Berényi József, az MKP elnöke Strasbourgban az Európai Parlament Kisebbségi Intergroup október 8-i ülésén kérte az Európai Unióban lévő partnereket, hogy támogassák meg a magyar közösség önkormányzatisági törekvéseit.
„Mi nem vagyunk bevándorlók Szlovákiában, éppen ezért lehet, hogy kevesebb szó esik rólunk a nemzetközi színtéren. Őshonos kisebbség vagyunk, ami jelentős asszimilációs és elvándorlási folyamatok alatt található ezekben a napokban. A kilencvenes évek elején és az integráció folyamatában nagyon sokat segített nekünk az Európai Unió és annak a szervei, nagyon sok európai norma, amelyre hivatkozunk ebben az időszakban született. Ilyen a kisebbségi nyelvhasználati törvény, mely az Európai Tanács ajánlásainak megfelelően készült el, s az EU elvárásának megfelelően hozták létre a komáromi Selye János Egyetemet is. Ezek komoly intézményi előrelépések voltak, ma azonban azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat az EU részéről leállt” – kezdte bevezetőjében Berényi József.
Mint arról ITT beszámoltunk az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (intergroup) Csáky Pál, EP-képviselő (MKP) közbenjárásával októberi ülésén a szlovákiai magyar közösség témáját tűzte napirendre. A másfél órás tanácskozást Gál Kinga, a Fidesz-KDNP képviselője, Európai Néppárt képviselőcsoport nevében, a munkacsoport társelnöke vezette. Részt vett rajta a másik két társelnök Nils Torvalds (a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport) és Jordi Sebastia (a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja) személyében. Az ülés hallgatóságát a képviselők mellett, akik között egy szlovák képviselő sem volt, Csáky Pál látogatói csoportja alkotta, akik érdeklődéssel tekintettek be a parlamenti és bizottsági munkákba. (A felvidéki csoport strasbourgi látogatásáról későbbi cikkünkben számolunk be.)
A Kisebbségi Intergroup meghallgatást Csáky Pál, a szlovákiai MKP EP-képviselője, a rendezvény kezdeményezője nyitotta meg. Hangsúlyozta, az MKP két szlovákiai kormányban is tanúságot tett arról, hogy képes a demokratikusabban gondolkodó szlovákokkal együttműködni az ország problémáinak megoldásán.
Berényi József, az MKP elnöke előadását így folytatta: a szlovákiai kisebbségpolitika elsősorban nem a hazaiknak készül, hanem a nemzetközi közvéleménynek. Azzal viszont, hogy az európai intézmények figyelme másfelé irányul és csökken az odafigyelés ezekre a kérdésekre, ezáltal csökken a szlovákiai elit elszántsága is, hogy ezen a téren valamit tegyen. Hozzátette, egyedül a magyar közösségek kezdeményezése kevés ahhoz, hogy előrelépjenek. Mint mondta: ehhez újra kell, hogy az Európai Unió a felvidéki magyarság kérdését napirendre tűzze, s támogassa a törekvéseket, melyeknek a legitimációja statisztikai adatok támasztják alá. 1965-ben a magyarok aránya még 12,5% volt, míg mára ez 8,5%-ra csökkent.
„Ezt egy Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül, mivel nem azért alakult, hogy egy tagországon belül őshonos kisebbségek szűnjenek meg a szeme láttára. A folyamat drámai, s ha most nem sikerül változtatni a felvidéki magyarság életkörülményein, akkor a jövő rendkívül bizonytalan” – szögezte le Berényi.
Kifejtette, hogy ha még nem is 5 perccel 12 előtt, de 15 perccel 12 előtt van a magyar közösség, amikor még változtatni lehet, s ehhez elvárják az Európai Unió támogatását is. Majd arról tájékoztatta a megjelent EP-képviselőket, hogy jól működő nyugat-európai modelleket megnézve kidolgozták a felvidéki magyarság megmaradásának a koncepcióját. „A felvidéki magyarok számára is az önkormányzatiság modellje az, ami a megmaradást és felzárkózását biztosítja” – jelentette ki Berényi.
