A község önkormányzata olyasmire vállalkozott, amire eddig még senki, az alapiskola tanulóit zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerű, egészséges és működik hóban és fagyban is.
A közelmúltban bemutatták és átadták az Ekopolis Alapítvány Zöld Oázis elnevezésű programja keretében pályázat útján támogatott akvapóniás rendszert, amely lényegében az aquakultúra(vízművelés) és a hidropónia (a tápanyagokat biztosító közeg) ötvözete.
A megjelent vendégeket, köztük Milan Hronec programmenedzsert, valamint a község polgármesterét, Magyari Ferencet az iskola igazgatónője, Czibor Angelika köszöntötte.
„A község 2015 decemberében beadott, végül az alapítvány által áprilisban jóváhagyott projektjének megvalósításába iskolánk is bekapcsolódott. Örülünk, hogy az érdekes, modern építmény az iskola területén kapott otthont, és hogy mi is segíthettünk már a megépítésnél is. A mi vállalt feladatunk lesz a beindított rendszer üzemben tartása, gondozása. Erre elsősorban a munka világa órákon nyílik lehetőségük a tanulóinknak. Így egy modern termesztési technológiával ismerkedhetnek meg a gyakorlatban is, ami különösen fontos most, hogy Szlovákiában az iskolarendszer egyik fő célkitűzése, hogy a gyakorlatot minél közelebb hozza az elméleti oktatáshoz. De nemcsak ebben látjuk hasznát az akvapóniának, hanem abban is, hogy a benne megtermelt zöldségek egészséges táplálékkiegészítőként felhasználhatók lesznek az iskolai étkezdében, de akár a délutáni iskolai klubban is. Sőt, a jövő évi egészségnapunkon reményeink szerint rangidős tanulóink már saját termesztésű zöldségekből állítják majd össze a zöldséges tálakat. Ezért, mint az akvapónia haszonélvezői, szeretnénk köszönetet mondani a községnek és a projektet jóváhagyó képviselő-testületnek. Továbbá megköszönjük a projekt támogatását a Ekopolis Alapítványnak és a Slovnaft társaságnak. Reméljük, hogy a község a jövőben is gondol majd ránk, és további környezet- és egészségvédő programokat sikerül majd közös erővel megvalósítanunk”- mondta.
Ezt követően az iskola tanulói elméletben mutatták be a szlovákiai iskolarendszerben egyedülálló létesítményt.
Az akvapónia egy passzív üvegház. A hőmérséklet megtartását fekete hordókban tárolt víz biztosítja, amely a napsütés hatására átmelegszik, és az éjszakai órákban lassan sugározza ki a meleget. A növények műanyag tartályokban, speciális talajon, vagy kavicságyakban nevelkednek. Tápanyagellátásukról a nagy vizestartályban élő halak gondoskodnak. Az ürüléküktől nitrogénben feldúsult vizet egy csőrendszer vezeti a növényekhez. A tartályokba folyamatosan csurgó víz miatt a növények gyökere időközönként elmerül a vízben. A víz szintjének emelkedése működésbe hozza a leeresztőnyílást, mely visszaengedi a felgyülemlett vizet a halak tartályába. A víz ezzel a körforgással biztosítja a növények tápanyagellátását. Mivel a növények nem talajban nőnek, nem kapnak betegséget, nem férgesednek, nem nőnek közöttük gyomok. Így nincs szükség növényvédelemre, és nem kell a szokásos kerti munkákat sem végezni. Tehát az akvapónia egy minimális gondoskodást igénylő biokertészet, amiben egész évben nőnek az egészséges zöldségek. Az üvegház kialakítása speciális, geometriailag a Nap járásához igazodik, és a benne található hőtároló közeg segítségével nyáron hűteni, télen pedig fűteni képes az üvegházat, pusztán a napsugárzás energiájának segítségével. A növények valamilyen termesztő közeggel (agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot stb.) töltött tálcákban nőnek, ezekbe a tálcákba szivattyúzzák a haltartály vizét. A halak az ürülékükkel ammóniát juttatnak a vízbe, melyet a baktériumflórák nitritté, majd nitráttá alakítanak. A termesztő közeg és a növények gyökerei megszűrik a vizet, felveszik belőle a tápanyagokat, majd a víz visszakerül a haltartályba.
