Eredményes volt az idei évre meghirdetett 2015 – a külhoni magyar szakképzés éve program, ezért a megkezdett fejlesztéseket folytatják – fogalmazott a Magyarság Házában a magyar nemzetpolitikai államtitkár. Potápi Árpád János emlékeztetett rá: tavaly a Magyar Állandó Értekezlet döntött arról, hogy a tematikus évek sora a szakképzéssel folytatódjon. Az elmúlt években a magyar oktatáspolitikában is kiemelt terület volt egyébként a szakképzés, így a döntéssel valójában a magyarországi trendekhez is igazodtak Az oktatás fejlesztése – a gazdaságéhoz hasonlóan – szintén a magyar nemzet gyarapodását szolgálja.
Potápi Árpád János azt is elmondta, hogy fejlesztésekre az idén 500 millió forint állt rendelkezésre, ami jelentős bővülés az előző évi tematikus évhez képest. Főként a külhoni pedagógus szövetségekre támaszkodva végezték munkájukat, amelynek során tanműhelyeket, tangazdaságokat hoztak létre. Erdélyben e célra az idén 126 millió forintot, a Felvidéken 70 millió forintot, Vajdaságban 60 milliót, Kárpátalján 50 milliót, Horvátországban 20 milliót, Muravidéken pedig 17,5 milliót költöttek – sorolta az államtitkár.
Különböző kutatásokkal mintegy 10 ezer diákot és tanárt értek el, ami azért is jelentős eredmény, mivel a szakképzésben összesen 30 ezer külhoni magyar diák érintett. A Kárpát-medencei régiókat értékelve Potápi Árpád úgy látja, a gazdasági helyzet Kárpátalján a legnehezebb, ezért a magyar kormány igyekezett arányait tekintve jelentősebb segítséget nyújtani a régiónak.
A Szakma sztárja elnevezésű versenybe 150 külhoni diák és tanár kapcsolódott be. A nemzetpolitikai államtitkár szeretné, ha jövőre már magán a versenyen is részt vennének a külhoni magyar fiatalok. Potápi Árpád elmondta azt is, hogy belefogtak az átjárhatósági ösztöndíj megvalósításába, ami 140 diák és tanár részvételével, egy hónapos magyarországi szakmai gyakorlatot jelentett. Ezt a régiók átjárhatóságának megteremtésével szeretnék folytatni – mondta.
Törekedni fognak a jövőben arra, hogy a szakképzés továbbra is fókuszban maradjon, ezzel összefüggésben mind a MÁÉRT-nak, mind a kormánynak javasolni fogják, hogy a jövő év – ezzel összefüggésben– a fiatal vállalkozók köré szerveződjön – jelentette ki a nemzetpolitikai államtitkár.
„A nemzetpolitika minden lépésének célja, hogy a magyar közösség gyarapodó közösség legyen, és ennek fontos eszköze az oktatás!” – ezt már Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától hallhattuk, aki azt is elmondta, hogy a szakképzés fejlesztésével szeretnék elérni, hogy a Kárpát-medence magyarsága az új kihívásokkal is képes legyen megbirkózni. Ezt szolgálják az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását célzó erőfeszítések, majd kitért arra: elengedhetetlenül szükség van a 21. századi gazdasági és munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelni tudó, jól képzett magyar munkaerőre. A tematikus év eseményei ugyanakkor kiválóan mutatták meg a szakképzés és a felnőttképzés kiemelt jelentőségét, majd Cseresnyés Péter szólt arról, hogy szakmai adatbázist hoztak létre a Kárpát-medencei magyar tannyelvű intézményekről, amelyben összesen 122 iskola szerepel. Tankönyvek és szakmai dokumentumok terjesztését, és az együttműködések ösztönzését a jövőben is folytatni kívánják – mondta az államtitkár.
Román István, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára örömét fejezte ki, hogy az agrárágazat és az élelmiszergazdaság hangsúlyosan jelent meg a programban. Elmondta: Gazda lennék! mottóval továbbképzést szerveztek, amelynek célja az volt, hogy a gazdálkodás induló feladataival, nehézségeivel a résztvevők könnyebben meg tudjanak birkózni. A cél ugyanaz, mint a 18.században, Tessedik Sámuel idején, hogy a fiatalok gyakorlatias képzést, azonnal használható tudást kapjanak. Ugyanakkor a helyettes államtitkár kitért a színe, sokrétű szakmai és emberi kapcsolatok kialakításának kulcsfontosságára is.
A felvidéki szakképzés fejlesztése érdekében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett tanácskozáson együttműködési megállapodást is aláírtak a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A délelőtt második felében Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Csapó Nándor, a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum elnöke és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a saját régiós szakképzés-fejlesztési koncepcióikat ismertették.
Délután a vendéglátó Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatóját követően Czaller László beszélt a térségi jelentések funkciójáról, majd Erdélyről Ocskay Gyula és Illyés Gergely, a Felvidékről Nyeste András, Kárpátaljáról Ferenc Viktória, a Vajdaságról Erős Ervin, a Muravidékről és Horvátországról Piros Antal mutatott be térségi jelentést, amelyek legfőbb eredményét Papp Szilamér Zsolt összegezte, majd a további teendőkről Csite András szólt.
A záró konferencia résztvevői közül Jókai Tiborral, Nyeste Andrással és Vetter Jánossal készült összefoglalót is hamarosan megosztjuk a Felvidék.Ma olvasóival.
További képek a fotógalériánkban tekinthetőek meg ITT>>.
Gecse Géza, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57758,57710,57687,57607,57588,57555,57435,57428″} 
