Az Európai Unió és Törökország vasárnap, november 29-én Brüsszelben egy rendkívüli csúcstalálkozó keretében közös akciótervet fogadtak el a migrációs hullám megfékezésére, illetve Törökország uniós csatlakozásának felgyorsítására.
A remények szerint a megállapodás kulcs lehet a menekültválság megoldásához. Eltérnek a vélemények arról, hogy a megállapodás – melynek alapján Ankara megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó, mintegy 2 millió szíriai menekült ellátását – kinek is a sikere.
Az EU három milliárd eurós pénzügyi kerete két évre (2016-ra és 2017-re) szól. Az összegből 500 millió eurót Brüsszel biztosít, míg a többit az érintett tagállamoknak kell összeadniuk. Nem kis összegekről van szó, és ez szintén vitákat gerjesztett.
A hozzáférhető, de nem hivatalos információk szerint az összeghez Csehország mintegy 25 millióval, Szlovákia mintegy 13 millióval, Magyarország pedig mintegy 18 millió euróval járul majd hozzá.
Az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül.
2016 júniusában lép hatályba az EU-török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen.
Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket.
A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás.
A vasárnap, november 29-én elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat. A magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök.
A vasárnap elfogadott megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait – vélekedett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón. A nyilatkozat új fejezetet nyit az unió migrációs politikájában, amelyben mostantól Törökország is partnerként veszi ki részét – hangsúlyozta Tusk, hozzátéve, hogy a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal.
A hétfői, november 30-i európai sajtó ugyanakkor emlékeztetett: Ankara eddig nem nagyon törte magát, hogy megállítsa a menekültáradatot, és Szíriában is inkább legfőbb hazai ellenfele, a kurdok ellen, semmint az Iszlám Állam ellen küzd. A másik téma, tehát Törökország uniós tagsága, szintén vitákat és indulatokat gerjeszt Európa-szerte. Az uniós tagállamok keresztény alapúak, és senki sem tudja, mi lenne a következménye annak, ha egy több tíz millió lakosú muzulmán ország kapna felvételt a szervezetbe.
Az EU-török csúcs előtt külön egyeztetést tartottak a visegrádi országok vezetői. A magyar Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor magyar (b), Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (b6) és Beata Szydlo lengyel kormányfő (j) a visegrádi országok egyeztetésén Brüsszelben az EU-török csúcstalálkozó előtt, 2015. november 29-én. Orbán Viktor mellett Gottfried Péter miniszterelnöki főtanácsadó (b2).
Kokes János, Felvidék.ma
Fotó: www.ceskenoviny.cz és mti-Miniszterelnökség
