Újra elkezdődött a Nagyszombat különböző egyetemein tanuló magyar egyetemisták havi rendszerességgel megrendezett diákmise-sorozata, mely egyben a helyi és környékbeli magyarok számára is lehetőséget kínál összejönni, találkozni és beszélgetni.
A szemeszternyitó diákmise a meghitt, családias kis Szent Ilona-templomban, melyet mellesleg a „magyarok temploma”-ként is emlegetnek október 13-án este valósult meg. A misét Kiss Róbert nagyszombati vikárius-kanonok celebrálásában hallgattuk meg, s vettünk is benne részt aktívan, bekapcsolódva a szövegek felolvasásába és az ezúttal hangszerkíséret nélküli éneklésbe.
Róbert atya a misét az idén július 3-án a kanadai Winnipegben felszentelt, nagyszombati születésű, ám édesapja révén albári gyökerekkel is rendelkező Nemcsek Péter atyáért ajánlotta fel, akinek édesapja havonta részt vesz a magyar miséken. Szó volt a bevándorlókról is, miszerint fontos, hogy különbséget tudjunk tenni gazdasági migránsok és hazájukból menekülni kényszerült személyek között, akik bizonyosan nem jókedvükből jönnek Európába, s ha tudunk és szükséges, nyújtsunk segítő kezet nekik.
Az első misén éppen egy tucatnyian vettünk részt, köztük egy hölgy Dunaszerdahelyről, akinek zenész fiai is talán valamikor a jövőben ellátogatnak ebbe a közösségbe, zenei aláfestéssel is színesíteni a miséket. A vikárius úr kiemelte továbbá Zilizi Tihamért, a misék ötletgazdáját, továbbá fiát, a ministráns-egyetemistát, akik nem kis áldozatot hozva utaznak ide, Nagyszombatba hónapról hónapra erősítendő a helyi magyar közösséget.
Első alkalommal jött el közénk Nagycétényből Rózsi néni is, aki nagyon aktív résztvevője a különböző közelebb és távolabb rendezett búcsújárásoknak, zarándoklatoknak, kirándulásoknak. Mint mindenhova, Rózsi néni ezúttal sem érkezett üres kézzel, most is hozott általa sütött ízletes lekváros pozsonyi kiflit és tortával is kínált, mely a vasárnapi születésnapi ünnepségére készült. Cserébe mi tehát felköszöntöttük őt. De volt még egy ünnepeltünk is, mégpedig Kiss Róbert atya személyében, akit kicsit ugyan korábban köszöntöttünk fel, hiszen ő a hétvégén ünnepli születésnapját.
Egyetemistákat is vártunk volna nagyobb számban, ám örömre ad okot, hogy egyik volt osztály-, majd évfolyamtársnőm is helyet foglalt a padokban, kiderült ugyanis, hogy már második éve itt tanul Nagyszombatban. Elmondta, hogy épp aznap este tervez a Nagyszombati Magyar Diákklub összejövetelt, ő is oda sietett, nem tudott hát maradni a beszélgetésre. Ígéretet tett azonban, hogy az új egyetemista fiatalok körében is népszerűsíti majd a miséket.
Legközelebb november 10-én találkozunk a megszokott helyen és időben. Reméljük több egyetemista jön el, ha nem is a misére, legalább az azt követő összejövetelre.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”51359,56682″}
