A törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás mellett gyakran nevezik a sajtót negyedik hatalmi ágnak. Megvan ennek a maga története és létjogosultsága, ugyanakkor káros, ha két hatalmi ág egymásnak feszül, még akkor is, ha az egyik ebből a sajtó, ami a klasszikus politológiai elosztás szerint nem is tartozik a hatalmi ágak közé.
Tény, hogy az újságírók képesek befolyásolni a közvéleményt, az is tény, hogy nem mindig jó irányba mozdul el a befolyásolási szint, és szélsőséges nézetek is előtérbe kerülhetnek a média munkásságának következtében. Avagy olyan politikusból lesz népszerű közszereplő, akit a tehetsége és képességei egyébként nem erre predesztinálnak.
A sajtó elleni támadások Szlovákiában napirendre kerültek, még jó, hogy csak verbális támadás éri kollégáimat, illetve az újságíró-társadalmat egészében. A kormányfő már korábban is gyakorta támadásba lendült, a sajtótájékozatókon idiótának nevezve azt, aki olyan kérdést mert feltenni, ami számára kényelmetlennek tűnt. Legyünk őszinték, nem ő az egyetlen politikus, aki így reagál az újságírói kérdésekre, van a magyar nemzetiségű politikusok között is olyan, aki a kínos kérdésekre válaszadás helyett támadásba lendült. Így a mostani kormánypártok házassága bátran nevezhető akár médiaellenes frigynek is.
Robert Fico nemrégiben kijelentette, hogy aki a szlovák uniós elnökség kapcsán kritikát mer megfogalmazni, az szlovákellenes prostituált. A világsajtót bejárta a kormányfői kirohanás híre, nem éppen jó színben feltüntetve az országot. Ennek ellenére párttársai kiállnak mellette, holott a közvélemény-kutatások szerint a párt preferenciáinak visszaesése éppen a miniszterelnök újságírók elleni támadásának köszönhető. A párt tegnapi kongresszusán kiálltak Fico mellett, sőt Robert Kaliňák belügyminiszter mellett is. Aki ugyan bocsánatot kért, de ahogy a webnoviny.sk írja: nem fogjuk kitalálni, miért. Kaliňák vallomásában azért szórta a hamut a fejére, mert nem hitt Ficonak, és bízott abban, hogy az újságírók között vannak jóindulatúak is. A belügyminiszter kijelentette, tévedett és Ficonak igaza van, az újságírók nem szolgálják az ország javát. Kaliňák szerint a kormányfő jogosan kritizálja a sajtót, majd hozzátette, hogy a szlovákiai sajtó súlyos válságban van.
A józan gondolkodású ember mindezek után valószínűleg inkább azt gondolja, hogy a legnagyobb kormánypárton belül lehetnek gondok, hiszen inkább foglalkoznak ellenségkereséssel, mintsem a párton belüli problémák és az ország gondjainak megoldásával. Ennek ellenére arra készülnek, hogy 2020-ban ismételten megnyerik majd a választásokat és kormányt alakíthatnak. Ki-ki döntse el, melyik károsabb az országnak, a Fico-kormány, vagy mi, újságírók.
Peter Pellegrini is csatlakozott a Smer-SD csúcsvezetőihez és egy vitaműsorban elmondta, a párt nem indított háborút a média ellen, csak a hamis információkat szeretnék cáfolni. Véleménye szerint az újságírók kettős mércét alkalmaznak, és míg a kormányzó Smer-t általában kritikával illetik, más pártok botrányairól alig szólnak. Pellegrini nem tartja szerencsésnek, hogy téves információk látnak napvilágot, szerinte ez nemcsak a Smer-nek árt, hanem az egész társadalomnak. A kormány és a Smer alelnöke úgy véli, Fico direkt nevezte piszkos szlovákellenes prostituáltaknak az újságírókat, hogy végre felfigyeljen a közvélemény arra, milyen hazugságokat terjeszt a média a kormányról és az uniós elnökségről. Az alelnök szerint ezzel akarta megnyitni a társadalmi vitát a kormányfő. Pellegrini szerint Fico célja az volt, hogy végre nyíltan beszéljenek arról, hogyan működik a média az országban, az unióban és a világban egyaránt. A kormányfő kissé vulgáris módját választotta a vita megnyitásának, és jó néhányan bízunk benne, hogy a szavazóinak végre felnyílik a szeme… Ha az újságírók által megírt botrányok, korrupciós ügyek nem is, a miniszterelnök botrányos viselkedése talán végre megmutatja, hogy milyen kormánya van az országnak. Ne feledjük, fejétől bűzlik a hal…