Elmondta, hogy azért az önkormányzatiság szót használják, mert Szlovákiában az autonómia szó egy névátvitelen ment át, s Szlovákiában ez alatt erőszakos határmódosítást értenek. „Úgy gondoljuk, hogy a tömbmagyarság (ahol a magyarok számaránya meghaladja az 50%-ot) számára a területi önkormányzatiság is működhetne Szlovákiában, a kulturális és oktatási önkormányzatiság pedig a szórványmagyarságban élők számára.
„Mi azt szeretnénk, hogy ezeken a területeken mindenki otthon érezze magát, hogy senki ne legyen leszavazható. Nem szeretnénk sérteni az ország területi integritását, tiszteletben tartjuk Szlovákia határait. Békés módon hangoztatjuk céljainkat, s csak a felvidéki magyarság intézményeinek a megmaradásában vagyunk érdekeltek” – szögezte le. „Aki mindezt támadja, az az asszimilációt kívánja elősegíteni” – zárta a bevezető előadását Berényi József.
A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei című dokumentum részleteiről Horony Ákos jogász, a dokumentumot kidolgozó munkacsoport képviselője tartott rövid ismertetőt. Teljes előadását ITT olvashatják el.
Sikeresnek ítélték az MKP képviselői a strasbourgi meghallgatást, amelyet közel egyórás beszélgetés követett a felvidéki magyar közösség problémáiról. Felszólalt Schöpflin György EP-képviselő (Fidesz-KDNP), Morvai Krisztina EP-képviselő (független), Balczó Zoltán EP-képviselő (Jobbik), Nagy József EP-képviselő (Most-Híd), Újhelyi István EP-képviselő (MSZP) és Tőkés László EP-képviselő (Fidesz-KDNP).
Schöpflin György EP-képviselő (Fidesz-KDNP) szerint az Európai Unió semmit sem fog csinálni, mert a jogi, adminisztratív megoldásokat keresik. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok pedig egyértelműen azon van, hogy megossza a felvidéki magyar kisebbséget, nekik Szlovákia a partnerük. Kifejtette, a politikai vonalon a kisebbségek megpróbálnak beékelődni a többségi politikába. Azt javasolta, hogy sokkal erősebb felvidéki magyar civil társadalmat kell kiépíteni, erősíteni kell a városi lét magyar modelljét. Megállapítása szerint már hosszabb ideje létezik a kettős függősség Pozsonytól és Budapesttől.
Morvai Krisztina EP-képviselő (független) emberjogi szempontból közelítette meg a kérdést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetek önrendelkezési joga kollektív alapvető emberi jog. „Ez nem egy szívesség, amit a többségi állam megad vagy nem ad meg, hanem alapvető emberi jog, s ezt így kellene felfogni. Úgy érzem, hogy a felvidéki magyar közéleti személyiségeknek elsődleges feladatuk az, hogy sulykolják a még megmaradt magyarságba, hogy jogfosztás áll fenn, s emberi joguk van az önrendelkezéshez, tehát jogérvényesítést kell végrehajtani” – mondta. Hozzátette, nem lehet félni, állandóan lehajtott fejjel járni, fel kell adni a folyamatosan védekező álláspontot. „Egy harcosabb tempót kellene felvenni, gyakorolni kellene a gyülekezési jogokat, a véleménynyilvánítás, a gondolatközlés szabadságát, tudván, hogy az igazság és a jog a mi oldalunkon van” – szögezte le.
Balczó Zoltán EP-képviselő (Jobbik) felhívta a figyelmet, hogy korábbi üléseken már az erdélyi magyarság hasonló helyzete is terítékre került. Úgy véli, az Európai Uniónak lehet olyan joga, hogy a tagországokon számon kérje, hogy a kisebbségek jogai érvényesülnek-e. „Nagyon fontos lenne, ha a Magyar Közösség Pártja a felvázolt dokumentumot parlamenti pártként tudná érvényesíteni. Kérdéses azonban, hogy az együttműködés pártjából polgári párttá átalakult Most-Híddal lehetséges volna-e ezt a programot megvalósítani” – tette fel a kérdést Balczó.
Nagy József EP-képviselő (Most-Híd) az előtte szóló kérdését figyelmen kívül hagyta, ezzel szemben azt a sokak által vitatott mondatot hangsúlyozta, hogy a Most-Híd már hatodik éve képviselik a magyar kisebbséget a szlovák parlamentben. Kiemelte, hogy most dolgoznak a kisebbségi kulturális alap létrehozásán. Szerinte a felvidéki magyarságnak az lenne a megoldás, ha az Európai Parlament indítványozná a kötelező érvényű kisebbségi jogi előírást, amely meghatározná az Európában élő őshonos kisebbségek jogi minimumát, éppen azért, hogy senki se léphessen fel erőszakosan.
