Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) és a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum közös szervezésében idén is megrendezésre került Csongrádon a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája.
Ausztriát leszámítva az összes környező országból több mint 80 könyvtáros képviselte a határon túli magyar könyvtáros szervezeteket és könyvtárakat május 31. és június 1. között Csongrádon.
A konferencián tájékoztatót tartott a résztvevőknek többek között a nemzetpolitika jelenéről és jövőbeli terveiről Dr. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, kihangsúlyozva, hogy az anyaországnak szerepet kell vállalnia a határon túli magyarság sorsáért, valamint a Nemzeti Kulturális Alap aktuális könyvtámogatási lehetőségeiről Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója és az NKA Bizottságának tagja.
Az eseményt nagy érdeklődés kísérte, amelyen Szűcs Katalin előadóként vehetett részt, képviselve munkahelyét, az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárat, tágabb értelemben pedig a felvidéki magyarságot. Alább az ő beszámolóját olvashatják:
„Ez számomra nagy megtiszteltetést és elismerést jelentett és egyben kihívást is. Felvidéki származásom révén erős a kötödés ahhoz a közeghez, ahonnan származom. Harminc éve élek Magyarországon, de a lelki köldökzsinór még mindig erősen a felvidéki magyarsághoz köt. Hogy honnan ez az erős kötődés-ragaszkodás a szülőföldhöz, a megmaradásukért küzdő kisebbséghez? Talán a sorsközösség összetartó ereje, amit én is átélhettem, és ezért külön hálás vagyok a sorsnak. Úgy érzem, emberi, erkölcsi tartást és egy egészséges nemzettudatot alakított ki bennünk elsősorban a család, az iskola és a kis közösségi csoportok összetartó ereje, azáltal, hogy megtartották / megtartottuk anyanyelvünket. Visszagondolva, és olvasva a szakirodalmat, amely fehéren-feketén rögzíti az utókor számára a megpróbáltatásokat, ez nem kis erőfeszítésbe került, úgy a szülőknek, mind pedig tanárainknak.
Előadásom címe „Az iskola és a könyvtár szerepe a szlovákiai magyarok identitásmegőrzésében”. A prezentációs előadás első részében röviden felvázoltam a magyar iskolák háború utáni történetét a jogfosztottság időszakától napjainkig. A téma aktualitása vitathatatlan. A 2011-es népszámlálási adatok a felvidéki magyarság lélekszámának drasztikus csökkenését mutatják. A fogyatkozó magyarság megmaradásának egyik feltétele iskoláinak a megtartása. Ehhez elengedhetetlen, hogy a magyar szülők gyermekeiket magyar iskolába írassák, hiszen a megfelelő tudást, amelyre később építeni lehet, csakis az anyanyelven lehet elsajátítani.
A magyar közösség megmaradása nagyban függ az iskolaválasztástól, a (rossz értelemben vett) kétnyelvűsítés elhárításától (nem az a baj, hogy megtanul szlovákul, hanem az, hogy elfelejt magyarul), nyelve és kultúrája ápolásától, amelynek az erős, jól működő magyar iskola a feltétele. A szlovák iskolába járó magyar gyermek nagy valószínűséggel elvész a magyar közösség, a magyar kultúra számára. Hiszen nem ápolja az anyanyelvét, kultúráját majd egy idő után megtörténik a nyelvcsere és ezt követően az identitásváltás. Felvázoltam az identitástudat csökkenésének okait és hatásait az iskolára vonatkoztatva.
Az oktatás és kultúra kapcsolódási pontjait elemezve a könyvtárak, a muzeális intézmények és a levéltárak gyűjteményeik által alkalmassá váltak a tudás és a minőségi információk gyors közvetítésére. A könyvtár a hagyományos iskolai tevékenységi formák kiegészítésének fontos színterévé vált. A magyar identitás vállalása, az anyanyelv használata, a kultúra ápolása szoros összefüggésben áll. Az olvasás az információszerzés elengedhetetlenül fontos és ennek egyik intézményes háttere a könyvtár. A könyvtáraknak, a jól felszerelt könyvtáraknak és a jól felkészült és elhivatott könyvtárosokra nagy feladat hárul. Hiszen az ő felelősségük is egyben, hogy biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek az identitás megtartásában szerepet játszanak.
Röviden összefoglaltam könyvtárunk határon átnyúló programjait, amelyek egyben példának is szolgálhatnak a többi közvetlen határ menti könyvtáraknak. Hiszen a közvetlen kapcsolattartás kiépítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy érdemben tudjuk ellátni feladatainkat” – írta Szűcs Katalin a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”39690″}
