Ma sok kisdiák, felső tagozatos vagy éppen középiskolás talán kicsit izgatottan ment iskolába. Bizonyítványosztás napja van, pontosabban megkapják félévi teljesítményük kivonatát. Nagyjából 427 ezer alapiskolás, 205 ezer középiskolás és 34 ezer speciális iskolát látogató viszi haza „eredménylistáját”. A leginkább talán az 58 és fél ezer kiselsős várja, hogy kézbe vehesse bizonyítványát.
A kivonatok nem minősülnek hivatalos okmánynak, mint a címeres bizonyítványok. 2011 óta, az adminisztratív munkák megspórolásának szándékával és törvényileg megerősítve félévkor csak közönséges irodapapírra kinyomtatott bizonyítványt visznek haza a tanulók. Hivatalos félévi bizonyítványt azok kaphatnak, akik ezt írásban kérvényezik, vagyis a kiskorú gyermekek szülei, illetve a már nagykorúvá vált diákok kérhetik kiadását.
A bizonyítvány talán nem okoz majd akkora örömet, mint a pénteki félévi szünet, amikor is egy napra el lehet felejteni az iskolát.
Teljesítményorientált világunkban nagyon sok szülő és gyermek talán nagyobb jentőséget tulajdonít a félévi érdemjegyeknek, mint kellene. A pszichológusok szerint viszont nem tragédia, ha egy-két rosszabb osztályzat is becsúszik, és a legokosabb, ha a szülő a szidás, ne adj isten a testi fenyítés helyett motiválja és buzdítja a gyermekét. Ezzel sok pedagógus is egyetért.
Az érdemjegy sokszor amúgy sem igazságos, hiszen nem mindig a kiszámított átlag szerint osztályozza a félévi teljesítményt az adott tantárgy oktatója, hanem figyelembe veszi a diák igyekezetét, érdeklődését is. S bizony az is előfordulhat, hogy a személyes szimpátia is szerepet játszik benne…
Éppen ezért csakis üdvözölni lehet az oktatási miniszter reformtervezetében lévő írásbeli értékeléseket, amelyek majd remélhetőleg végleg eltörlik az érdemjegyeket. Az ilyen, modern értékelés ugyanis valóban gyerekközpontú, kiemeli a diák erősségeit és legfeljebb nagyon óvatosan mutat rá a gyengéire. Ez a fajta értékelés jobban megmarad a diák és a szülő emlékezetében és valósággal szárnyakat adhat, jobb teljesítményre sarkallhat.