Kocka Gyula, a Csemadok Bényi Alapszervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlteket a Bényi Kézművesházban augusztus 31-én. Külön köszöntötte a vendégeket, Chajneta Rajmund urat, Varsó egykori főügyészét és feleségét, Jolanta asszonyt, továbbá Szobiné Kerekes Esztert, a búcsi Babamúzeum vezetőjét, valamint az MKP képviseletében Szigeti Lászlót, az MKP Országos Tanácsának elnökét és Bolya Szabolcs járási titkárt.
A helyiek egy népes csoportja az egyedi, rendkívül látványos bényi viseletben sorakozott föl a Kézművesház udvarán. A helyi fiatalok műsorral kedveskedtek: Gáspár Bettina hegedűn játszott, Székely Dalma pedig népdalokat énekelt.
Kocka Gyula Csemadok elnök megemlékezett a II. világháború idején Bénybe menekült lengyelekről: „A háború kitörése után családok és egyedülálló férfiak érkeztek a faluba. 1939 őszén jöttek Bénybe, és 1945 tavaszán hagyták el a falut. Visszaemlékezők elmondása szerint dolgos, családszerető és istenfélő emberek voltak. A dokumentumok szerint 30—35 család kapott ideiglenes letelepedést a faluban. Az akkor üresen álló Pálffy-vadászkastélyban helyezték el őket. Minden munkából kivették a részüket. Egy épségben megmaradt fényképen látható például, hogy a helyi születésű Smíd Teréz 15—16 évesen egy hasonló korú lengyel fiúval a cséplőgépnél dolgozik.
A kilátástalan ideig húzódó háború megkövetelte számukra iskola létrehozását is. Egy 1943-as feljegyzés szerint Bényben a lengyel menekülteknek mezőgazdasági és kereskedelmi iskolájuk is volt, amelyhez 30-fős kollégium is tartozott. Az iskola a Magyar Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozott.”
Chajneta Rajmund megnyitó beszédében elmondta, hogy már tizenhat éve rendszeresen ellátogat vidékünkre, és mindig úgy érzi, mintha a sajátjai közé jönne. Látogatásai alkalmával figyelemmel kísérte a felvidéki népviseletes babák gyűjteményének gazdagodását a búcsi Babamúzeumban. Tisztelete jeléül megajándékozta Szobi Esztert, a Babamúzeum létrehozóját 50 lengyel népviseletes babával, amely az egész Lengyelország területéről mutatja be tájegységek szerint a viseleteket. Értékes gyűjteményről van szó, annál is inkább, mivel a babák porcelánból készültek. Mindegyik babát sorszámmal látott el az ajándékozó, amely alapján kikereshető egy nagy, Lengyelországot ábrázoló falitérképen, hogy egyik-másik baba melyik térséget képviseli.
Chajneta Rajmund beszéde végén megköszönte a bényieknek, hogy befogadták és segítették a hazájukból menekülni kényszerülő lengyeleket a II. világháború idején.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma