Jövőre lesz legendás királyunk, Szent László trónra lépésének 940. évfordulója, valamint 825 éve annak, hogy III. Béla szentté avattatta az Árpád-házi uralkodót. Ebből az alkalomból a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága 2017-re Szent László-évet hirdet, melynek célja, hogy megismertesse a szent király életét, munkásságát és örökségét. A programsorozat kiemelt helyszínei között szerepel Debrőd és Nyitra is.
A mintegy 80 millió forintos állami támogatással megvalósuló programsorozat mögött széles körű együttműködés áll: külhoni, civil és egyházi szakértőkből álló tanácsadó testület segítségével bonyolítják le, melynek elnöke Gaal Gergely. De segíti a testület munkásságát Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke – egyben az emlékév kezdeményezője – is, aki Felvidéken leginkább az állampolgárságuktól megfosztott magyarokért való kiállása és önzetlen segítsége miatt ismert és elismert.
Az emlékév meghirdetéséről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár számolt be mai sajtótájékoztatóján, aki elmondta: az idei évre Márton Áron-évet hirdettek (a gyulafehérvári püspök születésének 120. évfordulóján), ami sikeresnek bizonyult. Úgy fogalmazott: összekapcsolták az anyaországot a kárpát-medencei magyarsággal és a diaszpóra magyarságával.
Gaal Gergely, a tanácsadó testület elnöke a sajtótájékoztatón Szent László kapcsán is az összekötő erőt hangsúlyozta ki: személye összeköti Közép-Európa nemzeteit, több mint húsz település őrzi a nevét Kárpát-medence-szerte, mesék, legendák szólnak róla.
Egyik legbecsesebb nemzeti ereklyénk: Szent László hermája (Kép: mult-kor.hu)
A Szent László-év programjai között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő és az uralkodó személyét közvetítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezik még a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását és terjesztését, gyermektábor, sportverseny szervezését.
A tervezett fontosabb helyszínek Győr, Nagyvárad, a felvidéki Debrőd és Nyitra, valamint Zágráb és Krakkó.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Szent László-év célja az uralkodó életének és művének széles körű megismertetése, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományok ápolása és továbbadása. A célok között szerepel még a magyar-magyar kapcsolatok erősítése, a határokon átívelő egységes magyar nemzetkép szilárdítása, erős, a Kárpát-medencében domináns magyar államiság eszméjének erősítése, valamint a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti párbeszéd kiszélesítése.
(MTI/Felvidék.ma)
