Igaz, a papír a jelenleg ismert legerősebb anyag, végtelenül sok mindent elbír. Mégis, az irigyeltnek aligha mondható Romániában immáron jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az autonómiatörekvések propagálása nem tekinthető szélsőségnek, de még revizionizmusnak sem. A helyszín tehát Románia – és ezt azért is érdemes kiemelni két egymást követő mondatban is, mert Felvidéken – pontosabban, hogy a valóban érintettek is értsék: Szlovákiában – ez távolról sem ilyen egyértelmű. És korántsem csak a szlovák pártok-politikusok körében. Hiszen a legnagyobb meggyőződéssel mégiscsak egy szegről-végről részben magyar tömörülés fúrja az önrendelkezés ügyét…
No de nézzük, miről is szól az említett román bírói verdikt. Egy sok éves polgári aktivista múltra visszatekintő erdélyi családapa, a Híd Egyesületet vezető Krakkó Rudolf pert akasztott a szatmári Gazeta de Nord-Vest című román lap szerkesztőségének nyakába, miután az újság egy még 2013-ban megjelent cikkében a Krakkóék által szervezett autonómiakonferenciát és szervezőjét szélsőségesnek bélyegezte. A bírói út hosszú és rögös volt: a civil szervezet vezetője első fokon pert vesztett, ám a másodfok már neki adott igazat. Az indokolásban – melyet az erdely.ma hírportál idéz – csupa szívet melengető gondolat olvasható, úgy mint: „az autonómiát Európa több régiójában alkalmazzák”, vagy épp az, hogy „az autonómia gondolata nem hasonlítható össze a revizionizmussal, a nemzeti szocializmussal, illetve bármilyen más szélsőséggel”.
Valódi pikantéria az ügyben, hogy az újság védelmében egy korábbi szatmári RMDSZ-es vezető véleményét idézték, aki szintén szélsőségesnek nevezte az autonómiakonferenciát szervező Híd Egyesületet (a Jobbikkal együtt). Ezt az ocsmányságot azonban már a másodfokon eljáró román bíróság gyomra sem tudta bevenni. Érdemes hozzátenni, hogy azon a bizonyos autonómiakonferencián – számos magyar és külföldi előadó mellett – erdélyi románok is részt vettek és nyíltan kiálltak mellette. Mindegy, hogy román vagy magyar: az erdélyi autonómia minden ott élő jól felfogott érdeke, nem is muszáj (bár érdemes) továbbmenni a gazdasági előnyöknél.
Az erdélyiek a bírói döntést precedensértékűnek tekintik és naná hogy fel kívánják használni a jövőbeni küzdelmeikhez is. Csak a legjobbakat kívánhatjuk hozzá nekik innen, ahol viszont az önrendelkezés témája körül akkora a sunnyogás, hogy azon talán még a szlovák „partnerek” is meglepődnek. Aztán már csak egy kávét kérnek…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
