ficói kormányzást értjük. Az elnökválasztás immáron három éves, erősen dögszagú esete képezi le ugyanis a legjobban azokat az állapotokat, melyek az ellenzéki oldalon uralkodnak. Mint ismert, a Számvevőszék elnöki széke az ellenzéket illeti meg, ezt Robert Fico kormányfő és pártja is tiszteletben tartja. Vagyis a parlament smeres többsége is azt a jelöltet támogatja, akinek személyében az ellenzék meg tud egyezni. Nos, ilyet három év alatt nem sikerült találni s eközben a kormányzó Smer egyre nehezebben tudja visszatartani a belőle kirobbanni kívánó röhögést. A hentesmunkát – az ellenzék még finomabbra őrlését – ugyanis elintézik helyettük maguk az alanyok.
Jelen pillanatban ott tartunk, hogy van a KDH-nak egy saját jelöltje Maroš Žilinka ügyész személyében, akit támogat a Most-Híd és az OĽaNO. A SaS köti az ebet a 2012-ben levert karóhoz: akkor úgy volt, hogy az ő jelöltjük kerül a Számvevőszék elnöki székébe, ehhez ma is ragaszkodik a párt. Újabban pedig az SDKÚ hallatta a hangját a saját romjai közül: az egykor szebb napokat is látott párt bejelentette, hogy Karol Mitrík egykori SIS-igazgatót jelöli a posztra.
Aki ezek után arra fogad, hogy ebből mégis lesz megegyezés, az vagy szeret játszani, vagy tud valamit a háttérből. A törvényhozás elnöke ugyanis május 19-re írta ki az elnök megválasztását, addig kéne félretenni három év minden keservét és közös nevezőre jutni. Ha ez most nem megy „kicsiben”, akkor ugyan mire számítsunk jövő tavasszal…?
Szűcs Dániel, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53437,53352,53054,52155″}
