2016. május 24-én, Dunaszerdahelyen, a Városháza Dísztermében tartott konferenciát „Egymásra utalva” címmel a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás.
A konferenciát immár hagyományosan dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere nyitotta meg. Köszöntő szavai után kiemelte, hogy a türelmetlenség, az egoizmus, a negatív érzések jellemzőek az életünkre. A statisztikai adatok szerint a család köztudottan veszélyben van. A szlovákiai parlamenti választások azt tükrözik, hogy a hagyományos értékrendek felborultak. A szülőknek viszont az a feladata, hogy példát mutassanak. Jó irányba tereljék a fiatalok gondolkodását, hogy felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni. Készítsék fel a fiatalokat, hogy döntéseikkel, a választásaikkal az ország jövőjét is alakítsák.
„A felvidéki magyarság megerősödéséhez is szükség van a család védelmére. Amiben a civil szervezetek munkájának nagy szerepe van. Az ilyen témájú konferenciák segítik, hogy megtaláljuk a közös utat”- mondta a polgármester.
Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Család és ifjúságügyekért felelős államtitkársága, Család és népesedéspolitikai főosztályának vezetője bemutatta a magyarországi családpolitikai intézkedéseket, valamint, hogy a határon túli kapcsolatok erősítése miként járulhat hozzá a magyarság megmaradásához.
Kiemelte, hogy sajnos egyre kevesebb édesanya van a társadalomban. Ezért olyan szociális intézkedésekre van szükség, amelyek erősítik a házasságkötéseket és a gyermekvállalást. A házasság még mindig a legstabilabb együttélési forma. A gyermekvállalás ebben a környezetben a legvalószínűbb.
„A magyarság fogyásának víziója valósággá válhat. Fontos, hogy ezt ne engedjük.”
„Az állami intézkedések kiszámíthatósága, a házasság értékének támogatása, a megfelelő gazdasági ellátások biztosítása növekedést eredményezett. 2010 óta 30%-kal nőtt a házasságkötések száma és 3,2 %-kal a születések száma. Az adatok a családpolitika jó irányú változását mutatják. Ebben szerepe van a civil szférának is. A velük való együttműködés ugyancsak nagyon fontos, hiszen a civil szervezetek sokat tesznek a hagyományos értékek megőrzéséért és továbbadásáért.”- összegezte Kecskés Péter, a Család és népesedéspolitikai főosztály vezetője.
Rabai Erzsébet, a FEMIT tagja az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás szervezési kérdéseit mutatta be. A FEMIT működésének tíz éve alatt sikeres együttműködést épített ki az iskolákkal. A szervezet ifjúságnevelő munkájában az iskolás korosztálynak ingyenes előadásokat szerveznek az egészséges életmódra való nevelés, drogmegelőző előadások, bulímia, anorexia, iskolai erőszak, játékszenvedély, PC szenvedély témaköreiben. Az oktatási intézmények részére a fenti témakörökben filmvetítéseket, beszélgetéseket rendeznek. Munkájukkal segítséget nyújtottak sok diáknak és tanárnak egyaránt.
Uzsalyné Pécsi Rita PhD, neveléskutató, pedagógiai szakértő kedves és hétköznapi szófordulatokkal, élvezetes előadásban mutatta be a férfi-az apa, és a nő-az anya szerep hasonlóságait és különbözőségeit.
A férfi és a nő különbözősége nyilvánvaló, értékként őrizzük nőiességünk, férfiasságunk.
Lássuk be, hogy nem vagyunk egyformák és egymás kedvéért szeressük egymást”- zárta előadását Pécsi Rita.
Liszicza István mérnök, közgazdász, főiskolai docens a szellemi munka technikáit mutatta be. Tanári pályája során tapasztalta, hogy a diákok nem tudják, hogyan kell tanulni. Meg kell tanítani őket a szellemi munka technikájára épp úgy, mint ahogy úszni vagy teniszezni is tanulni kell. Előadásában kihangsúlyozta, hogy a tanulás feltétele a jó magatartás, amihez azonban fegyelemre és koncentrációra van szükség.
„Az oktatás folyamatában a személyes részvétel a tanár és a diák részéről szintén nélkülözhetetlen lenne, mert ez a figyelem viszi előre a tudást a diákokban. Véleményem szerint a felelősség érzéséhez is hozzá kell szoktatni a gyerekeket. A szellemi munka technikája épüljön arra, hogy minden gyerekből derüljön ki miben tehetséges, legyen büszke arra, ami benne rejtőzik. A tudás átvivő anyaga azonban a szeretet legyen. ”- mondta Liszicza István.
Böde Péter, vándormeseíró, a Vándor Meseíró küldetéséről és a magyar nyelv varázsáról beszélt. A gyerekeknek szóló foglalkozásokkal eddig 240 településre jutott el. Küldetése, hogy a szavak jelentéshordozását megértesse a gyerekekkel, ami aztán értékessé válik a számukra.
„A mesékben minden benne van. A mese az nem csak mese, hanem a tudás hordozója. Ezek a mesék bármilyen szituációban, élethelyzetben tudnak segíteni, nemcsak a gyermeknek, hanem a felnőtteknek is. Olvasni és ismerni kell őket”- hangsúlyozta Böde.
Németh Gabriella, Pozsony megye alelnöke Pozsony megye családsegítő programját mutatta be. Felhívta a figyelmet, hogy
a gyermek és ifjúságvédelem területén komoly fejlődésre van még szükség Szlovákiában.
