Jogfosztó „a jogvédelem álruhájába bújtatott” terrorellenes szabályozások léptek életbe az EU több tagállamában az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint. Az Amnesty International többek között Szlovákiát is elmarasztalta a terrorellenes szabályozása miatt.
A Magyar Távirati Iroda ismertetése szerint az AI által készített Kibillenő egyensúly: az egyre fokozódó nemzetbiztonsági helyzet Európában című jelentés részletezi, hogyan módosítottak és fogadtak el hihetetlen gyorsasággal rengeteg olyan jogszabályt, amely alapvető szabadságjogokat ás alá és megsemmisíti a nehezen kivívott emberi jogi garanciákat. Az AI Magyarországot és Szlovákiát is vizsgálta.
A jelentés kiemeli, hogy „a terrorista fenyegetésekre reagáló új törvények és szakpolitikák milyen jogi garanciákat tépáznak meg” – közölték. Úgy látják, néhány országban olyan terrorellenes intézkedésekre tettek javaslatot, illetve fogadtak el, amelyek gyengítik a jogállamot, fokozzák a végrehajtó hatalom szerepét, kiiktatják az igazságszolgáltatás kontrollját, korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás kereteit és mindenkit kiszolgáltatnak az ellenőrizetlen tömeges kormányzati megfigyeléseknek – írja az MTI.
Több országban alkotmánymódosítások vagy más törvényhozási eljárások teszik könnyebbé a különleges jogrend kihirdetését vagy a nemzetbiztonsági szervek speciális, az igazságszolgáltatás kontrollja nélküli jogkörökkel felruházását.
A jelentésben kitérnek rá, hogy Franciaországban a szükségállapot fogalmát ötször módosították, a normál eljárás részévé téve olyan intézkedéseket, mint a demonstrációk betiltása vagy bírósági engedély nélküli házkutatások foganatosítása. A kivételes intézkedések a normál jogrend részévé váltak Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a szabad mozgást közigazgatási rendeletekkel korlátozzák. Lengyelország új terrorellenes törvénye „állandósítja a drákói hatalomgyakorlást”, és különösen hátrányosan érinti a külföldieket – olvasható az MTI hírében.
Több uniós tagállamot figyelnek meg az AI munkatársai, mióta az új szabályok teret engednek a megkülönböztetés nélküli tömeges megfigyeléseknek, amelyek „túlzott beavatkozási lehetőséget és aránytalan ellenőrizetlen hatalmat biztosítanak a titkosszolgálatoknak”. Tömeges megfigyelési jogosultságokat adtak, vagy kiterjesztették azok hatókörét például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában – tették hozzá.
Az AI meglátása szerint az embereket olyan cselekmények miatt lehet eljárás alá vonni, amelyek „csak igen halvány kapcsolatban vannak valódi bűncselekményekkel”. A megelőzésre az eddiginél sokkal jobban fókuszáló terrorellenes intézkedésekkel a kormányok olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek tárgya a bűncselekmények előtti magatartás – írja az Amnesty International. Kifejtették: ezenkívül a kormányok egyre jobban támaszkodnak a szabad mozgás és más szabadságjogok gyakorlásának korlátozása érdekében a közigazgatási kontrollra, és mindez odavezetett, hogy sok embert kijárási vagy utazási tilalommal sújtottak, illetve elektronikusan megfigyeltek anélkül, hogy megvádolták vagy elítélték volna őket bármilyen bűncselekményért – írja az MTI.
A jelentésben külön kitérnek arra, hogy novemberben a szegedi törvényszék a szíriai állampolgárságú, Cipruson élő Ahmed H.-t tíz év fegyházra ítélte terrorcselekmény elkövetéséért. A terrorcselekmény „pontosan meg nem határozott tárgyak eldobásában és abban merült ki, hogy az elítélt megafonba beszélt a határt őrző rendőrökkel való összecsapás előtt” – közölték. Úgy vélték, a valóságban Ahmed H. azért utazott oda, hogy idős szüleit segítse Szíriából Európába tartó menekülésük során, és bár beismerte a dobálást, a felvételeken az is látható, hogy igyekezett lecsillapítani a tömeget. Az AI a közleményben jelezte, hogy kampányt indítanak Ahmed H. szabadon engedéséért.
Az AI szerint „a diszkriminatív intézkedések” aránytalanul kedvezőtlen hatással vannak a muszlimokra, a külföldi állampolgárokra és azokra, akiket muszlimnak vagy külföldinek néznek. Az állam és a hatóságok intézkedéseit a nemzetbiztonsági helyzet miatt pedig egyre szélesebb körben tekintik elfogadhatónak – közölték.
A jelentésben Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Nagy-Britannia helyzetét vizsgálták.
(MTI/Felvidék.ma)
