Ha elébe szeretnénk menni a radikalizálódásnak, csak annyi migránst kell befogadnunk, amennyit képesek leszünk integrálni. Jelentette ki Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter a Brüsszelben tartott radikalizálódásról szóló konferencián.
A miniszter arra is rámutatott, hogy mintegy négyezer uniós polgár ment Irakba és Szíriába, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoljon, és közülük többen a második vagy harmadik generációját képezik azoknak, akik valaha Európába költöztek. Kaliňák szerint ezek az emberek nem integrálódtak, s annak a fiatal generációnak a tagjai, amely sohasem fogadta be az európai értékeket.
„Azoknak, akik a migrációs hullámmal most hozzánk érkeznek, megvannak a saját álmaik és vágyaik. Ha azok nem teljesülnek, a frusztráció fenyegeti őket, és könnyen radikalizálódhatnak” – fűzte hozzá Kaliňák, aki szerint a sikeres integráláshoz két dolog fontos: csak annyit vállalni, amennyivel elbír az ember, és letelepedési programokban kell gondolkodni, nem áttelepítésekben. A belügyminiszter a már Európában lévő migránsok áttelepítése helyett azt javasolja, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) programjai segítségével fogadják el a leginkább veszélyeztetett menedéket kérők kérelmeit közvetlenül ott, ahol élnek. Ez a megoldás véleménye szerint igazságosabb, mint a jelenlegi kötelező menekültkvóta-rendszer.
Kaliňák a már az unió területén tartózkodó több tízezer migráns sorsát az ún. „hatékony szolidaritás” alkalmazásában látja, amelyet nemrégiben Robert Fico kormányfő a menekültkvóta-rendszer alternatívájaként javasolt.
A belügyminiszter szerint nemcsak a kötelező, hanem a nem kötelező kvóták sem működnek. Ennek alátámasztásaként Portugália példáját említette, amely tízezer szabad helyet kínál a migránsoknak, akiknek azonban eszük ágában sincs Portugáliába költözni. A miniszter ezt azzal magyarázza, hogy a migránsok azokra a helyekre akarnak kerülni, ahol már élnek migránsok, azaz a sajátjaik.
A migrációs hullám és a radikalizálódás megnövekedésének Kaliňák szerint megvannak az okai, például az állam destabilizálása vagy a háborús konfliktusok. Ezért tanulnunk kellene a múltból. „Ha katonai beavatkozást fontolgatunk vagy támogatunk egy államba, beszélnünk kellene annak az országnak a tagországokban élő közösségeivel, hogy a döntéseinket megértsék, és hogy ne keletkezzenek olyan problémák, amilyeneket ma Líbiában vagy Szíriában láthatunk” – fűzte hozzá a belügyminiszter.
(TASR/Felvidék.ma)