Pozsony megyében hat éve indították útjára a válságban lévő családok szociális programját. Bizonyított, hogy szükség van a családok ilyen irányú segítésére.
A program célja az önkormányzati szervek és a civil szféra közös munkájának az összehangolása. A program keretében a nehéz élethelyzetbe került családok személyes, telefonos és elektronikus úton kaphatnak szociális szolgáltatást. A program teljesíti küldetését, mert egyre többen veszik igénybe. A rászorulók ingyenes és gyors segítséget kapnak. A támasztott igénynek azonban nem tudtak megfelelni, mert mind területi, mind anyagi vonatkozásban további fejlődésre lenne szükség.
Puss Sándor SJ, jezsuita szerzetes, a Jóindulat Polgári Társulás elnöke a szenvedélybetegségről beszélt. Felhívta a figyelmet a szenvedélyhiányosságra, amikor a szülő sem lelkesedik, hanem beleszürkül a mindennapi életbe. „Legyen szenvedély a szülőben. Tanítsuk meg a gyereknek is, hogy lelkesedjen valami iránt. Ha ezt nem találja meg, akkor a körülötte lévő fiatalok fel fogják kínálni neki a szenvedély forrását, ami a legtöbbször a kábítószer.”- emelte ki Puss.
Kugler Gyöngyi, szakpszichológus „sötét” témát hozott a konferenciára, amelynek címe „Szeretetbe csomagolt bántás. Óvodáskorúak szexuális abúzusa” volt.
A szakértő a tapasztalatai alapján elmondta, hogy valós probléma az óvodás korúak szexuális traumája. A 3-5 év közötti gyerekek a statisztika szerint a legveszélyeztetettebbek.
A legtöbb esetben bizonyítottan lappangva marad a zaklatás, mivel nincs testi nyoma, a legtöbbször a játék jegyében történik az abúzus. A család leggyakrabban az elfojtást támogatja, bizonyítani nem lehet a cselekményt, hiszen nincs egyéb bizonyíték az elkövetésre, csak a gyermek szava. A szakember elmondta, hogy az esetek nagy százalékában férfi az elkövető.
Kivetítőn megrázó történeteket, gyermeki vallomásokat mutatott be a konferencia résztvevőinek Kugler Gyöngyi, amelyekben a legborzasztóbb az volt, hogy nem egyedi esetek voltak ezek, hanem nagy számban fordulnak elő a társadalmunkban, otthonokban a falak mögött.
A szakpszichológus a jövőbeni terveiről is beszélt: „Egyesületet szeretnék alapítani, amelynek célja a segítségnyújtás, a tanácsadás és egy megelőző program kidolgozása.”
Süll Tamás PhD., ifjúsági lelkész, párkapcsolati tanácsadó a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Családlánc felvidéki tagszervezetei számára kidolgozott Családsegítő projektet mutatta be.
Előadásában kihangsúlyozta: „A foglalkozásokon való részvétel várhatóan aktivizálja a házaspárokat arra, hogy tudatosan és felelősségteljesen tegyenek meg egyszerűbb és nagyobb erőfeszítéseket igénylő változásokat azért, hogy a családi légkörük megerősödjön és a kapcsolataik egészségesen fejlődhessenek. Tanulják meg kezelni a várhatóan felmerülő konfliktusokat. Vegyék észre azokat a problémákat, amelyekkel érdemes szakembert felkeresni.“
Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért munkatársa elmondta, hogy a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Családlánc felvidéki tagszervezeteihez hogyan kapcsolódik a Süll Tamás által kidolgozott Családsegítő projekt.
Szlovákiában nincs a magyarországihoz hasonló családsegítési rendszer.
Szlovák nyelven sem természetes, hogy elérhető az ilyen szolgáltatás, néhány nagyváros kivételével. Magyar nyelven pedig teljesen a civil szférára hárul a feladat. Ezért a Családlánc felvidéki tagszervezetei összefogtak és közösen szeretnék elindítani a Családsegítő projektet először a tagságuk számára.
A tervezett projekt lehetőséget kínál a Családlánc tagszervezeteinek arra, hogy egy szakmailag alapos, de emberközeli foglalkozást biztosítson a saját tagjainak és az érdeklődőknek. A tervek szerint a foglalkozásokat öt hónapon keresztül, havi egy alkalommal 2016 szeptemberétől lehet majd igénybe venni. Olyan hétköznapi témákban, melyek közvetlenül hatással vannak a családon belüli kapcsolatokra, főleg a párkapcsolatokra.
Nagy Annamária, pszichológus, a FEMIT külső munkatársa a fiatalokat érintő evészavarokra és betegségekre, mint az anorexia, a bulímia hívta fel a figyelmet. Előadásában kitért rá, hogy a fiatal lányokat érintik ezek a zavarok a leginkább. Elmondta milyen testi tünetekre figyeljen a szülő, a pedagógus, hogy időben segítséget kapjon az a fiatal, aki étkezési zavarokkal küzd.
A konferencia zárszavában Győri Margit megköszönte az előadóknak a munkájukat és a meghívott vendégeknek a részvételt. Összegezte az „Egymásra utalva” konferencia témáit, gyakorlati értékét, amelyet a résztvevők a felvidéki ifjúság testi, lelki és szellemi segítésére tudnak felhasználni.