Újhelyi István EP-képviselő (MSZP) hangsúlyozta, hogy baloldaliként a magyar kisebbségek pártján áll, megjegyezte egyik nagyapja felvidéki bányamérnök volt, így van kötődése is. Úgy véli, hogy agresszív fellépéstől nem lehet megoldást várni.
Tőkés László EP-képviselő (Fidesz-KDNP) felszólalásában kiemelte, hogy valóban helyben kell megoldani a kérdést, hogy ne legyen elvándorlás. „Mi is migráns nemzet lettünk, rengeteg erdélyi, délvidéki vagy felvidéki hagyja ott a hazáját” – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanácsra, amely a határon túli magyar közösségeket egybefogja. „Azt a stratégiai célt tartom helyesnek, ha együtt képviseljük az önrendelkezési követeléseinket” – tette hozzá. Kifejtette, hogy 95 év alatt, Trianon óta elfáradt a határon túli magyarság. A többség nem követi a magyarság eseményeit, sokan a nyelvüket is feladják, nemhogy autonómiával foglalkozzanak.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a felvetett kérdésekre, megjegyzésekre válaszolva elmondta, hogy mint az a felszólásokból is kiderült, a felvidéki magyarság helyzete nem jó. „Azt valljuk, hogy Szlovákia a magyar kisebbségekkel gazdagabb. Erősek a civil szerveződéseink, de a lehetőségeik maximális kihasználása mellett sem tudják a negatív folyamatokat visszafordítani. Itt most már törvénymódosításra, intézménybővítésre van szükség” – szögezte le. Beszámolt a jelenlévőknek, hogy a felvidéki identitás kiépítése jó úton halad.
„Megteszünk mindent ahhoz, hogy a magyar közösség belső tartása megmaradjon. Azzal, hogy megfogalmaztuk a területi önkormányzatiság elvét, nagy erők vannak amellett, hogy emiatt beszorítsanak minket a radikálisok kategóriájába, holott nem azok vagyunk. S ezúton is kérek minden szlovákiai magyar közéleti személyiséget, ha nem ért az önkormányzatisággal egyet, akkor se vállaljon abban szerepet, hogy a radikális kategóriába soroltat bennünket. Felvidéken nincs radikalizálódás. A mi feladatunk az, hogy a felvidéki megmaradás intézményi keretei mögé állítsuk a magyarokat, s ehhez kérjük mindenkinek a támogatását” – mondta a válaszában Berényi.
Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke (Fidesz-KDNP) zárszavában elmondta, hogy figyelemmel fogják követni a felvidékiek önkormányzatisági törekvéseit.
Gál Kinga elmondta: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy az Európai Bizottság a felvidéki magyarságot ért bármelyik konkrét jogsértés esetén hallgatásba burkolózott. Az évek során feltett kérdéseinkre mindig semmitmondó szabványválaszok érkeznek. Ezzel asszisztálnak ahhoz, hogy a kisebbségben élő közösségek, nyelvek eltűnjenek egy-egy tagállamból. Ezért próbáljuk, szembe menve az árral, a hagyományos nemzeti közösségek problémáit, megoldási javaslatait napirenden tartani az Európai Parlamentben” – szögezte le Gál Kinga.
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) 2014 decemberében alakult újjá. Az Európai Parlament valamennyi frakciójából vannak tagjai, a 24 uniós tagországból 58 tagja kapcsolódik be a munkába. A bizottság többek között az őshonos kisebbségek jogaival hivatott foglalkozni, joguk van meghallgatásokat szervezni, dokumentumokat kidolgozni és hivatalos javaslatokat tenni az Európai Unió szerveinek. A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei című dokumentumot az európai színtéren a polgári jogokkal és az emberi jogokkal foglalkozó bizottság elé kell majd beterjeszteni.
HE, Felvidék.ma
Képriportunkat a Kisebbségi Intergroup ülésről ITT tekinthetik meg.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”55465,55680,54406,53404,56659,56735″}
