A közös európai kormányzás ötlete – avagy még tovább menve: az Európai Egyesült Államok eszméje – a politikai-gazdasági realitásoktól és nem különben az uniós csúcsintézmények aktuális vezetésétől függően hol jobban, hol kevésbé, de folyamatosan jelen volt a gondolkodásban.
A görög válság árnyékában a téma ismét reflektorfénybe került: legutóbb – július 19-én – nem más, mint Francois Hollande francia köztársasági elnök állt ki támogatólag egy külön költségvetéssel és a demokratikus ellenőrzést biztosító parlamenttel felálló közös kormány mellett – egyelőre csak az eurozóna tagállamai számára. Az ötlet nem Hollande-tól származik: azt már a francia elnök mentora, az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jacques Delors jóval korábban meghirdette. A politikai unió felé vezető elképzelések persze rendre beleütköznek a kisebb tagállamok – így az eurozóna-tag Szlovákia – ellenállásába is.
Hollande felvetésével kapcsolatban mindazonáltal a szlovák diplomácia első embere most óvatosabban fogalmazott. Miroslav Lajčák szerint ugyanis érdemes áttanulmányozni a francia elnök kijelentését a közös euróövezeti kormányról, pánikra pedig végképp semmi ok. A szlovák álláspont e tekintetben az – szögezte le a külügyminiszter – hogy bármilyen is legyen a jövőben az intézményi struktúra, Szlovákia mindenképpen annak közepén kíván elhelyezkedni, ahogy jelenleg is. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy az így létrejövő kétsebességű Európában az egyes csoportok közötti határok ne legyenek átjárhatatlanok, vagyis minden tagállamnak érdekeltnek kell lennie a közös európai ügy sikerében.
A közös kormányzás ötletéről megkérdeztük Csáky Pál európai parlamenti képviselőt is, aki szerint Európa a jelenlegi válságból két irányban tud kitörni. Ami kívánatos lenne: végre kellene hajtania belső reformjait és újra át kellene gondolnia, hogyan tud 28-32 tagállam hatékonyabban együttműködni. A képviselő a másik megoldást tartja esélyesebbnek, ugyanakkor veszélyesebbnek is, vagyis ha ténylegesen intézményesül a kétsebességes Európa. Csáky Pál szerint ez akár a közép-európai régió szétszakadásához is vezethet. “Láthatjuk például, hogy a magyar és a szlovák kormány ilyen vonatkozásban eltérő politikai pályán mozog. Amíg a magyar megpróbálja feszegetni a jelenlegi kereteket, a szlovák hagyományosan szervilisen viselkedik, s mindent alárendel annak a stratégiai célnak, hogy benne maradjon a mag-Európában. Jelenleg nem látható világosan, melyik stratégia lehet sikeresebb, ám a magam részéről nem tartom valószínűnek a Delors-Hollande javaslat megvalósulását a közeljövőben. A kétsebességű Európa ugyanis némely vonatkozásban már ma is létezik – lásd például az eurozónát, de nagyon messze van még az intézményesüléstől. Hollande politikai nyilatkozatát a jelen pillanatban csupán egy felvetésnek és egyfajta figyelmeztetésnek tartom, csakúgy, mint Juncker nyilatkozatát az egységes európai hadseregről” – nyilatkozta portálunknak az európai parlamenti képviselő.
SZD, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54913,54911,54771″}
