Erdélyt Drakula grófja, Felvidéket vérszomjas úrnője, Báthory Erzsébet legendája tette ismertté a véres történetek kedvelői körében. A törcsvári Drakula kastély, a csejtei várral szemben, ma sokkal jobb állapotban látható, a közelmúltban ugyanis teljes mértékben restaurálták, így a kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt.
Báthory Erzsébet vára Csejtén sajnos messziről sem közelíti meg a mai Románia területén látványos múzeummá alakított törcsvári kastélyt. Először is azért, mert romosabb állapotban maradt fenn, másodszor pedig, mert Szlovákiában nem foglalkoznak eléggé egy, akár nemzetközi, turistaközpont kialakításával ezen a történetekben és érdekességekben gazdag vidéken.
A Szlovákia északnyugati területén elhelyezkedő Csejte (szlov. Čachtice) községében található vár Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határ menti királyi várrendszerhez tartozott. A XIII. század első felében építették majd a XV. században kiszélesítették. Rövid ideig Csák Máté birtokolta, 1392-ben Ctibor tulajdonába került. Később a vár többször cserélt gazdát, míg a Nádasdy család kezére került. Báthory Erzsébet grófnő a XVI. és XVII. század fordulóján élt itt.
Báthory Erzsébet (1560-1614) alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Erzsébet a híres Báthory család ecsedi ágáról származott, édesapját Báthory Györgynek hívták. Báthory István, az erdélyi fejedelem, majd későbbi lengyel király, édesanyja testvére volt. Erzsébetet fiatalon, mindössze tizenegy évesen eljegyezték a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenccel. A frigy 1573-ban jött létre Varannón (szlov. Vranov nad Topľou). A férj – akitől Erzsébetnek hat gyermeke született– a csejtei kastélyt és a körülötte fekvő tizenkét falut ajándékozta arájának. Nádasdy 1604-ben Sárváron vesztette életét, így az egyébként is ideje nagy részét egyedül töltő Báthory Erzsébet özveggyé vált. Már akkor is furcsa történetek keringtek róla, amikor férje élt, halála után azonban rosszabbra fordult a helyzet.
Báthory Erzsébetet 1610 decemberében tartóztatta le Thurzó György nádor. A grófnőt azzal vádolták, hogy a csejtei kastély udvarában több fiatal lány holttestét is megtalálták, melyeken kínzás jeleit fedezték fel. Tíz vármegyében több százan – papok, várnagyok, cselédek és gyereküket elvesztő szülők – vallottak Nádasdy özvegye ellen, amelyekből példátlan kegyetlenségekre derült fény. A legendák szerint Báthory Erzsébet 1585-1610 között, alig negyed évszázad alatt, több mint 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg. A kegyetlen grófnő állítólag vérükben fürdött, így akarta megőrizni szépségét és fiatalságát. A tömeggyilkosságok kiváltották az alattvalók ellenállását, így II. Mátyás 1610-ben Thurzó György nádornak parancsba adta, hogy a bűntetteket vizsgálja ki. Thurzó Báthory Erzsébetet tetten érte, akit életfogytig tartó fogságra ítéltek. Négy év raboskodás után Csejte várában halt meg. Néhány legenda szerint az úrnő valahol a vár területén van befalazva, más legendák szerint földi maradványait a csejtei templom rejti.
Bár az idei nyári turistaszezon Csejtén már áprilisban elkezdődött, mégis több érdekes programmal, akcióval várják az ide látogatókat a nyári szünet alatt is.
2015. július 4-én az OZ Krajina Karpaty (Kárpátok Civil Szervezet) együttműködésével egynapos akció keretében bemutatják gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, a táj egyes erdei fáit és fafajtáit, ezen kívül egy sétát is terveznek a csejtei vár körül (10:00-től 17:00-ig). Július 11-én „Csejte várára Báthory vére után” (Za Báthoryčkinou krvou na Čachtický hrad) nevezetű programmal készülnek a rendezők, amikor is borkóstolásra és különféle, Csejte környékéről származó borok vásárlására is invitálják a borkedvelőket helyi népzene kíséretében. A nyári szezon egyik legnagyobb akciójára július 25-én kerül sor „Csejtei várünnepség” (Čachtická hradná slávnosť) néven, amikor is reggeltől délután 5 óráig többféle érdekes programmal várják az ide látogatókat:
Augusztus elsején újra a „Csejte várára Báthory vére után” nevezetű, és borkóstolóval összekötött program veszi kezdetét. Augusztus 8-án „Szilvalekvár főzés a csejtei várban” (Varenie slivkového lekváru na Čachtickom hrade), amelyet a helyi nyugdíjasok közreműködésével rendeznek meg. Augusztus 15-én egész nap íjász programokkal és solymárok bemutatójával várják a látogatókat. Augusztus 22-én „Legendák és mondák a szlovák várakról” (Legendy a povesti o slovenských hradoch) nevezetű akció veszi kezdetét, amikor is egyben Csejte közvetlen közelében élő és munkálkodó szobrászok alkotásait is megtekinthetik a látogatók. Majd augusztus 29-én a csejtei vadásztársaság közreműködésével egy egész napos programot szerveznek, ahol különféle versenyeket rendeznek a gyerekek számára, ezen kívül a legkisebbek megismerhetik az egyes állatok és madarak lábnyomait, valamit a résztvevők megkóstolhatják a finom vadász gulyást is.
Belépődíj a várba felnőttek számára 2,50 €, gyerekeknek 6 éves korig ingyen, 6-15 éves korig 1,00 €, nyugdíjasok és diákok számára 1,50 € (ünnepi események és gasztronómiai fesztiválok alatt: felnőttek – 3,50 €, diákok és nyugdíjasok – 2,00 €, gyerekek 6-15 éves korig – 1,50 €). A várdomb alja a csejtei főtértől autóval vagy kerékpárral közelíthető meg (3 km). A vár innen gyalogosan érhető el (5 perc). Távolsága Alsóvisnyó (Višňové) településről 30 perc gyalog.
Tekintse meg Képgalériánkat a nyári turistaszezon megnyitásáról Csejtén (képek forrása: www.cachtice.sk).
Radi Anita, Felvidék.ma
