Kétnapos konferenciát szervez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, valamint az Országházban. A tanácskozás az Együttélési modellek a Kárpát-medencében címmel került megrendezésre, fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az ötletgazdáknak, dr. Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószólónak, és dr. Székely András Bertalan a Magyar Néprajzi Társáság főszerkesztőjének az volt a szándéka, hogy bepillantást engedjenek a résztvevők és a közvélemény számára a magyarországi nemzetiségek múltjába, mindennapjaiba, gazdag hagyományaiba, valamint bemutassák kulturális életüket és az együttélés modelljeit.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum Főigazgatója, a rendezvény házigazdája köszöntőjében kiemelte azt a közismert tényt, miszerint az európai kulturális identitás alapja a sokféleség, hiszen a kontinens országai közül csak Izland az egyetlen, melynek államhatárain belül nem élnek nemzetiségek. „A feledéstől megmentett, és esetenként hagyományőrző csoportok segítségével újraénekelt népdalok, a zene, a tánc nagyon erős identitásmegőrző szereppel rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet Kemecsi Lajos.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum Főigazgatója (Fotó: Ladó Balázs)
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott beszédében felelevenítette: az ötletgazdákkal történő beszélgetések során rendre felmerült annak az igénye, hogy mutassák meg, hogyan lehet együtt élni a Kárpát-medencében. „Mutassuk meg, hogyan lehet együtt élni ruszinnak, örménynek, németnek, horvátnak, szlováknak, és mi valamennyien együtt, akik egyetlen dologért küzdünk: megőrizni mindazt, ami a sajátunk” – fogalmazott. A miniszterelnöki megbízott kiemelte: az új globális világ egy lehetőséget is jelent a békés együttélésre, ami a kontinens békéjének és biztonságának alapvető záloga. „A mi esetünkben ennek bemutatása különösen fontos, hiszen sok magyar közösség él határainkon túl” – emelte ki Szili Katalin.
A konferencia délutáni szekciójában a magyarországi nemzetiségek mutatkoztak be, a Kárpát-medencében élő szlovákok hagyományairól Király Katalin tartott előadást az érdeklődőknek. „Az első világháborút lezáró békeszerződés a szlovákságot is súlyosan érintette, az addig egy hazában élő nemzetiséget az új államhatárok szétszakították, és egycsapásra megteremtette a határon túli szlovák fogalmát” – hangsúlyozta előadásában az etnológus.
Elmondása szerint a magyarországi szlovákság nagyon erős kapcsolatokat épített ki a határon túli szlováksággal, amellyel a kultúrája is nagyon hasonló. „Fontos, hogy a nemzetiségünket a nyelvünkön keresztül őrizzük meg. Tapasztalataink azt mutatják: azoknak a gyerekeknek, akik nem ápolják a népi kultúrát, csak a nyelvet tanulják meg, nem lesz kellően erős kötődésük a saját nemzetiségükhöz. A helyi szlovák közösségek megpróbálják átadni a fiataloknak ezt a gazdag kultúrát, aminek azért van különös jelentősége, mert a hagyományozódás már elveszett” – összegzett Király Katalin.
A bemutatkozó szekcióülések után a jelenlévők nemzetiségi folklór programot tekinthettek meg Radó Denise és Kautzky Armand rendezésében és közreműködésével, valamint megkóstolhatták a nemzetiségek ételeit.
A rendezvény társszervezői az Országgyűlés Örmény Szószólói Kabinetje, a Magyar Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum, a Magyar-Erdélyi Magyarörmény Egyesület, valamint az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége. A konferencia csütörtökön az Országgyűlés épületében folytatódik.
