Idestova harminc éve már, hogy a Hosszú Éjek Holdjának havában, de úgy is mondhatom, az Álmok havában, az évek decemberében előveszem a Karácsonyesti mese című csodálatos családi könyvünket, hogy – régebben – a gyermekeinknek, mostanság pedig az unokáinknak megmutassam, milyen az örömünnepek és a szent napok varázslatos világa. Jószerével mesélnem sem kell, elegendő átlapoznunk a tüneményes, elragadó képekkel teli mesekönyvet, hogy bűvöletbe essünk, s így kalandozzunk együtt a Mikulás és társai lebilincselő birodalmában.
Élt egyszer réges-régen Amszterdam városában egy Nicholas Claus nevű játékkészítő mester a feleségével, akik egy szép napon elindultak Észak felé, olyan lakhelyet keresni, ahol elegendő teret találnának tervükhöz: évente egyszer, december havában a világ összes gyermekét megajándékozni. Lappföldre érve színpompás ruhájú emberekkel találkoztak, akik segítettek nekik eljutni az Északi Sarkra: nyolc repülő rénszarvast és Olaf király szánját ajándékozták a házaspárnak: egy olyan szánt, amely kifogyhatatlanná lesz, ha szerető szívű ember ül a bakjára. S mivel Nicholas Claust ilyennek, ilyen szentnek találják a lappok, Szent Miklós nyomán elnevezték őt Mikulásnak. Ezután – a házaspár az ott élő manók segédletével – az Északi Sarkon felépítik Karácsonyországot: Mikulásék kastélyával, a manók házacskáival, a Játékgyárral, a Rénszarvas-istállóval, a Pékséggel és a Postahivatallal, és Mikulás meg a csodaszánt röpítő hét szarvas, Táncos, Táltos, Villámgyors, Csudaszép, Hótipró, Zúzmara, Üstökös és Csupajég minden év decemberében szétosztják ajándékaikat a világ valamennyi gyermekének.
*
Persze az elmúlt évszázadokban a Mikulás-járásnak számtalan más változata is megvalósult. Szent Miklós története és hagyománya arról tudósít, hogy a püspök olaszországi városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket szegénységük okán nem tudott férjhez adni. Ezért Miklós püspök az éjszaka leple alatt, titokban egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába, hogy lányai ne maradjanak pártában. Ez az Istentől eredő jóság és szeretet lett az alapja az európai keresztény országok Mikulás-járásának.
A Kárpát-medencében, magyar nyelvterületen a régi századokban az ünnep előestéjén egy Mikulásnak nevezett, piros köpenybe öltözött apó járt házról házra, megdicsérve, ajándékkal látva el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítve őket. Mintegy száz éve pedig december 5-ének éjjelén, 6-ának hajnalán látogatja meg a Mikulás a gyermekes családokat, s az ablakba tett, fényesre pucolt csizmácskákba vagy cipőkbe helyezi el az apróságoknak szánt ajándékait.
Az én gyermekkoromban, ötven-hatvan évvel ezelőtt a Mikulás inkább még – mint minden fentről jövő jó – a mennyben lakott: ott élt és onnan figyelt, mint a hulló hópelyheken át a hold, bennünket, gyerekeket, megítélve egész évi cselekedeteinket, s aszerint osztva ajándékait vagy suhogó virgácsait. S eszerint voltak a segítői is angyalok vagy ördögök. Ez a magyar néphagyomány korunkban jelentősen módosult: a mi mennyei Mikulásunk megfelelője jó esetben a Lappföldön él, Joulupukkinak hívják, akinek a gyerekek kívánság-leveleket írhatnak, s Mikulás napján eljön közénk rénszarvas húzta szánján, de inkább repülőgépen.
És olyan is van – na ná! – hogy a szüleink, az édesapánk a Mikulás. Egy tízéves kislány 2010. december 7-én ezt írta naplójába:
Tegnap este becsöngetett
hozzánk valaki.
Apu nem volt itthon,
anyuval ezért
nem mertünk ajtót nyitni.
Erre kopogni kezdett,
s öblös hangon beszélt.
– A Mikulás van itt,
ajándékot hozott!
Végül is, bár félve,
beengedtük őt.
Aztán persze felismertem
a Mikulásban aput,
de egyetlen szóval sem
árultam el neki.
Hadd örüljön szegény!
És hát apa persze örült akkor is, és örül ma is. Meg anya is örül. S a tízéves kislány szintén – a maga tízéves módján. Hiszen az ezer évvel ezelőtti, Szent Miklós-i aranypénz-adományt az Isten- és emberszeretet sugallta, s az erre a hagyományra épülő Mikulás-járásokat – nevezzük bárminek is – szintén ez a szeretet vezérli: a képzelet és a hit, a szív és a lélek örömeibe csomagolva.
Kulcsár Ferenc, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57884,57862,57861″}