A növények egészséges növekedésének feltétele a napi átlagos 4-6 napsütéses óra, viszont a halaknak nincs szükségük a napfényre. Az akvapóniák működésének alapját a nitrogénciklus képezi, mely baktériumok segítségével valósul meg. A halak ammóniát ürítenek a vízbe. A tavakban és az óceánokban ez nem jelent gondot, hiszen a víz felhígítja, viszont az otthon, akváriumban tartott halak nagyon érzékenyek a megnövekedett ammónia-koncentrációra. Károsíthatja a szöveteket, főként a halak veséjét és kopoltyúit, hatására csökkenhet a növekedés mértéke, csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket, és akár a pusztulásukhoz is vezethet. Szerencsére a természet megoldotta ezt a problémát, és létrehozta a nitroszóma nevű baktériumot, amely az ammóniát nitritté alakítja. A nitrit kevésbé mérgező a halak számára, mint az ammónia, viszont megakadályozza a halakat az oxigén felvételében. A természet ezt is az irányítása alatt tartja, méghozzá a nitrobaktériummal, amely a nitritet nitráttá alakítja át, ami a növények egyik legfontosabb tápanyaga, a halak pedig sokkal jobban bírják, mint a nitritet vagy az ammóniát. A nitrifikáló (a nitrogénciklusban részt vevő) baktériumtelepek a termesztő média között burjánzanak. Az akvapónia organikus rendszer, önálló ökoszisztéma, ahol a folyamat önszabályozó. Amint a halaknak adott táplálék mennyiségét növeljük, a keletkező többlettápanyagot a növények felveszik. Amennyiben a halak kicsik, vagy csökkentjük a bevitt táplálékot, a növények növekedése is lelassul. A cél az, hogy minél hamarabb létrejöjjön a nitrogénciklus, illetve kialakuljon az egyensúly, minimális megterhelést és stresszt okozva ezzel a vízi élővilágnak. A rendszerbe műtrágyát adagolni nem lehet, mert az a baktériumokra és a halakra is károsan hathat.
A gyökérzöldségeken kívül (sárgarépa, retek, petrezselyem) a legtöbb konyhanövény megterem, és jól érzi magát ezen körülmények között. Legfőképp a gyógy- és fűszernövények (bazsalikom, koriander, citromfű stb.) és a levélzöldségek (saláta, káposzta, zeller, spenót), valamint a paradicsom, az uborka és a paprika ajánlható. A tapasztalatok alapján többek között a tilápia, a szivárványos pisztráng és a harcsa felel meg ezeknek a követelményeknek.
Az akvapónia nem a haltenyésztésből és a föld nélküli növénytermesztésből fejlődött ki, hanem sokkal inkább visszatérés az eredeti természetes folyamathoz. Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevőket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt, hogy trágyázza meg a vizet, amitől jobban nő a rizs. Az egész rendszert a természet találta ki, sőt ez maga a természet, emiatt tökéletes.
Ezt követően a meghívott vendégek és az iskola tanulói személyesen is megcsodálhatták az átadott létesítményt. A község polgármestere beszédében elmondta: „Községünk nagy gondot fordít a környezettudatosságra, ezért a környezettel összhangban, közösségeket megmozgatva egy környezetbarát életmódot szeretnénk reklámozni gyermekeink, fiataljaink, falunk lakosai körében. A szalag átvágása ne csak azt jelképezze, hogy sikeresen megvalósítottunk egy pályázatot, hanem azt is, hogy új lehetőséget teremtettünk, szélesítettük látásmódunkat a környezetvédelem terén is. Az akvapónia pedig szolgáljon sokáig mindenki örömére.”
Az átadás után a résztvevők megtekintették a létesítményt, majd az iskola igazgatónője és a község polgármestere elszórta az első zacskó zöldségmagot.